|
A képre kattintva láthatók a 2019-es év Törökvári túra |
|
Bár hivatalosan vonalbezárások nem lesznek, de sok vidéki vasúti mellékvonalon lényegében teljesen ellehetetlenülhet a közlekedés június 6-tól. Részletekért klikk a képre. |
|
Sok minden eltűnt vagy elkallódott, de maradt még érték a máriakéméndi kegyhelyen, amihez évtizedek óta nem nyúlt senki. Alapos válogatásba és leltározásba kezdtünk, és valóságos kincsekre leltünk a fiókok mélyén. Plébános atya segítségével megfejtettük azokat a kevésbé ismert papi öltözékeket is, melyeket nem ismertünk. A feladatban Sári volt nagy segítségemre, akinek az egész napos fáradságos munkáját ezúton is hálásan köszönjük. A későbbiekben, ha elkészül a templom és a plébánia épület belső felújítása, egy egyházművészeti kiállítást tudunk a legértékesebb darabokból berendezni, és akkor a kegyhelyre, vagy a búcsúkra érkezők ezeket a már 100 évnél is idősebb, ma már nem hasz ... Tovább » |
|
A járványhelyzet ideje alatt nem volt mód a csoportos látogatásra a máriakéméndi kegyhelyen sem. A korlátozások enyhítése után azonban rögtön megérkezett az első gyalogos zarándokcsoport Bólyról, de a nap folyamán egyéni látogatók is érkeztek szép számmal. Délben a templomkertben szabadtéri igeliturgiára került sor, majd a látogatók körbejárták a kegyhelyet. Az idei év első miséje pünkösd hétfőjén lesz 9.30-kor a kegytemplomban, attól kezdődően minden vasárnap a szokott rendben 9.30-kor (egyik héten mise, a másik héten igeliturgia). A nagy búcsú még nem lesz megtartva június 7-én, de a június 14-ei Úrnapi körmenet már meg lesz tartva szabadtéri mise formájában. ... Tovább » |
|
Újabb „titkolt” iratanyagok és soha nem látott fotók kerültek elő a máriakéméndi kegyhely történetéből, melyből néhány szemelvény az érdeklődőknek. 1974-ben szeptember 16-án Cserháti József püspök a következőket írta a kerületi esperesnek: „Még mindig a szeptember 15-ei zarándoklat lelki hatása alatt állok. Mint sokan mondták, Máriakéménd az utóbbi években enn ... Tovább » |
|
A Geresdi-dombság turistaút-hálózata 3,1 km-es szakasszal bővült. A Fekedi elágazástól (buszmegálló), a zöld irányított körről leágazva új zöld emlékmű jelzés indul, mely felfűzi a település környékén felállított szobrokat, és északi végpontján szintén a zöld irányított körjelzésű turistaúthoz csatlakozik. A Fekedi szoborút (stációk, meditációk) létesítését a Fekedi Szülőföldünk Baráti Kör megbízásából Biki Endre Gábor festette fel. Az alábbiakban a jelzésekről és az útvonalról mutatunk be képeket, melyen látszik, hogy ezen a rövid útszakaszon is milyen változatos a táj: érint az út falut, szép házakat, tavat, gyönyörű parkot, tölgyes erdőt, rétet és fennsíkot, miközben a szobroknál kialakított pihenőhelyeken elidőzhet az erre járó. ... Tovább » |
|
A héten kint voltak a baráti körösök, és kitakarítottuk a harangtorony belsejének földszinti részét. Ezt a kis belső teret ugyanis még sohasem tisztítottuk meg, és bizony összejött 6 zsák szemét, föld, törmelék, és rengeteg dióbél, melyet az apró rágcsáló állatok hordtak be az évek folyamán. Most végre sikerült felszámolni itt is az elhanyagolt állapotot. A padló hiányzó tégláit szárazon rakott téglákkal pótoltuk. A plébániaépület emeleti része is ki lett takarítva, a múltkori földszinti takarítás után. Máriakéméndi fiatalok is jöttek segíteni, ők szerelték meg a fűnyírót, és hoztak vizet a forrásból az öntözéshez. A hátsó udvar a nagy traktoros géppel le lett nyírva, ez idén most először. A keletkezett szénát elviszik majd az állatoknak. A belső udvar északi parkja is normá ... Tovább » |
|
Grábócon jártam, ahol egy páratlan műemléki kincs, a szerb ortodox templom és az egykori kolostor épülete tekinthető meg. Grábócot a török elől menekülő szerb szerzetesek tették nevezetessé, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Ekkor már éltek itt a korábban ide vándorolt szerb családok. Először csak egy fatemplom készült el, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot építettek a jelenlegi helyén Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A szerzetesek szorgalmas munkával tették termővé a tájat, szőlőket, gyümölcsösöket telepítettek. Az 1660-as években már 60 felett volt az itt élő szerzetesek száma. A szerbség szellemi és vallási k ... Tovább » |
|
Az alábbi képeken szeretném bemutatni, a máriakéméndi Nagyboldogasszony búcsújáró kegyhely elmúlt 15 évét, vagyis azt, hogy milyen állapotok uralkodtak itt, és ténykedésünknek köszönhetően 4-5 év alatt mivé "varázsoltuk" ezt a helyet, hogy tért vissza ide az élet, melyet a búcsúkon készült felvételek is szemléltetnek. Ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni, aki akár csak egyszer is segített ebben a munkában, akik pedig rendszeresen jönnek, és fáradoznak azért, hogy a kegyhely egyre szebb legyen, azoknak külön köszönet. A KORÁBBI ÁLLAPOTOK ... Tovább » |
|
Palotabozsok és Bátaszék között, Tolna megyéhez tartozó területen volt található Dolina (Dolinapuszta), mely kb. 10-15 házból és majorsági épületekből állt. Eredetileg rác település volt, de a 18. században német lakók is érkeztek. A Dolina szó völgyet jelent. 1796-ban még csak 8 fő lakott a pusztán. Egykor itt rejtegették a szerb betyárok a távoli helyekről ellopott lovakat, majd eladták őket a szekszárdi és más vásárokon. A lakosság a mezőgazdaság mellett állattenyésztéssel, tejbegyűjtéssel is foglalkozott. A megművelt földek mellett nagy terül ... Tovább » |
