A BARANYAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN

LÉVŐ KIÉPÍTETT FORRÁSOK
 
 
APÁTVARASDI-FORRÁS
 
Apátvarasdon a templomtól észak-nyugatra kb. 120 m-re a házak mellett található. A bővizű forrást a PÉCSVÁRAD VÍZIKÖZMŰ foglalta a vízmű céljaira, a kifolyásának nagy részét biztosítva. Az aknás jellegű vízműházzal is ellátott forrás kifolyója a kerítésen kívül van, annak vize egy kis terméskő fal alól folyik ki. A forrásvíz nem a kifolyócsőből, hanem a falazat alól folyik ki a kikövezett mederbe. A forrás vizének hőmérséklete 14-16 fok körüli, vízhozama pedig 40-60 liter/perc értékekkel becsülhető.

 
APÁTVARASDI-CSORGÓ
 
 
Az említett forrás szomszédságában található eme vízjelentkezés, mely a szemközti ház telke alól fakad. A forrásvíz a föld alatti csövön lép a napfényre, majd egy fémtálcán keresztül folyik be a kövezett árokba. A vízhez jutást kis fapadló biztosítja. A forrás vízhozama 20-30 liter/perces értéket produkál. A forrás környezetében további két vízfakadás is ismert, melyek szintén csőkivezetéssel jutnak a mederbe.


BÁROSI-KÚT

Magyarsarlóson a templom közelében a játszótér sarkán az út mellett található egy régi forráskút. Betonból épített kútgyűrűs kialakítású, melyben egy nagyméretű műanyagcsövet is elhelyeztek. A kifolyó víz azonban nem a beépített csövön folyik, hanem egy a kútgyűrű alján kivágott résen, illetve a beton repedésein át lép a felszínre. A forrás vízhozama 4-8 liter/perces értékek között változhat. Vízhőmérséklete 15,5 fok körül tetőzik. Régen a feslő sor gazdái innen hordták a vizet az állatoknak. Régebben permetezésre és öntözésre is használták.
 
DOMONKOS-KÚT
 
Szellő falu határától délkeletre, a Felső-hegytől keletre elhúzódó völgytalp közelében egy fás bokros területrészen található a forrás, melyet szántóföldek határolnak. 2005-ben foglalta Ripszám István erdészeti igazgató. A forrás Ripszám István fiáról Ripszám Domonkosról lett elnevezve.
A gránitból készült építményben a kifolyócső felett gránitlapba írva látható az elnevezése. Az agyagos, homokos képződmények rétegvize jelentkezik bő hozamokkal. A vízhozam 10-15 liter/perc értékek körül mozoghat. GPS 46° 04,158' 18° 28,751'

FLÓRIÁN-FORRÁS
 
Babarc beleterületén a faluközpontban az autóbuszmegálló mellett a kis téren található. Mészőből és betonból épített forráskút, melynek tetején Norton kutat helyeztek el. Lépcsőn juthatunk le az aknás foglaláshoz. Régen a falu legjobb vizének tartották. Időszakos forrás, vízhozama 0-12 liter/perces érték körül mozog. Száraz időszakokban, amikor csövén nincs vízkifolyás, a karos kút segítségével vehetünk vizet. Nevét onnan kapta, hogy mellette egy magas téglából épített talapzaton Szent Flórián szobra áll, melyet 1820-ban állíttatott fel Franz Werb jegyző. A kutat és annak falazatát 2012-ben a Babarci Önkormányzat felújította. GPS 46° 00,337' 18° 33,006'
 

 

GYULA-FORRÁS
 
Berkesdtől délre, 1,6 km-re a Berkesdi-erdőben, a Gyula-völgyben egy csodálatos erdőrészben található. Téglából épített aknás kialakítású merítős forrás, melynek építményét betonlappal fedték le. A vasajtó már hiányzik a forrásról, csak a kerete van meg. A forrás vízhozama 3-20 liter/perces értékek között ingadozhat. Jelenlegi építménye az 1970-es években készült. A rendszerváltozás előtt kedvelt kirándulóhely volt a ez a völgy. Ide vezetett le a ún. „szedernyés lénia" az eperfákkal övezett földút. A szeder érése idején Berkesd lakosságának apraja-nagyja idejárt gyümölcsöt enni, és szedni.  Ez a fasor már csak nyomokban található meg. A forrás építménye elhanyagolt, a kirándulóhely megszűnt, csak egy pince maradványa látható. Figyelemre méltó, a régi pince előtti három tölgyfamatuzsálem.
 
 
 
ISTVÁN-KÚT
 
A sárga sáv jelzésen található, Liptódtól nyugatra a volt Liptódpuszta területén. A forrás téglából épített merítős medencével rendelkezik, melyben egy kifolyócsövet is elhelyeztek. A medence tetejére fából faragott kútházat emeltek. A forrást jelenlegi építménye 1982-ben készült. A forrás vízhozama 0-5 liter/perces értékek körül mozog. Szárazság idején a víz vételezése merítéssel történhet, ha hosszan tartó aszály van, akkor a medence is kiszárad. A forrás régen a közeli Liptódpuszta lakóinak vízellátását szolgálta.
A forrás előtt egy kis kőoszlopon látható a vörös gránit névtábla, melynek felirata: ISTVÁN-KÚT 1982. E TERÜLETEN ÁLLT AZ EGYKORI LIPTÓDPUSZTA. FELÚJÍTOTTA A MECSEK EGYESÜLET 2012-BEN. Mára a Baranyai-dombságban már csak ez az egy fatetős faragott kútház áll, mely eredeti állapotában látható. Az állattartással foglalkozó kis település az 1970-es években néptelenedett el, azóta lakatlan, már csak néhány ház romja fedezhető fel. A forrás felújítását a Mecsek Egyesület végezte el. A munkában részt vett: Baumann József, Biki Endre, Biki Endre Gábor, Ficsor Endre, Markesz István és Wilhelm József. GPS 46° 2,222' 18° 29,815'

KÉMÉNDI-CSORGÓ
 
Máriakéménden a Nagy-pincesorba vezető betonút mentén található. Megközelíthető a Máriakéméndi autóbuszmegállótól induló kék irányított körjelzésű turistaúton. A forrást 1998-ban foglalták és íves mészkőfalazattal látták el. Vizét alagútcsatornában vezették el. Az időszakosan működő forrás folyamatosan alacsony vízhozamot produkál, melynek hozama 0-2 liter/perc között változhat. GPS 46° 02,371' 18° 46,996'

KERESZT-FORRÁS
 
Szűr település déli végénél az országút mellett találjuk a forrást. Vele szemben az út túloldalán egy kereszt áll. Szárazon rakott mészkőből készült a falazata van, a víz egy vascsövön folyik. A forrás vízhozama 10-20 liter/perc értékeket mutat. Régen a falubeliek csak ennek a forrásnak a vizét használták babfőzéshez. Valamikor Krémer-forrásnak is nevezték a forrás közelében lakó családról. GPS 46° 05,802' 18° 34,749'

KÖZMOSÓ-FORRÁS
 
Nagypall belterületén a templomtól nem messze, a játszótérrel szemben találjuk a már évszázadok óta közismert forrást. Kialakítását úgy oldották meg, hogy az természetes állapotában maradhatott, és mosási célokat is szolgálhatott. Ennek megfelelően történt az ötszög alakú támfalas építmény kivitelezése. A víz feltörése a medencében több helyen is történik. A fal mellett padlólapokon keresztül biztosították a járást, illetve a ruha mosását. Nagyon bővizű forrás, hozamai meghaladják a 100 liter/perces vízhozamot is. 46° 8,736' 18° 27,352'

LANKÁS-FORRÁS
 
Máriakéménd határában, a Lankás-dűlő egyik szurdokvölgyében, akác és diófákkal borított erdőben található. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. A forrás mészkőből falazott "L" alakú építményéhez lépcsőn juthatunk le. A forrás vize egy alumínium csőből folyik, a falazat alján kis alsó kifolyó is található, így két helyről is vételezhető víz. A forrás homlokfalában látható a szürke színű gránittábla LANKÁS-FORRÁS 2011 megnevezéssel és a szarvasagancs szimbólummal. 2010-ben Biki Endre Gábor a forrás környékén egy hatalmas szarvasagancsot talált, ezért került a forrástáblára az agancs szimbóluma. A forrást az 1970-es évek végéig permetezéshez és öntözéshez használták, ugyanis a forrás körüli erdő korábban szőlőterület volt. Akkoriban a forrás vizét egy kibetonozott téglamedencébe vezették és onnan szivattyúzták fel. Később a szőlőket nem művelték, a területet visszahódította a természet és újra be erdősült. A forrás vize ma a kirándulók, túrázók igényeit szolgálja.
A forrás vízhozama erősen változó és ingadozó, mely 0-5 liter/perces értéket mutat, és a nagy szárazságban apad el. A területet régen Hosszú-hegynek (Langeberg) nevezték a forrás régebbi neve pedig Hosszúhegyi-forrás volt. A forrástól 40 m-re nyugatra a völgyben van még egy forrásmező melynek működése folyamatos és a legnagyob szárazságban is folyik. Ennek vízhozama 1-5 liter/perc. Ebben az erdőben volt a Viktor-forrás, ami a nevét onnan kapta, hogy Freisz Viktor 11 éves fiú megbetegedett a forrás vizétől. A név eredete ma már elhomályosult, így nem tudni, hogy melyik volt a Viktor-forrás. A forrást 2011-ben a Mecsek Egyesület és a Máriakéméndi Hagyományörző és Sportegyesület a 217-es Keresztény Munkás Ifjú Cserkészcsapat tagjaival felújították. A munkában részt vett: Arató Máté, Biki Endre Gábor, Breitenstein Ferenc, Domonkos Bódog, Goóg Csaba, Hajdú Zsolt, Horváth János, Horváth Tibor, Iványi Zalán, Jónás István, Kállai János, Kelemen Gergő, Krámos Csaba, Major Tamás, Nagy Balázs, Nagy László, Schweininger István és Varga József GPS 46° 01,996' 18° 28,467'

MÁRIA-FORRÁS
 
Marázától délre, 0,8 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található Mária-kápolna melletti forrás. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna, melyet először az 1700-as években emeltek. A jelenlegi építményt az 1860-as években építették. A bámulatos kis épületet 2000 körül újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik. A "gyógyforrás" évszázadok óta búcsújáró hely volt.
A monda szerint Mária megjelent álmában egy juhász vak lányának, akitanácsára megmosta szemét a forrásban és meggyógyult. Egy másik változat szerint, egy a közelben kapáló horvát asszony kétéves vak lánya belepancsolt a forrás vizébe, megdörzsölte szemét és ezután látni kezdett. Nemsokára deszkából, majd kőből kápolnát emeltek a forrás mellé, a környékbeliek pedig évszázadokon át oda zarándokoltak: itták a "gyógyvizet", kezüket, lábukat megmosták vele és üvegben is vittek haza. Hálából gyermekingeket raktak a kápolnai Mária szobor lábához, meggyógyult bénák pedig mankójukat hagyták ott.
Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos körmenetnek is része az itt tartott mise. A most már foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához. A kápolna feletti szurdokban valamikor út vezetett fel a gerincre, melyet Kápolnai útnak neveztek. Ma már ezt a felső utat nem használják, mert az erdő benőtte. A forrás építménye mészkőből készült három oldalról körbefalazva. A kifolyócső felett vörös gránit táblán ezüstszínű betűkkel látható a forrás neve és a foglalás dátuma. A forrás vízhozama 0,3-2,5 liter/perces értéket mutat. A forrást 2010-ben építette ki a Mecsek Egyesület a Marázai Önkormányzat támogatásával. A munkában Biki Endre Gábor, Cseke István, Éber István, Hajdu Szabolcs és Muzslay Ferenc vett részt. A forrástól 15 m-re áll az eredeti Szent-kút, mely egy téglával bélelt, kb. 5-6 m mély kút, terepszint feletti része mészkőből falazva. A kút tetejét Zsolnay pirogránit cserepek fedik. Régen az itt lakó szerbek Vodicának is nevezték. GPS 46° 04,101' 18° 30,354'

RÓMAI-KÚT

Dunaszekcsőn a főúton a templomtól nyugatra található ez a forrás. Aknás kialakítású, állandó vízmegjelenésű forrás. A három oldalról téglából falazott felépítményen a kifolyócső felett egy vasajtót is elhelyeztek, mely a forrás aknájába nyújthat betekintést. A támfal tetején egy homokkőből faragott római kori váza áll. A forrás is a római korból való, a falazat egyes részei is abból az időből valók. Régen a terepszint közel 1,5 méterrel volt alacsonyabban, azóta az út és a forrás környezete feltöltődött. A forrás átlagos vízhozama 6-7 liter/perc. Sajnos a forrás rossz és elhanyagolt állapotban van. Vize a környék beépítettsége miatt nem iható.
 
ŐRSZEM-FORRÁS
 
Szederkény Nyomjai részétől észak-nyugatra, a Nagy-erdőben található. Egy kis patak folyik az erdei út mellett. Az út szinte együtt halad a patakkal. Ha ezen végigmegyünk, az erdő vége felé balra letérve néhány méterre egy nagy gödörben találunk egy forráscsoportot. Az egyik egy régi téglával kiépített merítős forrás, a másik foglalatlan. Régen a forrást az itt lakó németek Posten Wasser-nek nevezték.
Vízhozama stabil, egész éven át közel állandó. A kiépített forrás vízhozama 5-10 liter/perc érték körül mozog. A mellette fakadó forrásmező vízhozama 30-40 liter/perc körüli. Összesen 5 forrásmező van melyek együttes hozama meghaladja a 100 liter/perces értéket. Boltíves tetejéről már néhány tégla hiányzik. A boltozata javításra szorul. GPS 46° 0,857' 18° 26,237'.

ÖTVÁLYÚS-FORRÁS
 
Véménd keleti részén a pincesor közelében (Dobó Katalin utca végénél), lakóházak mellett fakad a forrás. Téglából épített betonozott támfalból kiálló vascsőből folyik a forrás vize egy kővályúba, mely valamikor állatok itatását is szolgálta. Régen öt vályú volt itt elhelyezve, ezért Ötvályús-forrásnak is nevezik. A forrás nagyon bővizű, így ennek megfelelően hozamai 60-80 liter/perces értékeket produkálnak. GPS 46° 09,383' 18° 37,355'

SZENT-KÚT
 
Somberek és Palotabozsok dél-keleti határában, a Véméndi-patak völgyében a halastótól 150 m-re található. A forrás vize a Mária-kápolna falából egy alumíniumcsőből folyik ki, mely túlfolyóval is ellátott. A forrás hozamai 6-20 liter/perc érték között változik. A Mária-kápolnát vagy Szentkúti-kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna tulajdonképpen az itteni Szent-kút fölé épült.
A kút előzménye egy kő alól feltörő forrás volt. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni. A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében kőoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határrész egyik tulajdonosa ugyanis mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett. GPS 46° 06,288' 18° 39,823'.
 

SZENT-KÚT (VÉMÉND)

Véménd észak-nyugati részén, a falu közeléből induló mellékvölgyben a patak partján található meg az egykori szerb kápolna romjai és alatta a kiépített forrás.
A forráshoz fa lépcsősoron juthatunk le. A forrás gránit falából alumíniumcsövön folyik a víz, felette ovális táblán látható a forrás megnevezése. A forrást és a kápolnát 1852-ben építették ki az itt lakó szerbek, akik később elhagyták a falut. Régen a forrás téglával bélelve kútszerűen volt kiképezve, a boltozat pedig gránitból. A forrás vize a karbon korú gránit feletti pleisztocén korú murvás homok a víztartó réteg, amelyből a területen általános fedést alkotó lejtőlöszön keresztül történő átszivárgással képes kijönni a víz. A forrás vízhozama csapadéktól függően 2–8 liter percenként. A forrásnak régen gyógyító erőt tulajdonítottak, ezért a beteg emberek ruhadarabjait, hajtűit itt helyezték el, gyógyulást remélve. A kápolna romjait és a forrást 2013-ban a Mecsek Egyesület újította fel Baumann József, Józsa Zoltán és Hauck Nándor segítségével.

 

 
TEMPLOM-FORRÁS
 
A forrást a máriakéméndi kegytemplomtól 400 m-re, a Templom-dűlőben találjuk. A műút alatt eredő forrás szép diófás és mogyoróbokrokkal övezett kis ligetben található. A kegytemplomtól a kék visszatérő körjelzésről a kék kör jelzés ágazik le hozzá. A forrás építménye egyenes vonalú mészkőfalazatból készült, melyből alumíniumcsőből folyik a víz. A forrás homlokfalán halvány vörös gránit táblán olvasható a megnevezése és a kiépítés dátuma (2012).
A bővizű forrás vízhozama 8-20 liter/perc között változhat. A forrás környékén helyezkedett el az egykori Kéménd nevű falu, mely a középkorban elpusztult és később a mai helyén épült újjá. A forrás felett húzódik az egykori Kátolyi malomárok, melyben valamikor a Karasica-patak folyt. A forrás alatt a réten egykor malom állt, melyet az 1950-es években bontottak le. A forrás feltárásánál egy zsilip maradványa került elő. A forrástól észak-keletre, mintegy 100 m-re, a műút túloldalán még ma is láthatók az egykori téglaégető kemence romjai.
A forrást 2012-ben a Mecsek Egyesület építette ki. A munkában részt vett: Biki Endre, Biki Endre Gábor, Benkő Gábor, Domonkos Bódog, Halász Csaba, Iványi Zalán és Ruzsinszky András. GPS 46° 2,416' 18° 27,197'

VÁLYÚS-FORRÁS

Máriakéméndtől észak-keletre a volt vadászháztól 20 m-re található a kiépített forrás. Megközelíthető a KL (kék rom) jelzésen, mely a Török-vár romjaihoz vezet. Nagyon régóta ismert és hasznosított forrás. Az 1950-es évekig ezen a területen itatták az állatokat a Liptódpusztaiak. A Vályús-forrás elnevezés onnan ered, hogy három vályú volt itt elhelyezve. A környékbeliek németül Drei Tröge (Három vályú) elnevezéssel illették. Eredetileg a forrás vize egy fatörzsből kivájt csorgóból folyt. Az 1960-as években a forrást a vadászház vízellátása érdekében átalakították, felújították. Terméskőből téglából és betonból emeltek magas, kutyaól formájú forrásházat. A forrás vize egy vascsövön folyt ki. Később a vadászházat lebontották, a forrást teljesen elhanyagolták.
A forrást 2011-ben a Mecsek Egyesület és a Máriakéméndi Hagyományőrző- és Sportegyesület újította fel. A forrás építménye L-alakban mészkőből épült, homlokfalán látható a vörös színű gránit tábla szarvasagancs mintával. A forrástábla felirata: VÁLYÚS-FORRÁS 2011 RÉGEN ITATÓHELY VOLT; EGYKOR VADÁSZHÁZ ÁLLT EZEN A HELYEN. A kifolyócső a támfal jobb oldalában került elhelyezésre. A forrás vize egy kis vályúba folyik, majd onnan a kikövezett mederbe. Ezen a területen két forrásmező is található, a kiépített forrás időszakos működésű, vízhozama 0-4 liter/perces hozamokat produkál.
A forrás felújításában és a tereprendezésben részt vett: Biki Endre, Biki Endre Gábor, Benkő Gábor, Csiszár Tibor, Györgyné Nagy Marcella, Halász Csaba, Halász Hanna, Halász Szabolcs, Halász Viktória, Hajdú Zsolt, Horváth János, Kállai János, Kállai Jánosné, Krámos Csaba, Krámos László, Markesz Gergely, Markesz István, Mogyorósi Martin, Petrovics Ottó, Toldi Dániel, Toldi Márk, Varga József és Varsány István. GPS 46° 02,215' 18° 28,965'

 

 
VÉMÉNDI-CSORGÓ
 
Véménden az Ötvályús-forrás szomszédságában, attól 25 m-re található. Egy boltíves téglapillérű tárószerű aknából folyik ki a víz, mely egy lépcsőn vízesésszerűen hullik alá. A forrás mögött egy hatalmas víztározós medence van, mely régebben a lakók vízhasználati igényét szolgálta. A forrás kifolyásánál erős mésztufakiválás figyelhető meg, mely a patakban már az esés hiánya miatt már nem fordul elő. A bővizű forrás hozama 30-40 liter/perces értéket is produkál. Vize nem mindig folyik, mert időszakosan elevzetik vagy hasznosítják azt. GPS 46° 09,396' 18° 37,376'

Jelmagyarázat:
 
  = Állandó vízkibocsátású forrás
  = Időszakos vízmegjelenésű forrás