Elpusztult települések és puszták nyomában

2012. augusztus 20-án Csibi Gergelynével, Máriával a kihalt falvak nyomába eredtünk. Palotabozsokról indultunk és a Szekcsői-határ felé vettük az irányt. A Martinca nevű nagyon régen kihalt településről nem tudtunk semmit, ezért azt nem is kerestük. A Leperdi-völgy és a Nagyorrosi-völgy között a földesút mellett állt az egykori Dolina nevű kis település. Mária emlékezett arra, hogy itt valamikor kis kápolna is volt. Ma már a házaknak nyoma sincs, csak egy bokrokkal benőtt helyen egy gesztenyefa áll. A közeli szántáson sok cserépdarab fedezhető el, ami igazolja, hogy 50-60 évvel ezelőtt itt még élet volt. Tövében ledöntött kereszt darabja fekszik. Itt állhatott a kis kápolna vagy harangláb. Innen északi irányba indultunk és Kisleperd helyét kerestük. A településnek nyomát nem találjuk, de a térkép alapján behatároltuk azt a helyet ahol létezhetett. A rekultivált szemét telepnél érünk a leperdi útra, majd az egykori Leperdpuszta nyomát kutatjuk. A kút, a vályúk és épületek romjai még látszanak. Két öreg hársfa árnyékában nagyobb méretű épület alapjai fedezhetők fel, a kerítés egyes darabjai még megvannak. Ez lehetett az iskola. Ennek a településnek még mozija és boltja is volt. A többi pusztához képest ez volt a legnépesebb. Következő állomásunk a Dömörkapu, ahol Mária megmutatta a szépen gondozott temetőt, és a szépen befestett sírköveket. Az Ötvályús-forrásnál megállunk szomjunkat oltani, majd a túrát Véménden fejezzük be.

A BEJÁRÁS KÉPEI ITT LÁTHATÓK: DOLINA


Határjárás patakvölgyek mentén Kátolytól Liptódig
 
2012. augusztus 16. csütörtök. A kátolyi elágazástól indulok a sárga sáv jelzésen. Váraljától jelzetlen kocsiúton érem el a Nógrádi-völgyet, amelyben a patak ki van száradva, csakúgy, mint a Váraljai-völgy patakja. A kukoricáson átvágva egy bokros akácosban, érek fel a marázai gerincre, ahonnan szép kilátás nyílik Geresdlak irányába. A Mária-kápolnát felülről közelítem meg. A Mária-forráshoz érve látom, hogy a forrásnak 100 m hosszan új meder készült. A forrás még ebben a rendkívül aszályos időszakban is csörgedezik, vízhozama 0,7 liter percenként. A kápolnánál nincs minden rendben: egy szobor a földön hever két darabra törve, egy váza el van törve és lejjebb egy hosszú vastag gyertya van a mederbe dobva. Ez a vihar műve vagy a rosszalkodó manóké?!
A zöld sáv jelzésen érek be Marázára, majd észak-nyugati rányban hagyom el a falut. A Hosszú-völgy patakjára és forrásaira vagyok kiváncsi, ezért a teljes szakaszát jelzetlen úton bejárom. A patak medrét most készítették, látszik a friss földmunka, egy szakaszon arrébb is terelték, mert a régi medre már teljesen feltöltődött. A völgyben három forrást találok. Kettő a középső szakaszon, közvetlenül a patak partján ered. Mindkettő agyagos üregből jut a felszínre. Az egyik vízhozama 2, a másiké pedig 10 liter percenként. Végül elérek a legfelső forrásmezőhöz, ami 40 literrel folyik, és egy természetes medencéből fakad, amit az állatok használnak jó kis fürdésre.
A Hideg-völgyi árok aló szakaszát is bejárom, majd felkeresem a Szabadság-tanyát, melynél szép új kőkereszt áll. Szántás és tarvágásos terület mellett érek fel a liptódi gerincre, majd innen már a zöld sáv jelzésen érem el a Lókúti-rétet és a pihenőhelyet. A vezetékes víznél felfrissülök, majd rövid sétával beérek Liptódra, ahol pár perces várakozás után jön is a busz.
 
Biki Endre Gábor
 
FOTÓK A BEJÁRÁSRÓL ITT LÁTHATÓK: KÁTOLY - MARÁZA - LIPTÓD
 
 
Határjárás Véméndtől Kátolyig

A Baranyai dombság sárga sáv útvonalát jártuk végig 3 részben. A buszközlekedés lehetőségei Pécsváradon át hétközben kedvezőek voltak.

Véméndről indultunk, rendezett főutcáján haladva takaros házak mellett értünk Palotabozsokra. A települést elhagyva az 1839-es pestisjárvány után épült Szent Rókus-kápolna, majd a Szent-kút fölé 1892-ben emelt Mária-kápolnát érintve jutottunk  Somberekre. Itt az Idősek Otthonaként működő, 17. században épült Sauska kastélyban szívesen megengedték, hogy szétnézzünk. Görcsönydoboka felé haladva a szántás közepén a 15. században épült templomrom emelkedik. Tábla jelzi a templomromot. Görcsönydobokán a Csele-patakon átkelve, szántás mellett Nagyfa (cserfa) és képoszlop áll. Orbán napján ide zarándokoltak  az elfagyott vetés után. Kacskaringós utunk a Szabari-erdő vöröstölgyesén át vezetett. Ide ősszel érdemes eljönni a vörös tölgy csodálatos lombszíneződéséért,  érdekes a tölgyre nem jellemző szürke, sima kérge. A Mecsekben Éger-völgy kivételével ritkán látni e tölgyfajtát. A Kis-házhoz vitt utunk, majd délre haladva a Molnárhegyi-vadászházhoz értünk. Északra fordulva a kisnyárádi műútra értünk, a S jelzés ezt követi, de mi kis szántást keresztezve, ritkás erdőn át ereszkedtünk Kisnyárád Kálváriájához, ahol különös kereszt áll. Innen Kisnyárád temploma és  a település is jól látszik. A turistajelzés a templom előtt visz el, innen is érdemes kb. 100 m-t tenni a Kálváriához, mely közepén csodálatos öreg tölgy áll. Eredetileg itt akartuk a második túránkat befejezni, de sokat kellett volna buszra várni, ezért tovább haladtunk az Erdősmároki-halastavak irányába. Erdőirtás miatt hiányosak a jelzések, végül is megtalálva a jó utat, jutottunk Liptódra. Itt szép, többszintes és több funkciós górét fotóztam. A mohácsi 57-es főútig gyalogolva értünk el buszt. Túránk utolsó szakaszára Pécsről közvetlen busszal mentünk Liptódra, ahol a frissen nyílt Galériát néztük meg. Liptódtól a Z jelzés is velünk jött egy kis ideig. A gerincről szép kilátás nyílik a településre.


Szántás mellett haladva szép erdőbe értünk, majd hosszas lejtő után vizes területre érve fa forrásház fogadott (István-kút). Kissé nagyra nőtt füves területnél a Péter-sarok után talán az egész útvonal legszebb, legváltozatosabb szakasza következett. A hajdani vízfolyás mellett visz az út, melyre öreg fűzfák és csonkjai utalnak. Az öreg fűzfákkal szembeni oldalon, a Slossberg oldalában juharerdő fenyővel és hárssal, ritka látvány Baranyában. A tőlünk korábban elvált Z sávot keresztezve vadkerítés mellett visz az út a gerincig, majd szántás mellett Kátolyig, ahol véget ér a S sáv. Mi a Karasicán átkelve jelzetlen úton, szép vetés mellett, dombra fölérve a Berkesdi patak közelében jutottunk Szederkénybe, ahonnan gyakran jön busz Pécsre. Jó volt a közelünkben lévő, eddig ismeretlen tájat is felfedezni. A túrához  Mohács-Bóly Fehérborút térképet használtuk. A jelzések kevés kivétellel jól követhetők, köszönet az ötletet adó Biki Endrének.

Szöveg és kép: Kis Olga

A TÚRÁN KÉSZÜLT FOTÓK MEGTEKINTHETŐK ITT: SÁRGA TÚRA

 

* * *


Máriakéménd - Kéméndi-tető - Liptódpusztai-völgy - Váralja - Szilvási-gerinc - Máriakéménd 2012.07.20.
 
A túra fotói megtekinthetők itt: KÉMÉNDI-TETŐ