JELENLEG, 2021-BEN KAPHATÓ KIADVÁNYOK

 

A könyvek megrendelhetők (postázással, átutalásos fizetéssel a 11773315-01327212, OTP - Biki Endre Gábor) vagy előzetes egyeztetés alapján személyesen átvehetők Pécsett és Baranya megye több pontján. Tel.: 30-452-4579, e-mail: biki.endre.gabor(kukac)gmail.com

Postai feladások díja a könyvek darabszámától függ, ezt az e-mailes megrendeléskor visszajelzem, hogy pontosan mekkora összeg a postaköltség. A lenti árak 2021. január 1-jétől érvényesek.

 

KÖNYVEK


Ára: 3500 Ft. ÚJ TERMÉK!
A 2020 augusztusi kiadás néhány hónapon belül teljesen elfogyott,
de már kapható az aktualizált és frissített 2021-es kiadás.

A könyv írásának célja, hogy hiánypótló kötetként bemutassa a Szekszárdi-dombság és környékének természetföldrajzi és kulturális értékeit, így elsősorban a gyalogos és kerékpáros túrázók számára nyújt információt, de jól használható azok körében is, akik a tájegység egy-egy nevezetes pontját szeretnék felkeresni.

A Szekszárdi-dombság területe a térképen tulajdonképpen egy háromszög alakú területet képez, melynek határa északról a 6-os út, keletről az 56-os út, dél-nyugatról pedig a Bonyhád – Mőcsény – Bátaszék műút (és vasútvonal). A Geresdi-dombság északi határa a Bonyhád – Mőcsény – Bátaszék műút (és vasútvonal), dél-keletről az M6-os autópálya, délről a Pécsvárad – Lovászhetény – Véménd műt, nyugat felől a 6-os út határolja. A Szekszárdi- és Geresdi-dombság területének döntő többségét erdő borítja, melyet néhol váltanak fel kisebb rétek és kaszálók, vagy a települések közelében művelés alatt álló földek.

Ízelítőül bemutatásra kerül néhány túraútvonal és település a vadregényes erdőkkel borított Keleti-Mecsekből is, hiszen Tolna megyéhez ez a tájegység sincs messze, és az érdeklődők kirándulásaik célpontjaihoz még ezt a vidéket is könnyen elérhetik. Továbbá a könyvből megismerhetjük a Völgység és a Sárköz településeinek múltját és jelenét is. A Völgység a Tolna–Baranyai-dombvidékhez tartozó kistáj. A Sárköz Tolna megyében, a Gemenci-erdő és a Szekszárdi-dombság között sík területen helyezkedik el. Nagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll, az erdőterületek itt szinte teljesen hiányoznak. Kiváló földekkel rendelkezik. A Duna szabályozása előtt sok területet víz borított.


Ára: 3500 Ft. (2019-es kiadás.)

ISMERTETŐ A KÖNYVRŐL:

A Baranyai-dombság a Mecsek és a Villányi-hegység között helyezkedik el. A Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék déli része a Villányi-hegységgel határos, keleten egészen a Dunáig húzódik. Észak-keleti felén a Geresdi-dombsággal szomszédos, megközelítőleg az erdősmecskei műút a választóvonal.

Területén számos tó és patak található, melyek folyásiránya általában észak-déli irányú. A Baranyai-dombvidék turisztikailag 2010-ig feltáratlan volt a megyében. Azelőtt csak kevés bakancsos turista járta ezt a vidéket, mivel se írott anyag, sem turistautak, sem térkép nem állt rendelkezésre erről a tájegységről. A köztudatban is sokáig úgy élt, hogy a Baranyai-dombság tele van szántóföldekkel, kevés az erdő, nincs elég látnivaló. Az elmúlt öt évben bebizonyítottuk ennek ellenkezőjét: igenis a sok mezőgazdasági terület mellett számos szórványosan elhelyezkedő erdőtömb van, melynek méretei lehetővé teszik a túrázást. Ráadásul a régebbi beidegződéssel ellentétben nemcsak csalános akácosokban róhatjuk a kilométereket, hanem szép számmal találunk gyertyános vagy tölgyes erdőket is. Gondoljunk csak a máriakéméndi erdőkre, a Bólytól délre elterülő egykori uradalmi erdőbirtokra, a Bojádi- Töttösi és Herendi-erdőkre, a Majsi-erdőre, a Berkesdi-erdőre, a Liptódpusztai-völgy vadregényes erdőjére, vagy a Mecsekerdő Zrt. kezelésében álló Kisgeresdi- és a Szabari-erdőre. A felsorolt nagy kiterjedésű erdőkben jelentős a tölgy állománya, utóbbiban a vöröstölgy a meghatározó.

Szeretnénk minél szélesebb körben népszerűsíteni a Baranyai-dombvidéket, hogy azok is megismerjék, akik ez idáig még nem jutottak el ide. Bár nincsenek országos hegyeinkkel vetekedő turistalátványosságaink, hatalmas szikláink, de azért a kis helyi értékek tárháza mégis számottevő. Gondoljunk csak a szépen kiépített forrásainkra, az erdei pihenőhelyekre, Baranya kulturális sokszínűségére, nemzeti hagyományaira, vallási értékeire.

Az első turistautakat 2010 tavaszán alakítottuk ki Máriakéménd térségében. Még ebben az évben összekötöttük az itteni jelzett utakat a Geresdi-dombsággal, így a zöld sáv útvonala Erdősmecskénél elérte a már meglévő zöld sáv jelzést. Ezzel létrejött egy egységes Baranyai Zöldtúra. 2011-ben tovább folytatódott a turistautak kialakítása, így a Véménden véget érő sárga sáv jelzés került meghosszabbításra, egészen Kátolyig. A térségben, több leágazás és összekötő gyalogtúra útvonal készült még el, így mára közel 160 km hosszúságban vezetnek jelzett utak a Baranyai-dombságban.

Ahhoz, hogy a túrázás meghonosodjon a térségben, több településsel és civil szervezettel összefogva társadalmi munkában jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. Önkénteseink segítségével több régi romos forrást hoztunk rendbe és újakat is építettünk. Erdei pihenőhelyeket, szalonnasütő-helyeket alakítottunk ki, és a turistautak főbb csomópontjaiba útjelző oszlopokat állítottunk. Megtisztítottuk Máriakéménd közelében a Vár-hegyen álló, 700 éves vár romjait, és megközelíthetővé tettük azt. Egy 270 fokból álló falépcsősort építettünk, hogy megkönnyítsük a vár fokáig a feljutást.

***


A spirálos turistakalauz ára: 3500 Ft. (2020-as kiadás.)

A fenti kiadvány hazánk déli részének természeti és kultúrtörténeti látnivalókban igen gazdag területét mutatja be, térképei és leírásai hasznos segítséget nyújtanak a Mecsek, a Villányi-hegység, a Baranyai-dombság, a Sárköz és a Gemenci-erdő felfedezéséhez. Körbenézni a Jakab-hegy vonzó kilátópontjáról, a Zsongor-kőről, átkerékpározni Pécsről egy kis strandolásra az orfűi tórendszerhez, sétálni egyet az Abaligeti-barlangban, végigjárni a Tettye, a Misina és a Tubes nagy múltú, pihenőkkel szegélyezett útvonalait, megcsodálni a Meleg-mány-völgy mésztufa gátjain végigzuhogó vízesés-sorozatot, elcsendesedni a mánfai templom hársfái alatt, végigbarangolni a Hidasi-völgy patakparti turistaútján, fotózni az Óbányai-völgy Ferde-vízesésénél, felfedezni Kisújbányát, majd Püspökszentlászló gyönyörűen felújított kastélyának arborétumát – mind felejthetetlen élmény, s akkor még nem említettük a Mecsek ékszerdobozát, a hegyek között megbújó Óbányát, a Baranyai-dombság búcsújáróhelyét, Máriakéméndet, Siklóst a várával, Harkányt a fürdőjével, s persze Villányt a hűvös pincék őrizte tüzes vörösboraival…


A spirálos turistakalauz ára: 4300 Ft. (ÚJ, 2021-es kiadás.)

 

TÉRKÉPEK


A kihajtogatós térkép ára: 1950 Ft. (2020-as kiadás.)
Postázásra csak más kiadvánnyal együtt történő vásárlás esetén van lehetőség,
de személyes átvétellel külön is kapható.


A kihajtogatós térkép ára: 2350 Ft. (2015-ös kiadás.)
Előtte egy csak egy alkalommal jelent meg 1998-ban Ormánság címmel turistatérkép.
Sem előtte sem azután nem volt más kiadvány a tájegységről.

Postázásra csak más kiadvánnyal együtt történő vásárlás esetén van lehetőség,
de személyes átvétellel külön is kapható.

 


A kihajtogatós térkép ára: 1950 Ft. (2020-as kiadás.)
Postázásra csak más kiadvánnyal együtt történő vásárlás esetén van lehetőség,
de személyes átvétellel külön is kapható.

 


A kihajtogatós térkép ára: 1950 Ft. (2019-es kiadás.)
Postázásra csak más kiadvánnyal együtt történő vásárlás esetén van lehetőség,
de személyes átvétellel külön is kapható.

***

FÜZETEK


Ára: 1450 Ft. (2019-es kiadás.)

ISMERTETŐ A KÖNYVRŐL:

A Pécsvárad és Szederkény között utazó egyszer csak a Karasica-vízfolyás völgyében szántóföldek és erdősávok váltakozása mentén egy impozáns, magányosan álló szakrális helyre lesz figyelmes. Az út szélén műemléket jelző tábla. Ez a búcsújáróhely hely nem más, mint a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom, másnevén Rózsafüzér királynéjának kegyhelye.

A kapun belépve elsőként az angyalok barátságos pillantása fogad, majd a barokk kegytemplom hívogat beljebb. Végtelenül csendes, magányos hely ez, ahol a madár sem jár, gondolnánk. Ó, hogy mennyi mindent mesélhetnének az ódon falak, kövek és szobrok. Nagy idők történelmi tanúi ők. Csukjuk be a szemünket. Percek alatt szép lassan feltárul egy régmúlt világ. Ez a világ nem olyan csendes, mint amit most tapasztalunk a templom kertjébe lépve.

1740 áprilisában emberek százai jönnek ide, gyalog és szekéren, és mindenki azt kiáltja: csoda történt! A tömeg egyre csak gyűlik egy romos középkori templom mellett, és virrasztanak reggeltől estig. Az emberek egymásnak mesélik, amit hallottak. Itt volt Szűz Mária. Látta a kemendi Rogner lány, a Margaretha és Anna Weiß, meg Elisabet asszony is. A jelenés híre egyre terjed. A kemendiek (akkor így hívták a falut) szorgalmazzák, hogy a török idők előtti romos templom épüljön újjá. Bár az egyház tiltja, egyre nagyobb a búcsúsok és zarándokok áradata. Csodás gyógyulások veszik kezdetüket. Felépül a templom, a pápa megadja a teljes búcsú jogot. Egyre több a búcsúalkalom, egyre több a zarándok, megépül a plébániaépület és a csárda a búcsúsok kiszolgálására. Egy-egy prosenció alkalmával ezrek sereglenek össze, és hallgatják a szentmisét, litániát. Minden fontos esemény itt zajlik. Gyakran jönnek egyházi méltóságok is egy-egy jelesebb alkalomkor.

Sokan jönnek, ám mégis, úgy tűnik a búcsúsok adománya nem elég. Nehéz a fenntartás, az épületek állaga az évszázadok során többször is erősen leromlik. Mindig megtörténik a talpra-állás, legtöbbször a nép adományából. Telnek az évek, évtizedek, már a második évszázad is eltelőben, amikor nagy baj történik. Az emberek félve menekülnek a háború borzalmai elől. Nincs menekvés, jön a kitelepítés. A falu lakosságának felét, a németeket kitelepítik, helyükbe felvidéki magyarok érkeznek, egy részük nem katolikus.

Kemény évek következnek. Azok az 1950-es évek… A szervezett zarándoklatok egyre inkább elmaradnak, de azért még „titokban” így is sokan érkeznek a Mária napi búcsúkra. Egyszer csak kőművesek, ácsok, festők jönnek. A madarak azt csiripelik, hogy újra megújul a kegytemplom. 1976-ot írunk ekkor. Egy évre rá elkészül, és régi pompájában ragyog ismét.

Sajnos a következő évtizedekben a környék falvainak lakossága folyamatosan csökken, a kegytemplom udvara ezért egyre csendesebb. Aztán egyszer csak új szelek fújnak. Oldódik a régi rendszer, változik a kor, a szokások. Újraindulnak a zarándoklatok, nagy német találkozók vannak ismét. Európa számos püspöke és egyházi vezetője látogatását teszi Máriakéménden. Számos ifjúsági találkozó, bérmálás, cserkészcsapatok táborozása népesíti be ezt a helyet az 1990-es és 2000-es évek elején. Már-már úgy tűnik, országos kegyhellyé válhat…

Aztán megint a csend lesz úrrá. Kétszázötven év után először marad lakatlan a plébániaépület. Súlyos paphiány és hívőhiány van az egyházmegyében, az olaszi plébános látja el oldallagosan. Az épületek és a kegyhely állaga folyamatosan romlik. Már-már úgy tűnik, a hely végleg elenyész.

Aztán csak fellobban egy pici parázs, aki így kiált: elég volt a pusztulásból! Fel kell támasztani ezt a helyet Szűz Mária tiszteletére! Hát csak nem maradhat megyénk egyik kiemelkedő kegyhelye ily gyalázatos módon. Hívek és nem hívek sürgölődnek a faluban, mindenki a kegytemplomról beszél. Először megújulnak a határban lévő keresztek, majd a kegytemplom előtt is, aztán a szép Zsolnay mázas dombormű a templom bejárata felett, a kálvária is, a támfalak, majd új ötletek kelnek szárnyra, minek hatására az adománygyűjtés eredményre vezet, és megérkeznek a szépen restaurált új szárnyakkal büszkélkedő angyalok is.

Nagy búcsúk szerveződnek ismét. Népviseletbe öltözöttek jelennek meg, büszkén hirdetve, nemzetiségüket, vallásukat, hagyományukat. Horváth Sándor plébános úr is egyre többet jön át Olaszról. Lelki tevékenységei mellett mindig javít, karbantart valamit. Nagy munka veszi kezdetét. Elindul a veszélyesen megrepedt barokk kétszintes plébániaépület felújítása. Egyszer csak egy sóhajtás hallatszik: a repedezett kegytemplom az. Ó ti szépen megújult alkotások és épületek, ne hagyjatok engem elpusztulni, hisz én vagyok az Édesanyátok, a Szent Szűz lakhelye!

***


Ára: 1450 Ft. (2019-es kiadás.)

ISMERTETŐ A KÖNYVRŐL:

Hazánk, és benne Baranya megye különösen gazdag a testet-lelket nemesítő épített örökségünkben. Ma már kevésbé gyakori, hogy új vallási emléket állítanak, sok helyen még a meglévők is romosak, de az utóbbi években egyre több helyen látni, hogy útmenti kereszteket, képoszlopokat újítanak fel, sokszor önkéntes adományozásból. Régen ezek a megszentelt helyek olyan pontok voltak a határban, vagy a településen kívül, melyeknél az arra járók megálltak, imádkoztak a teremtőhöz, ezáltal lelki megnyugvást találtak. Más volt a lépték: századokkal korábban az út mentén gyalogló kötelességének érezte, hogy megálljon, és hitét erősítse ezeken a pontokon. Ma már jobbára autóval közlekedünk, így mindenhová előbb odaérünk, mégsincs idő megállni, egy-egy feszületnél. Bár sok ilyen emlék már elvesztette eredeti rendeltetését, mégis fontos, hogy megőrizzük múltunk örökségét, és jó példát mutatva másokat is arra ösztönözzünk, hogy így gondolkodjanak.

Az elmúlt években Biki Endre Gábor volt az, aki leginkább foglalkozott Baranyában a vallási emlékhelyek megőrzésével. Természetesen sokan mások is (önkormányzatok, magánszemélyek, egyesületek) belefogtak, egy-egy létesítmény megújításába, sok esetben követve példámat. A kiadvány jellemzően a Baranyai-dombság épített örökségén keresztül mutatja be a keresztény emlékhelyeket, de néhány esetben más tájegységről is bemutatásra kerül néhány szakrális hely.

***

HELYTÖRTÉNETI KÖNYV


Ára: 2900 Ft. (2020-as kiadás.)

ISMERTETŐ A KÖNYVRŐL:

Sok éve folyik a kutató és gyűjtőmunka Máriakéménd település történetéről, értékeiről. Az évek alatt összegyűlt anyagok, szövegek, archív- és új fotók idővel egy könyvé álltak össze. A környékbeli településekről, már évekkel, évtizedekkel ezelőtt jelent meg helytörténeti kiadvány, Máriakéméndről azonban még ehhez hasonló, magyar nyelvű, a teljes falu történetét ismertető monográfia eddig még nem került kiadásra. A könyv a település történetét mutatja majd be az őskortól napjainkig, valamint részletesen ismerteti az egykor itt élők életét, a németek betelepítését, a népszokásokat, ünnepeket és a vallási hagyományokat. Fejezet szól, a természetjárásról, a helyi turistautakról és a felújított erdei létesítményekről, azok történetéről, fennmaradt legendáiról.Külön fejezet taglalja részletesen a Török-vár és a búcsújáró kegyhely (Nagyboldogasszony kegytemplom) és a Szent Márton templom történetét. A falutörténet olyan elemi (levéltári anyagok, egyházi iratok) is olvashatók a kiadványban, amelyek eddig a nagyközönség számára nem voltak publikálva. Az idős helyi lakosok elbeszéléseit is feldolgozza a könyv. A falutörténet bizonyos részei az eddigi leírásokban (pl. interneten) teljesen hibásan és téves történelmi adatokkal, évszámokkal szerepeltek. Kiderült, hogy még a levéltári anyag is súlyos hibákat tartalmaz. Szinte minden mondatot és szót le kellett ellenőrizni, hogy megfelel-e a valóságnak, a történelmi tényeknek. A művet hosszas kutatómunka előzte meg, így bízunk benne, hogy sikerül egy olyan kiadványt az olvasó kezébe adni, mely hasznos, tartalmas élményt nyújt annak, aki meg szeretné ismerni részletesebben is a falu történetét. Az itt lakó népek valamikor nagyon szorgalmas, hazaszerető emberek voltak. Ezért fontosnak tartom, hogy a ma élő nemzedék is megismerje ennek a nagy múltú településnek a történetét. Jó szívvel ajánlom a könyv olvasását a Máriakéméndieknek, és mindenkinek, aki szereti Baranyát és a hazáját.