A máriakéméndi Nagyboldogasszony

kegytemplom és búcsújáró kegyhely

 

 

A templom története

 

A 13. században a régi Kemend falu még nem a mostani helyén, hanem a kegytemplom környékén, attól nyugatra, a Karasica-vízfolyás közelében helyezkedett el. Nem tudni biztosan, de feltételezhető, hogy a 13. századi templom a mostani helyén lehetett, a 15. században pedig új templomot emeltek, mely bizonyosan a mai kegytemplom helyén állt, hisz a szentély most is még ebből a 15. századi templomból maradt meg. Tehát a most is álló kegytemplom már a harmadik egyházi épület itt. 1713-ban felmérések készültek a török idők után megmaradt templomokról. Ebben a Szent Miklós (akkoriban még nem Mária tiszteletére volt szentelve) templomról azt írták fel, hogy csak a szentély falai állnak, de boltozata már beomlott, a többi fal pedig alapjáig romos, és teljesen ellepte a bozót. A német telepesek, amikor ide érkeztek, a romoknál évente egyszer, Szent Miklós napján tartottak misét.

 

Jelenések a kegytemplomról

 

1740 tavaszán öt lány, köztük Margaretha Rogner és Anna Weiß füvet gyűjtött a templomrom körüli régi temetőben. Az egyik süppedt sírból előbukkant Szűz Máriának fényességet árasztó képe, karján kisdedével. Fel akarták venni a képet, de nem bírták. Ahogy hozzáértek, kezük fényesen ragyogott. Amikor a közeli szántóföldről a kiáltásukra odasiető Elisabetha Blumenthaler fel akarta emelni a képet, az eltűnt. Néhány nappal később egy ifjú látta Szűz Máriát karján kisdedével, amint dicsfénytől övezve belép a templomrom szentélyébe. A helyiek egy olyan legendára is emlékeznek, miszerint a németek az aratási időszakban itt dolgoztak a romos templom melletti földeken. Estefelé, amikor már végeztek a munkájukkal nagy vihar közeledett. Az egyik felhőben Szűz Máriát vélték felfedezni, aki így szólt hozzájuk: ne féljetek, mert benneteket elkerül a vihar.

 

A történtekről a falu elöljárósága, valamint az egyházi méltóságok több ízben kihallgatták a lányokat. Először csak gyermeki képzelgésnek gondolták, és megtiltották a misék tartását. A látomások hallatára azonban egyre több zarándok érkezett, ezért feloldották a tilalmat. Franz Blumenthaler bíró szalmával befedette a régi szentély tetejét, hogy misézésre alkalmas legyen. 1744-46 között a szentélyhez kis kápolnát építettek. Már akkor szándékukban állt nagyobb templommá bővíteni, ezért nagy sekrestyét, fölé pedig oratóriumot (imatermet) építettek.

1742-ben ferences atyák kezdték újjáépíteni a templomot, majd később Lipussy György plébános irányította az építkezést, melynek során a régi templom romjait, és annak 15. századi gótikus szentélyét felhasználták. Az építkezést a zarándokok adományaiból finanszírozták. A ferences atyák ekkor 3 nyelvű miséket tartottak itt. A Mária mennybemenetelének tiszteletére felépült templomot Lipussy György plébános 1753. december 8-án, szombaton a Szeplőtelen fogantatás ünnepén szentelte fel. (A templom falán elhelyezett műemlék táblán tévesen szerepel az 1761-es dátum.) Ekkor XIV. Benedek pápa részleges búcsú jogot adott, majd 1773. augusztus 15-én XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. Eredetileg három oltára volt: főoltára Szűz Mária, a két mellékoltára pedig Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készült.

 A rohamosan növekvő Mária-kultusz miatt 1762-re megépítették a barokk plébániaházat. Az ott lakó plébános és káplán szolgálta ki a híveket. 1762-ben a templom körüli hatalmas területet kőfallal vették körül, fákat ültettek, hogy a nyári hőségben a zarándoklók enyhülést találjanak.

A kegytemplom oltárára a pécsi Mária Pichler asszony egy Szűzanya képet festett, amiért lánya Mária közbenjárására hosszas szembetegségből meggyógyult a közeli Szent-kút vizétől. Ennek helyébe 1758-ban egy újabb Mária-képet készítettek, amely a filiális templomok védőszentjeit is ábrázolta: Szent József (Maráza), Mindenszentek (Liptód), Szent Márton (Kéménd) és Szent Lőrinc (Szederkény). Ezt 1765-ben egy Mária-szoborral cseréltek fel. A régi metszetek tanúsága szerint az ekkori Mária-szobor jobb kezében hármas rózsaszál volt. Egyedülálló és figyelemre méltóan szép a fából készült főoltár, amelynek két oldalán rokokó keretekben a hét-hét rózsafüzér titok fára festett képe látható. A három olvasó 15. titkát a kegyszobor jeleníti meg: „Ki Téged Szent Szűz a mennyben megkoronázott". Ezért tartotta a jobb kezében Mária az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges olvasót jelentő hármas rózsát.

A hitélet ezután egyre inkább fellendülőben volt, a Mária ünnepeken egyre több búcsújáró jött a környékbeli falvakból, sőt még Tolna vármegyéből és a Bácskából is. Számuk ekkor már vetekedett a Máriagyűdre látogatók számával. (Néhány levéltári adat erről az időszakról: az áldozók száma 1755-ben 16.578 fő, 1758-ban 19.851 fő és 1765-ben 16.353 fő volt.) 1766-ban 2113 szentmisét mutattak be.

1804-ben tölgyfatornyot ácsoltak a falakra, 4 haranggal. A súlyos tehertől a falak megrepedtek, ezért a tornyot 1817-ben lebontották. A templom déli oldala mellé építették fel kőből az új tornyot. A 19. század közepén a boltívek megrepedtek, ezért lebontották azokat, és kazettás mennyezetet kapott a templom, jelenleg is ez látható.

1930-ban új harangokat öntettek, a 220 kg-os Szent Imre, a 70 kg-os Szent Antal és a 30 kg-os Szűz Mária harangot. A két kisebb költségét egy-egy falubeli állta, a nagy harangot adományokból fizették. 1936 márciusában kifesttették a templomot Vass Bertalan templomfestővel. A templom szentélyének két oldalán egy-egy freskó látható, melyet Stefán Henrik készített 1936-ban. A templomban két mellékoltár van a lourdesi Madonna, mely a Kienle család adománya és Szent Péter oltára. A templomhajó két oldalfalán fakeretben a 14. stáció látható. Nagyobb arányú renoválás 1893-ban, 1937-38-ban, 1976-77-ben történt. 1966-ban az oltáron álló Mária mennybe való megkoronázásának képét kivették a keretéből és a templomhajó szentélyhez csatlakozó jobb oldali falon helyezték el. A fából faragott, tiroli eredetű kegyszobrot, a földgömbön álló Madonnát, karján a kis Jézussal az oltárra állították. Ezen a szobron Mária a bal kezében jogart tart. 2012-ben a torony tetején kicserélték a bádogot, az ereszcsatornát, és új keresztet kapott a torony. A templom 230 éves jubileumára, a volt Máriakéméndiek egy újabb harangot adományoztak a falunak, és ünnepélyes falutalálkozó keretében ezt 1981. augusztus 15-én helyezték el a kegytemplom tornyában. 2015-ben a sekrestye teteje lett újracserepezve.

A templom bejárata felett található mázas Zsolnay dombormű Lontay Lajos tervei alapján készült és 2016-ban lett restauráltatva. A Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló alkotás másolata látható Budapesten a Mátyás templom főbejáratánál.

A kegytemplom előtt álló angyalszobrok az 1890-es években készültek pécsi Zsolnay gyárban. Társaikat budapesti megrendelésre alkották a Kőbányai Szent László templomhoz, melyek azóta is ott állnak. További 3 társa Kishajmáson áll. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát előlegezik meg, magyaros jelleggel és erővel.

A nagyméretű honalapítás kori domborműves magyaros öltözetű, varkocsos (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, ezen túl lazán lógó hajfonatú) angyalszobrok a hitet és szeretetet szimbolizálják. Az egyik szobor a keresztet tartó hit, a másik a szívet tartó keresztet ábrázolja. A szobrok 3,5 ,millió forintos adománygyűjtésből lettek restaurálva, megáldásuk a 2018-as szentháromság vasárnapi nagy búcsún volt.

 

 

 A máriakéméndi kegytemplomban május első vasárnapjától
október első vasárnapjáig a szentmise 9.00-kor van.

A kegytemplom felújítása miatt a szertartások 2020. augusztus 23-ától minden
vasárnap a Szent Márton templomban lesznek megtartva 9.00 órai kezdéssel.

Téli időszakban a faluban lévő Szent Márton templomban van 9.00-kor.

(Egyik héten szentmise, másik héten igeliturgia van 9.00-kor.)
Zarándokcsoportok számára előzetes bejelentkezés alapján is kérhető szentmise.

 

***

 

Egyházi események és búcsúk időpontjai 2020-ban:

 

 

  Június 14. vasárnap: 9.30-kor Úrnapi körmenet a virágokkal feldíszített templom udvarán.

 

  Június 28. vasárnap: 17.30-kor Sarlós Boldogasszony búcsú

 

  Augusztus 2. vasárnap 9.30 Horváth Sándor plébános búcsúmiséje

 

 Augusztus 15. szombat: 17.00 órától litánia a templom főbúcsúján. A szentmise 18.00 órakor kezdődik, melyet az új plébániai kormányzó, Molnár Péter celebrál.
 

 Szeptember 10. csütörtök: 9.00 órától délután 16.00 óráig Mária napi búcsú egész napos programokkal, szabadtéri szentmisével, a Tolna megyei Intézményeknek részvételével. (A búcsút a templom felújítása nem érinti, az a szokásos módon meg lesz tartva.)
 

 Szeptember 13. vasárnap: 14.30-kor Kisboldogasszony napi német búcsú, szabadtéri német nyelvű szentmise, majd 16 órától kulturális programok a szabadtéri színpadon. (Szederkényből 11.45-kor, Máriakéméndről, a kultúrháztól (buszmegálló) 14.00 órakor indul tovább a zarándokmenet. (A búcsút a templom felújítása nem érinti, az a szokásos módon meg lesz tartva.)

Zarándok- és turistaszálló a máriakéméndi plébánián


Információ:

A plébánia és a zarándokszállás épületében jelenleg egyidejűleg 20 főnek
tudunk szállást biztosítani. Elsődleges a csoportok fogadása, de,
ha van szabad kapacitás, akár 1 fő részére is igénybe vehető.
A szállást nem csak zarándokok vehetik igénybe,
turistáknak is rendelkezésre áll.
A szálláshely 30 főig pótágyazható vastag szivacsmatracokkal,
illetve az udvaron sátrazási és bográcsozási lehetőség is adott.
A szállás díja: 1500 Ft/fő.
A konyhában főzéshez, étkezéshez teljes felszerelés rendelkezésre áll.
Érdeklődni lehet Biki Endre Gábor, gondnoknál a 30-452-4579-es telefonszámon.

 

Információ:

Szeretettel várjuk a zarándokokat, egyházi- és turistacsoportokat, akár 1 órára, akár egy fél napra, vagy több napra a zarándokszállás igénybevételével. A kegyhely előzetes bejelentkezéssel látogatható (az udvar e nélkül is mindig nyitva van, bármikor körbejárható.) A kegytemplom főkapuja is mindig nyitva van, a rácsig be lehet tekinteni a templom belső terébe. Érdeklődni lehet Biki Endre Gábornál a kegytemplom gondnokánál a bienga38(kukac)gmail.com vagy a 30-452-4579-es telefonszámon. Helyben turisztikai és a kegytemplomról szóló kiadványok megvásárolhatók.