|
Február 14-én, egy munkatúrára jöttünk össze a kegytemplomnál. A diófák balesetveszélyes és elszáradt ágait vágtuk le. A fenyők is fel lettek "nyírva", illetve több kisebb apróbb munkát is elvégeztünk a nap folyamán. A munkát Benkő Károly, Biki Endre Gábor, Csép József, Horváth Sándor plébános, Kállai János és Ruzsinszky András végezte. Én reggel egy órával korábban érkeztem, így volt időm lefotózni, hogy haladnak a munkálatokkal. Meglepően jól halad a felújítás, sőt az épület belsejében is megkezdődtek a helyreállítási munkálatok, az összes ablak újra van cserélve, még azok is, amik 8 éve lettek beépítve, és amire a falubeliek akkor pénzadományt gyűjt ... Tovább » |
|
Gyakran előfordul, hogy a településeken vagy az erdőben járva a romos épített örökség darabjaira bukkanunk. Ilyenkor mindig fája az ember szíve, hogy az ősök munkáját a ma itt élők ennyire nem becsülik. Szívem szerint valamennyi helyrehozását azonnal megkezdeném, ha tehetném. Van még egy-két hozzám hasonló gondolkodású lény, de tényleg egy kezemen meg tudom számolni, hányan is vagyunk, akik minden egyes ledőlt, vagy pusztulóban lévő alkotásról azt mondja és gondolja, hogy miért nem szervezi meg senki ennek felújítását. |
|
A fotóra kattintva a túravezető képei láthatók albumban. A Mecsek Egyesület és a komlói Hétdomb Természetbarát Egyesület túrakiírására a találkozó helyszínén 33 személy gyülekezett össze. A hajdani bányászváros közkeletű kös ... Tovább » |
|
Ebben a szép februári ragyogó napsütésben egy falujáró túrát terveztem magamnak. Autóval indultam útnak, Cikó, Mőcsény és Zsibrik településeket látogattam meg. Ezek közül Cikó a legnagyobb, vegyesen vannak, németek, székelyek, magyarok. A falu rendezett összképet mutat, az utak járdák, szobrok és a keresztek egy rész felújítva, igaz sajnos kettőnek már csak a darabjai vannak meg. A Szent Rókus-kápolnát én utoljára elég rossz állapotban találtam, a közelmúltban viszont szépen felújították. Épp fotóztam, amikor a szomszédos házból egy néni jött ki. Nagyon megörültem, mikor kiderült, hogy ő a gondnok, és máris hozta a kulcsot, hogy belül is megnézhessem. Örömmel mesélte, hogy amióta felújították, me ... Tovább » |
|
A pirossal bekarikázott részek ma már nincsenek meg. 1912-es felvétel, balra a csárda, mellette a kis bástya a sarokponton, a templom előtt pedig a díszes főbejárat A máriakéméndi kegytemplom az 1740-es csodajelenést követően (5 kislánynak megjelent itt Szűz Mária, majd újabb jelenések és csodás gyógyulások következtek) épült 1745 körül, de véglegesen 1761-ben fejezték be a munkálatokat. Sokan nem tudják, a kegytemplom azonban mind a mai napig nem készült el teljesen, a mű befejezetlen. A kezdetekkor két tornyot terveztek az épület elé, vagy annak déli oldalára, de pénzhiány miatt nem valósult meg, csak a 19. században építették fel a külön álló, bár a templom faláho ... Tovább » |
|
A fotóra kattintva Treitz Károly képei nyílnak meg (nyitókép FME) Amikor a túra időpontját megterveztem, arra gondoltam, hogy olyan ritkán van télen már hó, talán most is így lesz február 2-án, mert csak akkor tudom megmutatni az egykori bányák helyét, a fehér lepel ugyanis eltakarja a látnivalókat. A múlt héten még havas túránk volt, és erre a ... Tovább » |
|
Jelen állás szerint szombatra jó időt, szinte tavaszt
Február 2. szombat: túra a vas-, kő-, és kristálybányák földjére + holland sajtok kóstolója &n ... Tovább » |
|
A fotóra kattintva láthatók a túravezető képei. Mai túránkra az Átai-hegy lábánál fekvő zsákfaluból, Kistótfaluból a Pécsről 9.37-kor vonattal érkező túratársaink megérkezése után indult ... Tovább » |
|
Egész januárban dolgoztak a munkások, az épület szerkezeti megerősítése a napokban várhatóan elkészül, tavasszal jöhet az épület festése és az egyéb munkálatok.
... Tovább » |
|
Ez a Zarándokút egy-két jellemzőjében eltér az országban ismert, zarándokok által járt utaktól. Célja egyrészről első sorban az, hogy a Baranyai-dombság történelmi-tájépítészeti szempontból látnivalóként érdemes vallási műemlékeit felkeresse. Ezért az Út igazi célpontja valójában azok a rejtőzködő emlékek - kőkeresztek, képoszlopok, szent-kút kápolnák - amiket a falvak határában, fontos utak találkozásaiban, dombok között fakadó források fölött emeltek a régiek. Ez egyben meghatározta az útvonal haladási jellegét is, annak érdekében, hogy az értelmes kitérőket felmérve mégis minél több ilyen célpontot felkeressen. Emiatt ez a zarándokút más utakkal szemben szinte bejárj ... Tovább » |
