A BARANYAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN

LÉVŐ KIÉPÍTETT FORRÁSOK
 
 
APÁTVARASDI-FORRÁS
 
Apátvarasdon a templomtól észak-nyugatra kb. 120 m-re a házak mellett található. A bővizű forrást a PÉCSVÁRAD VÍZIKÖZMŰ foglalta a vízmű céljaira, a kifolyásának nagy részét biztosítva. Az aknás jellegű vízműházzal is ellátott forrás kifolyója a kerítésen kívül van, annak vize egy kis terméskő fal alól folyik ki. A forrásvíz nem a kifolyócsőből, hanem a falazat alól folyik ki a kikövezett mederbe. A forrás vizének hőmérséklete 14-16 fok körüli, vízhozama pedig 40-60 liter/perc értékekkel becsülhető.

 
APÁTVARASDI-CSORGÓ
 
 
Az említett forrás szomszédságában található eme vízjelentkezés, mely a szemközti ház telke alól fakad. A forrásvíz a föld alatti csövön lép a napfényre, majd egy fémtálcán keresztül folyik be a kövezett árokba. A vízhez jutást kis fapadló biztosítja. A forrás vízhozama 20-30 liter/perces értéket produkál. A forrás környezetében további két vízfakadás is ismert, melyek szintén csőkivezetéssel jutnak a mederbe.


BÁROSI-KÚT

Magyarsarlóson a templom közelében a játszótér sarkán az út mellett található egy régi forráskút. Betonból épített kútgyűrűs kialakítású, melyben egy nagyméretű műanyagcsövet is elhelyeztek. A kifolyó víz azonban nem a beépített csövön folyik, hanem egy a kútgyűrű alján kivágott résen, illetve a beton repedésein át lép a felszínre. A forrás vízhozama 4-8 liter/perces értékek között változhat. Vízhőmérséklete 15,5 fok körül tetőzik. Régen a feslő sor gazdái innen hordták a vizet az állatoknak. Régebben permetezésre és öntözésre is használták.

 
DOMONKOS-KÚT
 
Szellő falu határától délkeletre, a Felső-hegytől keletre elhúzódó völgytalp közelében egy fás bokros területrészen található a forrás, melyet szántóföldek határolnak. 2005-ben foglalta Ripszám István erdészeti igazgató. A forrás Ripszám István fiáról Ripszám Domonkosról lett elnevezve.
A gránitból készült építményben a kifolyócső felett gránitlapba írva látható az elnevezése. Az agyagos, homokos képződmények rétegvize jelentkezik bő hozamokkal. A vízhozam 10-15 liter/perc értékek körül mozoghat. GPS 46° 04,158' 18° 28,751'

FLÓRIÁN-FORRÁS
 
Babarc beleterületén a faluközpontban az autóbuszmegálló mellett a kis téren található. Mészőből és betonból épített forráskút, melynek tetején Norton kutat helyeztek el. Lépcsőn juthatunk le az aknás foglaláshoz. Régen a falu legjobb vizének tartották. Időszakos forrás, vízhozama 0-12 liter/perces érték körül mozog. Száraz időszakokban, amikor csövén nincs vízkifolyás, a karos kút segítségével vehetünk vizet. Nevét onnan kapta, hogy mellette egy magas téglából épített talapzaton Szent Flórián szobra áll, melyet 1820-ban állíttatott fel Franz Werb jegyző. A kutat és annak falazatát 2012-ben a Babarci Önkormányzat felújította. GPS 46° 00,337' 18° 33,006'
 

 

GYULA-FORRÁS
 
Berkesdtől délre, 1,6 km-re a Berkesdi-erdőben, a Gyula-völgyben egy csodálatos erdőrészben található. Téglából épített aknás kialakítású merítős forrás, melynek építményét betonlappal fedték le. A vasajtó már hiányzik a forrásról, csak a kerete van meg. A forrás vízhozama 3-20 liter/perces értékek között ingadozhat. Jelenlegi építménye az 1970-es években készült. A rendszerváltozás előtt kedvelt kirándulóhely volt a ez a völgy. Ide vezetett le a ún. „szedernyés lénia" az eperfákkal övezett földút. A szeder érése idején Berkesd lakosságának apraja-nagyja idejárt gyümölcsöt enni, és szedni.  Ez a fasor már csak nyomokban található meg. A forrás építménye elhanyagolt, a kirándulóhely megszűnt, csak egy pince maradványa látható. Figyelemre méltó, a régi pince előtti három tölgyfamatuzsálem.
 
 
 
ISTVÁN-KÚT
 
A sárga sáv jelzésen található, Liptódtól nyugatra a volt Liptódpuszta területén. A forrás téglából épített merítős medencével rendelkezik, melyben egy kifolyócsövet is elhelyeztek. A medence tetejére fából faragott kútházat emeltek. A forrást jelenlegi építménye 1982-ben készült. A forrás vízhozama 0-5 liter/perces értékek körül mozog. Szárazság idején a víz vételezése merítéssel történhet, ha hosszan tartó aszály van, akkor a medence is kiszárad. A forrás régen a közeli Liptódpuszta lakóinak vízellátását szolgálta.
A forrás előtt egy kis kőoszlopon látható a vörös gránit névtábla, melynek felirata: ISTVÁN-KÚT 1982. E TERÜLETEN ÁLLT AZ EGYKORI LIPTÓDPUSZTA. FELÚJÍTOTTA A MECSEK EGYESÜLET 2012-BEN. Mára a Baranyai-dombságban már csak ez az egy fatetős faragott kútház áll, mely eredeti állapotában látható. Az állattartással foglalkozó kis település az 1970-es években néptelenedett el, azóta lakatlan, már csak néhány ház romja fedezhető fel. A forrás felújítására 2012-ben került sor. GPS 46° 2,222' 18° 29,815'

KÉMÉNDI-CSORGÓ
 
Máriakéménden a Nagy-pincesorba vezető betonút mentén található. Megközelíthető a Máriakéméndi autóbuszmegállótól induló kék irányított körjelzésű turistaúton. A forrást 1998-ban foglalták és íves mészkőfalazattal látták el. Vizét alagútcsatornában vezették el. Az időszakosan működő forrás folyamatosan alacsony vízhozamot produkál, melynek hozama 0-2 liter/perc között változhat. GPS 46° 02,371' 18° 46,996'

KRÉMER-FORRÁS
 
Szűr település déli végénél az országút mellett találjuk a forrást. Vele szemben az út túloldalán egy kereszt áll. Szárazon rakott mészkőből készült a falazata van, a víz egy vascsövön folyik. A forrás vízhozama 10-20 liter/perc értékeket mutat. Régen a falubeliek csak ennek a forrásnak a vizét használták babfőzéshez. Valamikor Krémer-forrásnak is nevezték a forrás közelében lakó családról. GPS 46° 05,802' 18° 34,749'

KÖZMOSÓ-FORRÁS
 
Nagypall belterületén a templomtól nem messze, a játszótérrel szemben találjuk a már évszázadok óta közismert forrást. Kialakítását úgy oldották meg, hogy az természetes állapotában maradhatott, és mosási célokat is szolgálhatott. Ennek megfelelően történt az ötszög alakú támfalas építmény kivitelezése. A víz feltörése a medencében több helyen is történik. A fal mellett padlólapokon keresztül biztosították a járást, illetve a ruha mosását. Nagyon bővizű forrás, hozamai meghaladják a 100 liter/perces vízhozamot is. 46° 8,736' 18° 27,352'

LANKÁS-FORRÁS
 
Máriakéménd határában, a Lankás-dűlő egyik szurdokvölgyében, akác és diófákkal borított erdőben található. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. A forrás mészkőből falazott "L" alakú építményéhez lépcsőn juthatunk le. A forrás vize egy alumínium csőből folyik, a falazat alján kis alsó kifolyó is található, így két helyről is vételezhető víz. A forrás homlokfalában látható a szürke színű gránittábla LANKÁS-FORRÁS 2011 megnevezéssel és a szarvasagancs szimbólummal. 2010-ben Biki Endre Gábor a forrás környékén egy hatalmas szarvasagancsot talált, ezért került a forrástáblára az agancs szimbóluma. A forrást az 1970-es évek végéig permetezéshez és öntözéshez használták, ugyanis a forrás körüli erdő korábban szőlőterület volt. Akkoriban a forrás vizét egy kibetonozott téglamedencébe vezették és onnan szivattyúzták fel. Később a szőlőket nem művelték, a területet visszahódította a természet és újra be erdősült. A forrás vize ma a kirándulók, túrázók igényeit szolgálja.
A forrás vízhozama erősen változó és ingadozó, mely 0-5 liter/perces értéket mutat, és a nagy szárazságban apad el. A területet régen Hosszú-hegynek (Langeberg) nevezték a forrás régebbi neve pedig Hosszúhegyi-forrás volt. A forrástól 40 m-re nyugatra a völgyben van még egy forrásmező melynek működése folyamatos és a legnagyob szárazságban is folyik. Ennek vízhozama 1-5 liter/perc. Ebben az erdőben volt a Viktor-forrás, ami a nevét onnan kapta, hogy Freisz Viktor 11 éves fiú megbetegedett a forrás vizétől. A név eredete ma már elhomályosult, így nem tudni, hogy melyik volt a Viktor-forrás. A forrást 2011-ben társadalmi munkában újítottuk fel. GPS 46° 01,996' 18° 28,467'

LIPTÓDI-CSORGÓ
 
Liptódon, a falu belterületén található a forrás egy szép kis park észak-keleti sarkában. A bolttól (buszforduló) a sárga kör jelzés vezet ide (150 m.) A parkban nagy fehér betűkkel sziklaágyások között látható a LIPTÓD felirat. Régen itt épületek is voltak, és a forrás feljebb eredt, mely kis tavat táplált, melyen kacsák úszkáltak. Később az épületeket lebontották, és a területet feltöltötték, így a tó is megszűnt, a forrás lejjebb "költözött". (Korábban orvosi rendelő volt itt, a forrás építésekor rengeteg gyógyszeres üvegecskét találtunk). A forrást a Liptódi Önkormányzat megbízásából 2019-ben Biki Endre Gábor forrásépítő és Petrovics Ottó, valamint Wilhelm József építették ki. A forrás vízhozama elég jónak mondható, egész éven át csorog, és 3-6 liter/perc érték körül mozog. A forrás építménye mészkőből épült, a kifolyócső alatt egy malomkő van, erre folyik a víz, felül pedig fehér márvány táblán látható a forrás megnevezése. Lépcsőn juthatunk le a forráshoz.
 
 
 
MÁRIA-FORRÁS
 
Marázától délre, 0,8 km-re az erdő szélén, a nyiladék végében található Mária-kápolna melletti forrás. Megközelíthető a Z jelzésről leágazó ZO jelzésen. Az enyhén emelkedő nyiladék végén áll a Mária-kápolna, melyet először az 1700-as években emeltek. A jelenlegi építményt az 1860-as években építették. A bámulatos kis épületet 2000 körül újították fel társadalmi munkában a marázai lakosok. Az erdőből kellett kibontani, a már romos épületet. Jégli Péter, marázai díszpolgáré a felújítás ötlete és a megvalósítást szolgáló önzetlen adománya. A kápolna tetejét Zsolnay-kerámiák díszítik. A "gyógyforrás" évszázadok óta búcsújáró hely volt.
A monda szerint Mária megjelent álmában egy juhász vak lányának, akitanácsára megmosta szemét a forrásban és meggyógyult. Egy másik változat szerint, egy a közelben kapáló horvát asszony kétéves vak lánya belepancsolt a forrás vizébe, megdörzsölte szemét és ezután látni kezdett. Nemsokára deszkából, majd kőből kápolnát emeltek a forrás mellé, a környékbeliek pedig évszázadokon át oda zarándokoltak: itták a "gyógyvizet", kezüket, lábukat megmosták vele és üvegben is vittek haza. Hálából gyermekingeket raktak a kápolnai Mária szobor lábához, meggyógyult bénák pedig mankójukat hagyták ott.
Egy kis ékszer ez a Mária-kápolna az erdőben, ahova a hívők még ma is elhozzák máshol, búcsúkban, zarándokutakon vásárolt ereklyéiket. És a szeptember 8-án szokásos körmenetnek is része az itt tartott mise. A most már foglalt forrás tiszta, hideg és finom vizéért még ma is gyakran kisétálnak az emberek a pácolt fából készült feszület által őrzött kápolnához. A kápolna feletti szurdokban valamikor út vezetett fel a gerincre, melyet Kápolnai útnak neveztek. Ma már ezt a felső utat nem használják, mert az erdő benőtte. A forrás építménye mészkőből készült három oldalról körbefalazva. A kifolyócső felett vörös gránit táblán ezüstszínű betűkkel látható a forrás neve és a foglalás dátuma. A forrás vízhozama 0,3-2,5 liter/perces értéket mutat. A forrást 2010-ben épült ki a Marázai Önkormányzat támogatásával. A munkában Biki Endre Gábor, Cseke István, Éber István, Hajdu Szabolcs és Muzslay Ferenc vett részt. A forrástól 15 m-re áll az eredeti Szent-kút, mely egy téglával bélelt, kb. 5-6 m mély kút, terepszint feletti része mészkőből falazva. A kút tetejét Zsolnay pirogránit cserepek fedik. Régen az itt lakó szerbek Vodicának is nevezték. GPS 46° 04,101' 18° 30,354'

RÓMAI-KÚT

Dunaszekcsőn a Petőfi úton (Széchenyi utca és Római köz kiágazása) a templomtól nyugatra található a forrás. Aknás kialakítású, állandó vízmegjelenésű forrás. A három oldalról téglából falazott felépítményen a kifolyócső felett egy vasajtót is elhelyeztek, mely a forrás aknájába nyújthat betekintést. A kút felett látható díszkövet a Jankovich-Bésán  család  állította,  csak  a  kifolyóig  vezető cserépből  készült  vízvezeték  és  egy  nagyobb  víztároló kőedény származik a római korból. A vízvezeték átmegy az 56-os főút alatt, messziről szállítva ide a forrásvizet. Régen a terepszint közel 1,5 méterrel volt alacsonyabban, azóta az út és a forrás környezete feltöltődött. A forrás átlagos vízhozama 6-7 liter/perc. Sajnos a forrás rossz és elhanyagolt állapotban van. Vize a környék beépítettsége miatt nem iható.

ŐRSZEM-FORRÁS
 
Szederkény Nyomjai részétől észak-nyugatra, a Nagy-erdőben található. Egy kis patak folyik az erdei út mellett. Az út szinte együtt halad a patakkal. Ha ezen végigmegyünk, az erdő vége felé balra letérve néhány méterre egy nagy gödörben találunk egy forráscsoportot. Az egyik egy régi téglával kiépített merítős forrás, a másik foglalatlan. Régen a forrást az itt lakó németek Posten Wasser-nek nevezték.
Vízhozama stabil, egész éven át közel állandó. A kiépített forrás vízhozama 5-10 liter/perc érték körül mozog. A mellette fakadó forrásmező vízhozama 30-40 liter/perc körüli. Összesen 5 forrásmező van melyek együttes hozama meghaladja a 100 liter/perces értéket. Boltíves tetejéről már néhány tégla hiányzik. A boltozata javításra szorul. GPS 46° 0,857' 18° 26,237'.

ÖTVÁLYÚS-FORRÁS
 
Véménd keleti részén a pincesor közelében (Dobó Katalin utca végénél), lakóházak mellett fakad a forrás. Téglából épített betonozott támfalból kiálló vascsőből folyik a forrás vize egy kővályúba, mely valamikor állatok itatását is szolgálta. Régen öt vályú volt itt elhelyezve, ezért Ötvályús-forrásnak is nevezik. A forrás nagyon bővizű, így ennek megfelelően hozamai 60-80 liter/perces értékeket produkálnak. GPS 46° 09,383' 18° 37,355'

SZENT-KÚT
 
Somberek és Palotabozsok dél-keleti határában, a Véméndi-patak völgyében a halastótól 150 m-re található. A forrás vize a Mária-kápolna falából egy alumíniumcsőből folyik ki, mely túlfolyóval is ellátott. A forrás hozamai 6-20 liter/perc érték között változik. A Mária-kápolnát vagy Szentkúti-kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A kápolna tulajdonképpen az itteni Szent-kút fölé épült.
A kút előzménye egy kő alól feltörő forrás volt. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni. A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében kőoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határrész egyik tulajdonosa ugyanis mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett. GPS 46° 06,288' 18° 39,823'.
 

SZENT-KÚT, SZERB-FORRÁS (VÉMÉND)

Véménd észak-nyugati részén, a falu közeléből induló mellékvölgyben a patak partján található meg az egykori szerb kápolna megőrzött és felújított falazata, alatta pedig a megújított forrás. Véméndről a sárga kör jelzésen juthatunk el idáig. A Szent-kút és kápolna környéke a szerb lakosságnak búcsújáróhelye volt régen. A szerb naptár szerint 13 napos az elcsúszás a miénkhez képest, így 1940-ig augusztus 28-án a szerb pap itt misézett. A forrást és a kápolnát 1852-ben építették ki az itt lakó szerbek, akik később elhagyták a falut. A kifolyó vízhez fa lépcsősoron juthatunk le. A forrás gránit kövekből épített falából alumíniumcsövön folyik ki a víz. Felette ovális gránit táblán látható a megnevezése. Régen a forrás téglával és kővel bélelve kútszerűen volt kiképezve a kápolna végénél. Az itt fakadó víz a karbon korú gránit feletti pleisztocén korú murvás homok a víztartó réteg, amelyből a területen általános fedést alkotó lejtőlöszön keresztül történő átszivárgással képes kijönni a víz. A vízhozam a csapadéktól függően 2–8 liter percenként. A forrásnak régen gyógyító erőt tulajdonítottak, ezért a beteg emberek ruhadarabjait, hajtűit itt helyezték el, gyógyulást remélve. A kápolna romjai és a forrás sok-sok év után 2013-ban került megújításra.


 
 

 
TEMPLOM-FORRÁS
 
A forrást a máriakéméndi kegytemplomtól 300 m-re, a Templom-dűlőben találjuk. A műúttól kb. 10 m-el mélyebben, attól nyugatra eredő forrás szép diófás és mogyoróbokrokkal övezett kis ligetben található. A kegytemplomtól a kék irányított körjelzésről a kék kör jelzés ágazik le hozzá. A forrás építménye egyenes vonalú mészkőfalazatból készült, melyből alumíniumcsőből folyik a víz. A forrás homlokfalán halvány vörös gránit táblán olvasható a megnevezése és a kiépítés dátuma.
A bővizű forrás vízhozama rendszerint 12-14 liter/perc. A forrás környékén helyezkedett el az egykori Kéménd nevű falu, mely a középkorban elpusztult és később a mai helyén épült újjá. Itt húzódik az egykori malomárok, melyben valamikor a Karasica-patak folyt. A forrás közelében a réten egykor malom állt, melyet az 1950-es években bontottak le. A forrás feltárásánál egy zsilip maradványa került elő. A vízfakadástól észak-keletre, mintegy 100 m-re, a műút túloldalán még ma is láthatók az egykori téglaégető kemence romjai. A forrást 2012-ben építettük ki társadalmi munkában, 2019-ben Biki Endre Gábor és Kállai János felújította. GPS 46° 2,416' 18° 27,197'

VÁLYÚS-FORRÁS

Máriakéméndtől észak-keletre a volt vadászháztól 20 m-re található a kiépített forrás. Megközelíthető a KL (kék rom) jelzésen, mely a Török-vár romjaihoz vezet. Nagyon régóta ismert és hasznosított forrás. Az 1950-es évekig ezen a területen itatták az állatokat a Liptódpusztaiak. A Vályús-forrás elnevezés onnan ered, hogy három vályú volt itt elhelyezve. A környékbeliek németül Drei Tröge (Három vályú) elnevezéssel illették. Eredetileg a forrás vize egy fatörzsből kivájt csorgóból folyt. Az 1960-as években a forrást a vadászház vízellátása érdekében átalakították, felújították. Terméskőből téglából és betonból emeltek magas, kutyaól formájú forrásházat. A forrás vize egy vascsövön folyt ki. Később a vadászházat lebontották, a forrást teljesen elhanyagolták.
A forrást 2011-ben társadalmi munkában újítottuk fel. A forrás építménye L-alakban mészkőből épült, homlokfalán látható a vörös színű gránit tábla szarvasagancs mintával. A forrástábla felirata: VÁLYÚS-FORRÁS 2011 RÉGEN ITATÓHELY VOLT; EGYKOR VADÁSZHÁZ ÁLLT EZEN A HELYEN. A kifolyócső a támfal jobb oldalában került elhelyezésre. A forrás vize egy kis vályúba folyik, majd onnan a kikövezett mederbe. Ezen a területen két forrásmező is található, a kiépített forrás időszakos működésű, vízhozama 0-4 liter/perces hozamokat produkál. GPS 46° 02,215' 18° 28,965'
 

 
VÉMÉNDI-CSORGÓ
 
Véménden az Ötvályús-forrás szomszédságában, attól 25 m-re található. Egy boltíves téglapillérű tárószerű aknából folyik ki a víz, mely egy lépcsőn vízesésszerűen hullik alá. A forrás mögött egy hatalmas víztározós medence van, mely régebben a lakók vízhasználati igényét szolgálta. A forrás kifolyásánál erős mésztufakiválás figyelhető meg, mely a patakban már az esés hiánya miatt már nem fordul elő. A bővizű forrás hozama 30-40 liter/perces értéket is produkál. Vize nem mindig folyik, mert időszakosan elevzetik vagy hasznosítják azt. GPS 46° 09,396' 18° 37,376'

Jelmagyarázat:
 
  = Állandó vízkibocsátású forrás
  = Időszakos vízmegjelenésű forrás