FELÚJÍTOTT VALLÁSI EMLÉKEINK

 

Az alábbi összeállításban azok a keresztek, képoszlopok, kápolnák szentkutak és szentek szobrai kerülnek ismertetésre, melyeket a Mecsek Egyesület gondoz, illetve újított fel a Baranyai-dombság területén.

 

CSODA-KÚT

Kisnyárádtól 1,5 km-re nyugatra a sárga sáv jelzésen érhető el és a Keresztelő Szent János-kápolna mellett található. A kápolnát 1820-as években építették. Régen itt eredt a kiépített Csoda-forrás, melynek vize szembetegségből gyógyította ki az embereket. A forrás az 1960-as években kiapadt és feledésbe merült. A vélt helyen 2014-ben a Mecsek Egyesület tagjai  próbaásást végeztek, minek hatására a kimélyített gödörben megjelent a víz. Egy éves megfigyelés után került végleges kiépítésre. Téglából körkörösen kirakott, zárólapja betonból, védfala mészkőből épült, melyben vörös gránittáblán olvasható a megnevezése. Bár túlfolyása nincs, és a vízszint is ingadozó, de az év bármely szakában találhatunk vizet a 2 m mély kútban. Kifolyása nincs, de csapadékos időszakokban a vízoszlop magassága megközelíti a járószintet. Az Iván napi kápolnabúcsú minden év júniusának utolsó szombatján van. A hely története az, hogy egy gróf itt vadászott és eltévedt. Megfogadta, ha szerencsésen hazajut, kápolnát emeltet a forrás mellé. Ígéretét beváltotta és megépült a kápolna. A hagyomány szerint az itteni szentkút, a Csoda-forrás vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert gyógyított meg. Állítólag egy vak ember megmosta benne a szemét, és visszanyerte látását. Egy helyi lakos szeme is meggyógyult a forrás vizétől, egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét.

FŰRÉSZ-KERESZT

A kereszt Máriakéménd és a kegytemplom között a gabonaszárító telep közelében található. Megközelíthető a Templom utca felől kivezető kék irányított körjelzésű turistaúton, illetve a Szent Márton út nyomvonalán. A keresztet 1860-ban a Fűrész család valamelyik elődje, Fauszt József állíttatta. A családban több gyermek is elhalálozott, és csak az egyik maradt életben, ezért állították fel a keresztet. Valamikor itt egyenesen vezetett át az út a kegytemplomhoz, később ide épült a szárító, melyet kerítéssel vettek körül, így az út erre megszűnt, a kegytemplom jelenleg csak kerülővel érhető el. A kereszt jelenlegi talapzata régen máshol állt. A most itt álló talapzat régen egy másik kereszt talapzata volt, ezért van két oldalán felirat. A feszületet 1934-ben és 1968-ban renováltatták. A 2010-es évekre rossz állapotba került a kereszt, ezért felújítására a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett. Hering Györgyné és a Máriakéméndi Önkormányzat adományából 100.000 Ft.-ból Deér Zoltán 2014-ben felújította. A feszület mellé egy történeti tabló és egy pad is elhelyezésre került. Megszentelését kis ünnepség keretében 2014. május 11-én Horváth Sándor plébános úr végezte.

 

HÉHWALD-KERESZT ÉS A SZENTKÚTI-KÁPOLNAFÜLKE

A Héhwald-kereszt Máriakéméndtől nyugatra az Új-hegy erdejében található, az elapadt Szent-kút mellett. Nevét onnan kapta, hogy a betelepült németek ezt a helyet Hoch-waldnak (Magas-erdőnek) nevezték, ez ferdült el, Héchwald-ra. Valamikor itt a kereszt közelében gyógyító forrás eredt. A Szent-kút (más néven Alajos-forrás, Heiliges Brünnlein) vizéhez csodahiedelem fűződött, főként az 1900-as évek elején. Akkoriban hittek abban, hogy az epilepsziát  és a szembetegséget gyógyítja. Távoli vidékekről zarándokoltak ide. Egy  szalántai vak kislányt két éven át vittek a forráshoz és a harmadik  évben 1904-ben két órával azután, hogy a forrásnál megmosta a szemét,  visszanyerte látását. Vizét gyakran vitték betegeknek, és sebet mostak  ki vele. A szent forrás tövében egy kis kápolnaszerű képoszlop volt, mely Szűz Máriát  ábrázolta a karján a kis Jézussal. A képoszlop mellé a látogatók  hálaadományból törülközőket lógattak. Gyakran beteg gyermek ruháit is  elhelyezték. Különösen a monyoródi horvátok látogatták. Kultusza az 1930-as években megszűnőben volt. 1951-ben években a kápolnát  lebontották. A  hivatalos név a következő eseményhez fűződik: egy Alajos napi (június  21.) nagy jégverés elpusztította a határrészt, ezért állították fel a  keresztet. A keresztet 1903-ban Isten dicsőségére állította a Hoffmann Ádám és felesége Katherina. Az 1970-es évekre sajnos a forrás elapadt, építményét nagyrészt lebontották, és betemették. A kápolna építményének jó része viszont a föld alatt évtizedeken keresztül is megmaradt. Az egykori falrészek kibontásával és azok köveinek felhasználásával 2016-ban a Mecsek Egyesület adományokból és egyházi támogatással újra felépítette a kápolnafülkét, melyben egy Mária szobrot helyezett el. A keresztet 1903-ban Isten dicsőségére állította a Hoffmann Ádám és felesége Katherina. A keresztet 2013-ban a Mecsek Egyesület újította fel. A kereszt mellé egy pad és egy tabló is készült, mely ismerteti a hely történetét. A felújítás munkáit Biki Endre Gábor és Kállai János végezte. A kereszt avatására kis ünnepség keretében 2013. október 14-én került sor. A Szentkúti-kápolnafülke megszentelését Horvát Sándor plébános végezte 2016. július 10-én, melyet a véméndi énekkar műsora színesített.

 

KATOLEBERGI KÉPOSZLOP

Máriakéméndtől észak-keletre, a Kéméndi-tetőn (Liptódi-szegély) áll a képoszlop, mely megközelíthető a sárga háromszög jelzésről leágazó sárga emlékmű jelzésen (200 m.) Egykor ez a terület, ahol a képkő áll, a Kátolyiak szőlőhegye volt, de a 18. században a kéméndiek megvásárolták. A legrégebbi pincék itt voltak, még ma is több félig beomlott (boltozatlan) pinceüreg felfedezhető a környéken, ami a régi szőlőkultúra emléke. Az 1930-as években az esőzésekkor nagy földcsuszamlás történt itt, így a pincéket fokozatosan felhagyták. Az utolsó pincéket a II. világháború végéig használták, azóta ezt a részt fokozatosan beerdősítették. A képoszlopot azért állították, mert régen hittek abban, hogy a szentek megóvják a termést és a szőlőt a vihartól, jégesőtől. Régen a pap évente megáldotta a határt és a képoszlopot is. A képoszlop az 1950-es években ledőlt, az eredeti képek eltűntek, az erdő benőtte a romokat, így az alkotás teljesen feledésbe merült. A képoszlop évtizedekig romokban hevert az erdő fái alatt, míg 2015-ben a Mecsek Egyesület tagjai kitisztították környezetét és felállították a kőtömböket. Eredetileg hét elemből állt, de de statikai okok miatt a 6. elem a nagy homokkő kocka nem lett elhelyezve, így a szentképek a tartóoszlop oldalára kerültek. Négy kép került elhelyezésre, mely a filiálék (környékbeli falvak templomának) védőszentjeit ábrázolja: Nagyboldogasszony (Máriakéménd), Mindenszentek (Liptód), Szent Katalin (Kátoly) és Szent Kereszt felmagasztalása (Monyoród). A lemezre festett képeket Petrovics Ottó liptódi festő készítette. A képoszlop mellé egy ismertető tabló, valamint egy pad is kihelyezésre került.

 

KERESZTELŐ SZENT JÁNOS-KÁPOLNA

Kisnyárádtól nyugatra az Erdősmároki-halastavak közelében található ez a kis kápolna. Megközelíthető Kisnyárád vagy Liptód felől a sárga sáv jelzésen. A török idők előtt ezen a helyen és innen északi irányban terült el a Mitár nevű falu, mely a török hódítások idején pusztult el. A 18. században egy gróf itt vadászott a környező erdőkben, s valahogy eltévedt. Kocsijával a Malomárok rétjeinek ingoványos árterébe jutott. Megfogadta: ha szerencsésen megmenekül, kápolnát emeltet a forrás mellé. Ígéretét beváltotta, s itt fakápolnát építtetett 1756-ban Keresztelő Szent János tiszteletére. A jelenleg álló kápolnát az 1820-as években Kisnyárád lakói építették. A kápolna mellett fakadt egykor a kiépített Csoda-forrás, melynek vize szembetegségből gyógyította ki az embereket. A forrás kiapadt, helyén jelenleg csak egy földbe mélyített kis kút található itt. A hagyomány szerint az itteni szentkút, a Csoda-forrás vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert (embereket?) gyógyított meg. Állítólag egy vak ember megmosta benne a szemét, és visszanyerte látását. Az egyik helyi lakos szerint gyermekkorában testvérének szeme is meggyógyult a forrás vizétől. Egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét. Régen Iván napkor (június 24.) tartották a faluban a búcsút és zenés körmenettel zarándokoltak ide. A kápolnán 1982-ben állagmegóvási munkálatokat végeztek, ekkor még megtartották a körmenetet. Néhány évvel később a körmenetek elmaradtak, a kápolna kezdett feledésbe merülni, majd egy idő után már nem látogatták. 2010-ben a nagy felhőszakadások következtében betört a víz a kápolnába, és vastag iszapréteg maradt utána. Mivel nem nyitották ki és nem tisztították ki, ezért a kápolna falai vizesedni és penészesedni kezdtek, a belső berendezés tönkrement. A kápolna megmentésért a 2014-ben a Mecsek Egyesület adománygyűjtésbe kezdett és azt saját forrásból kiegészítve közel fél millió forintból felújíttatta. A felújítást Deér Zoltán szobrászmester és segítői végezték, melynek során az épület tetőlécei kicserélésre kerültek, az épület tetején a törött cserepek kicserélésre kerültek, kívül-és belül is új vízzáró vakolatot kapott az épület, a nyílászárók is festve lettek és megújult a belső berendezés is (új oltárkép is készült. A kápolna előtti keresztnek már csak a talapzata volt meg, ez is újjáépítésre került. A kápolna avatása és szentelése 2014. június 28-án volt, közel 100 fő jelenlétében. A megújult kápolnát és a keresztet Horváth Sándor plébános úr áldotta meg. Az avatás vendégfogadással zárult.

 

MARGARÉTA SZOBOR (ANTIOCHEIAI SZENT MARGIT)

Máriakéménden a Nagy-pincesor déli végében Máriakéménd és Monyoród határpontján áll ez a szobor. Ezt a helyet Margaréta-saroknak hívják. 1904-ben állították fel a Szent Margit szobrot, melyet a helyiek Margaréta szobornak neveztek. A magas talapzaton álló női alak azt szimbolizálja, hogy eltapossa a sárkánykígyót. A szobor állításának története az, hogy egy kislányt, amíg annak édesanyja a közeli szőlőben tevékenykedett, kígyó mart meg vagy fojtotta meg, aki ebbe belehalt. Emlékére állították a szobrot. A múltban heves vita folyt kié, és kinek a területén áll a szobor, de valahányszor más területre akarták vinni, hatalmas vihar tört ki a környéken. Így vált „időjós” szoborrá. Egykor közelében viharágyúk álltak, mellyel a közeledő viharfelhőkbe lőttek. Régen ezen a helyen szőlők voltak. A szobrot az 1950-es években egy traktoros feldöntötte. Ekkor a szobrot elszállították a kegytemplomhoz. A kegytemplom 1976-77. évi felújításakor a Margaréta szobrot is restaurálták, és a torony melletti beszögellésben felállították. A szobor később ismét rossz állapotba került, majd 2014-ben a Mecsek Egyesület 30.000 Ft-ból restauráltatta és az eredeti helyére visszaállíttatta. A felújítást Deér Zoltán, a felállításban pedig Kállai János, Biki Endre Gábor, Krámos Csaba és Krámos László segédkezett. A szobor mellé egy ismertető tabló is készült, melyen elolvasható a szobor története.

 

NYOMJAI-KERESZT

Máriakéménd dél-nyugati felén, a falutól kb. 800 m-re a Vízköz-dűlőben található a Szent Márton zarándokút mentén. Nevét onnan kapta, hogy a régi Nyomjára (ma Szederkény része, de egykor önálló falu volt) vezető út melletti elágazásnál állt. Ma ezen a hosszú egyenes földesúton lehet Szederkényt elérni. Putz János állíttatta 1821-ben, és korábban a Freisz család gondozta, ezért Putzen-Freisen-Kreuz-nak is nevezték. Régen búza-szentelésre gyakran vonult ide körmenet, mivel a körülötte lévő szántóföldeken termelték a búzát. A kereszt a 2000-es években dőlt le, majd teljesen benőtték a bokrok. 2014-ben a Mecsek Egyesület adományokból (100.000 Ft-ból) újra rendbehozta és felállította a keresztet. A kereszt mellett egy pad is elhelyezésre került. A munkálatokat Deér Zoltán, Biki Endre Gábor, Krámos Csaba, Kállai János és Kállainé Fischer Mária végezte. A keresztet 2014. október 19-én kis ünnepség keretében Horváth Sándor plébános úr áldotta meg.

 

RUZSEK-KERESZT

Áll egy régi kereszt a Kátolyi elágazástól keletre, a Ruzsek-malom feletti domb tetején. Előtte halad el a Baranyai Sárga túra útvonala. A feszületet az egykor itt élő Ruzsek család állíttatta, akiknek lent az elágazásnál volt a vízi-malma. A keresztet az arra járók az utóbbi években nem láthatták, mert azt teljesen benőtte a bozót, csak az vette észre, aki tudta, hogy ott áll. A Kátolyi Önkormányzat munkatársai környezetét idén kipucolták, így tavasz óta láthatóvá vált, hogy milyen rossz állapotban van a kereszt. A kereszt felújítását a Mecsek Egyesület adományokból finanszírozta 2016 őszén.

SCHLEICHER-KERESZT

Máriakéménd keleti részén a Nagy-pincesor északi végén található a kék rom jelzésű turistaúton. Eredetileg a Schleicher család állította az 1800-as évek második felében, nekik itt volt szőlőjük. Régen ezt a helyet Ötös úti kereszteződésnek nevezték, mert öt felé lehetett innen elindulni. Ma már csak háromfelé vezet innen az út. 1944 őszén a front átvonulásakor Keller Tamás két lóval jöttek erre a menyével. Egy háborús szökevény katona menekülőben volt, és el akarta venni a lovat, ezért lelőtte Keller Tamást, aki itt a keresztnél halt meg. Szerencsére a menyét nem érte bántódás. A lovak azonban megbokrosodtak és vágtatva hazamentek, a szökevény így nem tudta megszerezni. Ezután a Keller család gondozta a keresztet. Régebben esőért vonult ide körmenet. Ez a kereszt itt a pincesor végén az 1960-as évekig békében állt. Akkor egy traktoros szántás közben ledöntötte. Az eset után állítólag a traktoros fiát halálos szerencsétlenség érte a pécsváradi malomban, ahol belefulladt egy kukoricával teli tartályba. A falubeliek összefüggést látnak tette és fia halála között. Ezután a keresztet a Gerner család állította helyre. Az 1990-es évek közepén ismét ledöntötte egy szederkényi Bosánszky nevű traktoros. A keresztet akkor nem állították helyre, de a kereszt szárát a korpusszal bevitték a közeli Szúnyogi-pincébe és ott felállították. 2014 nyarán a Mecsek Egyesület gyűjtést kezdeményezett, és ennek köszönhetően 150.000 Ft-ból harmadszor is felállításra került a kereszt. A munkálatokat Deér Zoltán és segítői végezték. A kereszt megszentelése kis ünnepség keretében július 20-án volt Horváth Sándor plébános úr jelenlétében.

 

SZENT APOLLÓNIA KÉPOSZLOP

Kisnyárádtól nyugatra  a régi pincesor felett a domb tetején, a kápolnához vivő úton a Baranyai Sárga túra útvonalán áll a zöldre festett képoszlop. 1901-ben állították fel, és régebben az Iván napi körmenet egyik állomása, illetve fontos tájékozódási pont volt. Apollónia a vértanú a fogorvosok és fogfájósok védőszentje. A képoszlop évtizedeken keresztül elhanyagolt állapotban volt és a szentkép is hiányzott belőle. A Mecsek Egyesület és a helyi önkormányzat a képkő állításának 115. évfordulójára 2016-ban kipucolta környezetét, felújította és új képet helyezett el rajta. A tetejére visszahelyezésre került egy kis vaskereszt.

 

SZENT FLÓRIÁN SZOBRA

Máriakéménden a Rákóczi Ferenc utca és a Horvát utca sarkánál áll a szobor. 1834-ben nagy tűzvész volt. A település északi része teljesen leégett, ezután újjáépítették a házakat. 1903-ban a szent szobrát azért állították fel, mert Petzné háza kigyulladt, de szerencsére ki tudott menekülni az égő házból. Amióta a szobor itt áll, nem volt komolyabb tűz a faluban. Felirata: Zur höchsten Ehre Gottes gewidmet durch Josef Petz und dessen Gattin Katharina Petz, geb. Putz 1903. (Isten legnagyobb dicsőségére állíttatta Josef Petz és felesége Katharina Petz született Putz. 1903.) A rossz állapotú szobrot 2015-ben a Mecsek Egyesület újította fel, avatása és szentelése 2015. április 18-án volt.

 

ZSOLNAY MÁZAS DOMBORMŰ A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOM FALÁN

A máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom homlokzatán található mázas Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál. A Mecsek Egyesület a természetjárók, a hívek és a helyi lakosok adományából restauráltatta 2016-ban a műalkotást.