FELÚJÍTOTT VALLÁSI EMLÉKEINK

 

Az alábbi összeállításban azok a keresztek, képoszlopok, kápolnák szentkutak és szentek szobrai kerülnek ismertetésre, melyeket a Mecsek Egyesület gondoz, illetve újított fel a Baranyai-dombság területén.

 

CSODA-KÚT

Kisnyárádtól 1,5 km-re nyugatra a sárga sáv jelzésen érhető el és a Keresztelő Szent János-kápolna mellett található. A kápolnát 1820-as években építették. Régen itt eredt a kiépített Csoda-forrás, melynek vize szembetegségből gyógyította ki az embereket. A forrás az 1960-as években kiapadt és feledésbe merült. A vélt helyen 2014-ben a Mecsek Egyesület tagjai  próbaásást végeztek, minek hatására a kimélyített gödörben megjelent a víz. Egy éves megfigyelés után került végleges kiépítésre. Téglából körkörösen kirakott, zárólapja betonból, védfala mészkőből épült, melyben vörös gránittáblán olvasható a megnevezése. Bár túlfolyása nincs, és a vízszint is ingadozó, de az év bármely szakában találhatunk vizet a 2 m mély kútban. Kifolyása nincs, de csapadékos időszakokban a vízoszlop magassága megközelíti a járószintet. Az Iván napi kápolnabúcsú minden év júniusának utolsó szombatján van. A hely története az, hogy egy gróf itt vadászott és eltévedt. Megfogadta, ha szerencsésen hazajut, kápolnát emeltet a forrás mellé. Ígéretét beváltotta és megépült a kápolna. A hagyomány szerint az itteni szentkút, a Csoda-forrás vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert gyógyított meg. Állítólag egy vak ember megmosta benne a szemét, és visszanyerte látását. Egy helyi lakos szeme is meggyógyult a forrás vizétől, egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét.

FŰRÉSZ-KERESZT

A kereszt Máriakéménd és a kegytemplom között a gabonaszárító telep közelében található. Megközelíthető a Templom utca felől kivezető kék irányított körjelzésű turistaúton, illetve a Szent Márton út nyomvonalán. A keresztet 1860-ban a Fűrész család valamelyik elődje, Fauszt József állíttatta. A családban több gyermek is elhalálozott, és csak az egyik maradt életben, ezért állították fel a keresztet. Valamikor itt egyenesen vezetett át az út a kegytemplomhoz, később ide épült a szárító, melyet kerítéssel vettek körül, így az út erre megszűnt, a kegytemplom jelenleg csak kerülővel érhető el. A kereszt jelenlegi talapzata régen máshol állt. A most itt álló talapzat régen egy másik kereszt talapzata volt, ezért van két oldalán felirat. A feszületet 1934-ben és 1968-ban renováltatták. A 2010-es évekre rossz állapotba került a kereszt, ezért felújítására a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett. Hering Györgyné és a Máriakéméndi Önkormányzat adományából 100.000 Ft.-ból Deér Zoltán 2014-ben felújította. A feszület mellé egy történeti tabló és egy pad is elhelyezésre került. Megszentelését kis ünnepség keretében 2014. május 11-én Horváth Sándor plébános úr végezte.

 

HÉHWALD-KERESZT ÉS A SZENTKÚTI-KÁPOLNAFÜLKE

A Héhwald-kereszt Máriakéméndtől nyugatra az Új-hegy erdejében található, az elapadt Szent-kút mellett. Nevét onnan kapta, hogy a betelepült németek ezt a helyet Hoch-waldnak (Magas-erdőnek) nevezték, ez ferdült el, Héchwald-ra. Valamikor itt a kereszt közelében gyógyító forrás eredt. A Szent-kút (más néven Alajos-forrás, Heiliges Brünnlein) vizéhez csodahiedelem fűződött, főként az 1900-as évek elején. Akkoriban hittek abban, hogy az epilepsziát  és a szembetegséget gyógyítja. Távoli vidékekről zarándokoltak ide. Egy  szalántai vak kislányt két éven át vittek a forráshoz és a harmadik  évben 1904-ben két órával azután, hogy a forrásnál megmosta a szemét,  visszanyerte látását. Vizét gyakran vitték betegeknek, és sebet mostak  ki vele. A szent forrás tövében egy kis kápolnaszerű képoszlop volt, mely Szűz Máriát  ábrázolta a karján a kis Jézussal. A képoszlop mellé a látogatók  hálaadományból törülközőket lógattak. Gyakran beteg gyermek ruháit is  elhelyezték. Különösen a monyoródi horvátok látogatták. Kultusza az 1930-as években megszűnőben volt. 1951-ben a kápolnát  lebontották. A  hivatalos név a következő eseményhez fűződik: egy Alajos napi (június  21.) nagy jégverés elpusztította a határrészt, ezért állították fel a  keresztet. A kőkeresztet 1903-ban Isten dicsőségére állította a Hoffmann Ádám és felesége Katherina. Az 1970-es évekre sajnos a forrás elapadt, építményét nagyrészt lebontották, és betemették. A kápolna építményének jó része viszont a föld alatt évtizedeken keresztül is megmaradt. Az egykori falrészek kibontásával és azok köveinek felhasználásával 2016-ban a Mecsek Egyesület adományokból és egyházi támogatással újra felépítette a kápolnafülkét, melyben egy Mária szobrot helyezett el. Az itt álló feszületet 2013-ban a Mecsek Egyesület újította fel. A kereszt mellé egy pad és egy tabló is készült, mely ismerteti a hely történetét. A felújítás munkáit Biki Endre Gábor és Kállai János végezte. A kereszt avatására kis ünnepség keretében 2013. október 14-én került sor. A Szentkúti-kápolnafülke megszentelését Horvát Sándor plébános végezte 2016. július 10-én, melyet a véméndi énekkar műsora színesített.

 

KATOLEBERGI KÉPOSZLOP

Máriakéméndtől észak-keletre, a Kéméndi-tetőn (Liptódi-szegély) áll a képoszlop, mely megközelíthető a sárga háromszög jelzésről leágazó sárga emlékmű jelzésen (200 m.) Egykor ez a terület, ahol a képkő áll, a Kátolyiak szőlőhegye volt, de a 18. században a kéméndiek megvásárolták. A legrégebbi pincék itt voltak, még ma is több félig beomlott (boltozatlan) pinceüreg felfedezhető a környéken, ami a régi szőlőkultúra emléke. Az 1930-as években az esőzésekkor nagy földcsuszamlás történt itt, így a pincéket fokozatosan felhagyták. Az utolsó pincéket a II. világháború végéig használták, azóta ezt a részt fokozatosan beerdősítették. A képoszlopot azért állították, mert régen hittek abban, hogy a szentek megóvják a termést és a szőlőt a vihartól, jégesőtől. Régen a pap évente megáldotta a határt és a képoszlopot is. A képoszlop az 1950-es években ledőlt, az eredeti képek eltűntek, az erdő benőtte a romokat, így az alkotás teljesen feledésbe merült. A képoszlop évtizedekig romokban hevert az erdő fái alatt, míg 2015-ben a Mecsek Egyesület tagjai kitisztították környezetét és felállították a kőtömböket. Eredetileg hét elemből állt, de de statikai okok miatt a 6. elem a nagy homokkő kocka nem lett elhelyezve, így a szentképek a tartóoszlop oldalára kerültek. Négy kép került elhelyezésre, mely a filiálék (környékbeli falvak templomának) védőszentjeit ábrázolja: Nagyboldogasszony (Máriakéménd), Mindenszentek (Liptód), Szent Katalin (Kátoly) és Szent Kereszt felmagasztalása (Monyoród). A lemezre festett képeket Petrovics Ottó liptódi festő készítette. A képoszlop mellé egy ismertető tabló, valamint egy pad is kihelyezésre került.

 

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS-KÁPOLNA

Kisnyárádtól nyugatra az Erdősmároki-halastavak közelében található ez a kis kápolna. Megközelíthető Kisnyárád vagy Liptód felől a sárga sáv jelzésen. A török idők előtt ezen a helyen és innen északi irányban terült el a Mitár nevű falu, mely a török hódítások idején pusztult el. A 18. században egy gróf itt vadászott a környező erdőkben, s valahogy eltévedt. Kocsijával a Malomárok rétjeinek ingoványos árterébe jutott. Megfogadta: ha szerencsésen megmenekül, kápolnát emeltet a forrás mellé. Ígéretét beváltotta, s itt fakápolnát építtetett 1756-ban Keresztelő Szent János tiszteletére. A jelenleg álló kápolnát az 1820-as években Kisnyárád lakói építették. A kápolna mellett található a Csoda-kút, melynek vize egykor szembetegségből gyógyította ki az embereket. A hagyomány szerint az itteni szentkút, a Csoda-forrás vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert (embereket?) gyógyított meg. Állítólag egy vak ember megmosta benne a szemét, és visszanyerte látását. Az egyik helyi lakos szerint gyermekkorában testvérének szeme is meggyógyult a forrás vizétől. Egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét. Régen Iván napkor (június 24.) tartották a faluban a búcsút és zenés körmenettel zarándokoltak ide. A kápolnán 1982-ben állagmegóvási munkálatokat végeztek, ekkor még megtartották a körmenetet. Néhány évvel később a körmenetek elmaradtak, a kápolna kezdett feledésbe merülni, majd egy idő után már nem látogatták. 2010-ben a nagy felhőszakadások következtében betört a víz a kápolnába, és vastag iszapréteg maradt utána. Mivel nem nyitották ki és nem tisztították ki, ezért a kápolna falai vizesedni és penészesedni kezdtek, a belső berendezés tönkrement. A kápolna megmentésért a 2014-ben a Mecsek Egyesület adománygyűjtésbe kezdett és azt saját forrásból kiegészítve közel fél millió forintból felújíttatta. Az épület tetőlécei és a cserepek átrakásra, pótlásra kerültek, kívül-és belül is új vízzáró vakolatot kapott az épület, a nyílászárók is festve lettek és megújult a belső berendezés is (új oltárkép is készült). A kápolna előtti keresztnek már csak a talapzata volt meg, ez is újjáépítésre került. A kápolna avatása és szentelése 2014. június 28-án volt, közel 100 fő jelenlétében. A megújult kápolnát és a keresztet Horváth Sándor plébános úr áldotta meg. Az avatás vendégfogadással zárult.

 

MARGARÉTA SZOBOR (ANTIOCHEIAI SZENT MARGIT)

Máriakéménden a Nagy-pincesor déli végében Máriakéménd és Monyoród határpontján áll ez a szobor. Ezt a helyet Margaréta-saroknak hívják. 1904-ben állították fel a Szent Margit szobrot, melyet a helyiek Margaréta szobornak neveztek. A magas talapzaton álló női alak azt szimbolizálja, hogy eltapossa a sárkánykígyót. A szobor állításának története az, hogy egy kislányt, amíg annak édesanyja a közeli szőlőben tevékenykedett, kígyó mart meg vagy fojtotta meg, aki ebbe belehalt. Emlékére állították a szobrot. A múltban heves vita folyt kié, és kinek a területén áll a szobor, de valahányszor más területre akarták vinni, hatalmas vihar tört ki a környéken. Így vált „időjós” szoborrá. Egykor közelében viharágyúk álltak, mellyel a közeledő viharfelhőkbe lőttek. Régen ezen a helyen szőlők voltak. A szobrot az 1950-es években egy traktoros feldöntötte. Ekkor a szobrot elszállították a kegytemplomhoz. A kegytemplom 1976-77. évi felújításakor a Margaréta szobrot is restaurálták, és a torony melletti beszögellésben felállították. A szobor később ismét rossz állapotba került, majd 2014-ben a Mecsek Egyesület 30.000 Ft-ból restauráltatta és az eredeti helyére visszaállíttatta. A felújítást Deér Zoltán, a felállításban pedig Kállai János, Biki Endre Gábor, Krámos Csaba és Krámos László segédkezett. A szobor mellé egy ismertető tabló is készült, melyen elolvasható a szobor története.

 

MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOM UDVARÁN ÁLLÓ KÁLVÁRIA EGYÜTTES

A jelenlegi kálvária és annak stációi 1844-ben épültek. Scitovszky János pécsi püspök akkor jelentős összeget adományozott a stációképek beszerzéséhez. A kőművesmunkát a véméndi Mantz György és Hauck Mihály, a festést a kéméndi Hoffmann András, a lakatosmunkát Herr Ferenc végezte. Eredetileg a stációk végében egy kálváriakápolna állt, melyben a szent sír volt elhelyezve, mellette pedig 3 kereszt, a Krisztussal és a két latorral. A 20. század elejére rossz állapotba került a kálváriakápolna, és sajnos a felújítás helyett a lebontást választották. Ekkor került ide a két szélső kereszt helyére a most is itt álló két szobor. Az idők folyamán többször kellett a stációkat felújítani. Legutóbb az 1980-as évek végén lettek felújítva, ekkor Fábián József végezte a renoválást, a fülkék fémkeretét pedig Bucsuházy Zoltán készítette. Az eltelt 30 év alatt azonban az idő ismét kikezdte az alkotásokat, így szükségessé vált a felújítás. A Mecsek Egyesület 2017-ben gyűjtést indított, így sikerült a kálvária együttest ismét felújítani a helyi plébánia támogatásával. A munkálatokat Petrovics Ottó liptódi festőmester végezte. A felújítás során a stációoszlopok vakolata ki lett javítva, melyek citromsárga színezetet kaptak. A tetők fedése is megújult és bordóra lett festve. A gipsz stációképek is javításra kerültek. Valamennyi oszlop tetejéről hiányzott a vaskereszt, ezért mind a 14-en pótolni kellett. Az oszlopok alja téglából lett kirakva, aljzatnak textília lett lefektetve, és arra került egy kavicságy. A stációk végében álló kereszt és a két szobor is le lett csiszolva és színes festésük is elkészült.

 

MOLNÁRHEGYI-KÉPOSZLOP

A Molnár-hegyen, a ma már erdőben álló képoszlop helyén egykor a székelyszabariak szőlői voltak. Egyszer az itt dolgozó házaspárra nagy vihar sújtott le. Az asszonyt villámcsapás érte, és meghalt. A férj a felesége emlékére állította fel a 19. század második felében a nagyméretű képoszlopot ezen a helyen, ahol a tragédia történt. Az oszlop fülkéjében egy lemezre festett Mária képet helyeztek el. A képoszlop szerepe az volt, hogy védelmezze a határt és a jövőben ne történjen hasonló eset. Az évszázadok során az oszlop fülkéjében lévő képet minden bizonnyal többször is cserélték. Utoljára egy betlehemi kép volt benne, ennek körvonalai még látszottak a rozsdás vaslemezen. Ezért a felújítás során is egy ilyen témájú képet helyeztünk el benne. Az évtizedek óta elhanyagoltan álló képoszlopot 2017-ben a Mecsekerdő Zrt. és a Mecsek Egyesület renováltatta a Keresztény emlékhelyek megújítása projekt keretében.

 

NYOMJAI-KERESZT

Máriakéménd dél-nyugati felén, a falutól kb. 800 m-re a Vízköz-dűlőben található a Szent Márton zarándokút mentén. Nevét onnan kapta, hogy a régi Nyomjára (ma Szederkény része, de egykor önálló falu volt) vezető út melletti elágazásnál állt. Ma ezen a hosszú egyenes földesúton lehet Szederkényt elérni. Putz János állíttatta 1821-ben, és korábban a Freisz család gondozta, ezért Putzen-Freisen-Kreuz-nak is nevezték. Régen búza-szentelésre gyakran vonult ide körmenet, mivel a körülötte lévő szántóföldeken termelték a búzát. A kereszt a 2000-es években dőlt le, majd teljesen benőtték a bokrok. 2014-ben a Mecsek Egyesület adományokból (100.000 Ft-ból) újra rendbehozta és felállította a keresztet. A kereszt mellett egy pad is elhelyezésre került. A munkálatokat Deér Zoltán, Biki Endre Gábor, Krámos Csaba, Kállai János és Kállainé Fischer Mária végezte. A keresztet 2014. október 19-én kis ünnepség keretében Horváth Sándor plébános úr áldotta meg.

 

RUZSEK-KERESZT

Áll egy régi kereszt a Kátolyi elágazástól keletre, a Ruzsek-malom feletti domb tetején. Előtte halad el a Baranyai Sárga túra útvonala. A feszületet az egykor itt élő Ruzsek család állíttatta, akiknek lent az elágazásnál volt a vízi-malma. A keresztet az arra járók az utóbbi években nem láthatták, mert azt teljesen benőtte a bozót, csak az vette észre, aki tudta, hogy ott áll. A Kátolyi Önkormányzat munkatársai környezetét idén kipucolták, így tavasz óta láthatóvá vált, hogy milyen rossz állapotban van a kereszt. A kereszt felújítását a Mecsek Egyesület adományokból finanszírozta 2016 őszén.

SCHLEICHER-KERESZT

Máriakéménd keleti részén a Nagy-pincesor északi végén található a kék rom jelzésű turistaúton. Eredetileg a Schleicher család állította az 1800-as évek második felében, nekik itt volt szőlőjük. Régen ezt a helyet Ötös úti kereszteződésnek nevezték, mert öt felé lehetett innen elindulni. Ma már csak háromfelé vezet innen az út. 1944 őszén a front átvonulásakor Keller Tamás két lóval jöttek erre a menyével. Egy háborús szökevény katona menekülőben volt, és el akarta venni a lovat, ezért lelőtte Keller Tamást, aki itt a keresztnél halt meg. Szerencsére a menyét nem érte bántódás. A lovak azonban megbokrosodtak és vágtatva hazamentek, a szökevény így nem tudta megszerezni. Ezután a Keller család gondozta a keresztet. Régebben esőért vonult ide körmenet. Ez a kereszt itt a pincesor végén az 1960-as évekig békében állt. Akkor egy traktoros szántás közben ledöntötte. Az eset után állítólag a traktoros fiát halálos szerencsétlenség érte a pécsváradi malomban, ahol belefulladt egy kukoricával teli tartályba. A falubeliek összefüggést látnak tette és fia halála között. Ezután a keresztet a Gerner család állította helyre. Az 1990-es évek közepén ismét ledöntötte egy traktoros. A keresztet akkor nem állították helyre. A traktoros lánya hamarosan megbetegedett és gyógyíthatatlan betegségébe bele is halt. 2014 nyarán a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett, és ennek köszönhetően 150.000 Ft-ból harmadszor is felállításra került Isten segítségével a kereszt. A munkálatokat Deér Zoltán és segítői végezték. A kereszt megszentelését Horváth Sándor plébános végezte kis ünnepség keretében 2014. július 20-án.

 

SCHRAM-KERESZT

A kereszt Erdősmároktól 700 m-re, észak-nyugatra, az Erdősmároki-horgásztó közelében a zöld négy turistajelzésen érhető el. Isten dicsőségére Josef Schram és neje Magdalena Schram állította fel 1936-ban. Felirata németül: Ehre Gottes Gestiftet durch Josef Schram u. Gattin Magdalena Schram 1936. Eredetileg a feszületet fakerítéssel vették körbe, és kis ajtó is volt rajta. A kerítés oszlopainak elkorhadt maradványa még 2017-ben is megvolt.

Régen, amikor nem volt meg az Erdősmároki-horgásztó, ezen a ponton ágaztak el az utak 3 irányban. Itt állt egy útirányt jelző oszlop, melyen faragott fatáblák voltak elhelyezve, ami Maráza, Liptód és Erdősmárok útirányt mutatta. A feszületet állító család az 1950-es évekig rendszeresen gondozta a kőkereszt környezetét, majd amikor elkerültek a faluból, már kevesebben viselték gondját. A kereszt mellé eredetileg két gesztenyefát ültettek, a bal oldalit az 1990-es években kivágták, mert belógott az útra. Valószínűleg ekkor dőlt le a kereszt is. Az utat ekkor fél méterrel megemelték, és a kereszt környezete is teljesen feltöltődött. Sajnos az emlékhellyel az utóbbi évtizedekben nem törődtek, így 2017-ben már csak a bokrokkal sűrűn benőtt gesztenyefa alatt a talapzatot és a kereszt szárának töredékes darabjait lehetett azonosítani. A korpuszból (Krisztus) csak egy kis darabka maradt meg, a Mária szobor teljesen eltűnt, ezeket pótolni kellett a helyreállítás során. A ledőlt kereszt a Mecsek Egyesület kezdeményezésére adományokból újult meg 2018-ban. A felújítás nagyrészt Dreher Antalék és családja, valamint 20 erdősmároki család adományából valósult meg. Továbbá a Római Katolikus Egyház (himesházi és szajki plébánia) járult hozzá a felújítás költségeihez.
 

 

SZENT APOLLÓNIA KÉPOSZLOP

Kisnyárádtól nyugatra  a régi pincesor felett a domb tetején, a kápolnához vivő úton a Baranyai Sárga túra útvonalán áll a zöldre festett képoszlop. 1901-ben állították fel, és régebben az Iván napi körmenet egyik állomása, illetve fontos tájékozódási pont volt. Apollónia a vértanú a fogorvosok és fogfájósok védőszentje. A képoszlop évtizedeken keresztül elhanyagolt állapotban volt és a szentkép is hiányzott belőle. A Mecsek Egyesület és a helyi önkormányzat a képkő állításának 115. évfordulójára 2016-ban kipucolta környezetét, felújította és új képet helyezett el rajta. A tetejére visszahelyezésre került egy kis vaskereszt.

 

SZENT FLÓRIÁN SZOBRA

Máriakéménden a Rákóczi Ferenc utca és a Horvát utca sarkánál áll a szobor. 1834-ben nagy tűzvész volt. A település északi része teljesen leégett, ezután újjáépítették a házakat. 1903-ban a szent szobrát azért állították fel, mert Petzné háza kigyulladt, de szerencsére ki tudott menekülni az égő házból. Amióta a szobor itt áll, nem volt komolyabb tűz a faluban. Felirata: Zur höchsten Ehre Gottes gewidmet durch Josef Petz und dessen Gattin Katharina Petz, geb. Putz 1903. (Isten legnagyobb dicsőségére állíttatta Josef Petz és felesége Katharina Petz született Putz. 1903.) A rossz állapotú szobrot 2015-ben a Mecsek Egyesület újította fel, avatása és szentelése 2015. április 18-án volt.

 

ZSOLNAY PIROGRÁNIT ANGYALSZOBROK

A szobrok anyaga a pirogránit egy mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik.

Mai ismereteink szerint az 1890-es években 5 db 2,5 m magas angyalszobor készült az akkor világhírű pécsi Zsolnay gyárban. Budapesti megrendelésre alkották a Kőbányai Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. A II. Világháború idején a pesti angyalok megrongálódtak, szárnyaik letörtek, de később restaurálásra kerültek. További 3 társa Kishajmáson, kettő pedig Máriakéménden áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát előlegezik meg, magyaros jelleggel és erővel. Plasztikája eltér a korabeli épületszobrok akadémikus sablonjaitól. Érdekes, hogy a kőbányai angyalok feje körül glória látható, de a máriakéméndi és kishajmási szobrokon ilyen nincs vagy hiányozik.

A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű, varkocsos (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, ezen túl lazán lógó hajfonatú) angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. Az egyik szobor a keresztet tartó hit, a másik a szívet tartó keresztet ábrázolja. Kishajmáson 3 szobor áll: a horgonyt tartó remény és a 2 db imára összetett kéz ábrázolású. Budapesten a kőbányai templomnál látható mind az öt figura: hit, remény, szeretet + a két imádkozó szobor.

A szobrokat általában két példányban készítik, hogy amennyiben megsérülne, pótolni lehessen. Ezért mindegyikből kettőt készítettek, így 5 féle típust 2-2 példányban. A másodpéldányok, melyek értéke az eredetivel megegyezik, közel 70 évig (a Zsolnay gyár raktárában?) rejtve voltak, és csak 1958-ban lettek felállítva. Három Kishajmásra a kálváriához, kettő pedig Máriakéméndre a Nagyboldogasszony kegytemplom főbejáratához került. (A máriakéméndi két példány eredetileg Bátaszékre került volna, de ott nem találtak nekik megfelelő helyet. Az 1950-es években talán eleve egy eldugottabb helyett kerestek, ahol biztonságban lehettek.) Eredetileg állt még egy keresztet tartó angyalszobor Pécsett a Zsolnay mauzóleum tetején is, melyet korabeli fotók bizonyítanak. Egyes vélekedések szerint az 1950-es években, amikor is a mauzóleumot teljesen kifosztották, és az elbeszélések szerint munkásőrökkel lövették le ezt az angyalt. Hiteles történetet erről az angyalról sem tudunk, de minden bizonnyal tönkrement, elkallódott az évtizedek során.

Sajnos a máriakéméndi angyalszobrok felett sem múlt el nyomtalanul az idő. A helyiek szerint 1987 táján egy nagy vihar megrongálta azokat, és később további darabok törtek le. A Mecsek Egyesület 2015 decemberében adománygyűjtést kezdeményezett, melynek köszönhetően 3,5 millió forintból születhettek újjá a restaurálás során a szobrok. A szobrok megáldására Dr. Kvanduk Frigyes, helynök, Wigand István és Horváth Sándor plébános jelenlétében került sor 2018. május 27-én, a német búcsú alkalmával. Így ma ismét egy letűnt kor igényes alkotása áll teljes pompájában a máriakéméndi búcsújáró kegyhely előtt.

 

ZSOLNAY MÁZAS DOMBORMŰ A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOM FALÁN

A máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom homlokzatán található mázas Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál. A Mecsek Egyesület a természetjárók, a hívek és a helyi lakosok adományából restauráltatta 2016-ban a műalkotást.