Főoldal » 2013 » Március » 16 » 2013. 03. 16. INTERJÚ BIROS MÁRTÁVAL
7:31 PM
2013. 03. 16. INTERJÚ BIROS MÁRTÁVAL


Biros Mártával beszélgetek, aki rendszeres résztvevője a túráknak. Végigjárta az országos kéktúrát, és számos túramozgalmat teljesített. Nemrég még a jelzésfestést is megtanulta, hogy a Keleti-Mecsekben újrafesthesse kedvenc útját, a nagymányokról induló piros keresztet.

- Baranya megyében nagyon régi hagyománya van a természetjárásnak, túrázásnak. Hogyan kerültél a természetjárók népes csapatába?

Gyerekkoromban szüleimmel kirándulgattunk, de mivel én soproni vagyok, a határsáv közelsége miatt a  lehetőségek igen szűkösek voltak.

- Hány éve túrázol rendszeresen?

Rendszeresen csak 12-13 éve túrázom. Két „bűnös” is van, akik „belerángattak” a gyaloglásba. (Nem haragszom rájuk, sőt!)

- Túráid közt biztosan sok szép élménnyel gazdagodtál. Mi volt a legkedvesebb emlék vagy történés?

 Én csak jó túrán voltam. (Ha netalán volt is valami problémám, azt már régen elfelejtettem, utólag a gondokon is lehet nevetni!) Ha csoportosan mentünk, mindig jól éreztem magam, de igazi élményekben a kettesben, vagy egyedül való túrázás közben volt részünk (részem). Volt, hogy országúti gyalogláskor azért vett fel minket egy autós, mert unatkozott és beszélgetni akart valakivel. A 4 km-es sártengeren traktorral vittek át, pedig én csak az útvonal után érdeklődtem (Alföld). Szörnyen bőrig ázva buszt stoppoltunk sikerrel (Zemplén, Regéc). Előfordult, hogy egy 4 km-es kitérőhöz biciklit kaptam kölcsön. (A bicikligyártás hőskorában készült igazi matuzsálem volt, de a célnak megfelelt!) Ha buszon közelítettük meg a kiindulási pontot, a helyi utasok mindig aggódtak: nem fognak eltévedni? Jókat kuncogtunk, amikor csodálkoztak: „…olyan messziről és gyalog! Hiszen busz is van!” Száz  szónak is egy a vége: én mindenütt csak jó emberrel találkoztam. A segítőkészség mindig maximális volt.

- Az utóbbi években a Baranyai-dombság területére is gyakran ellátogattál. Mik a tapasztalataid és benyomásod erről a vidékről?

Szívesen járom a baranyai dombságot. Nagyon hangulatos, barátságos vidék.

- Tavaly egy réges-régi tolltartót ajándékoztál a máriakéméndi Iskolamúzeumnak. Miért gondoltad, hogy ennek a darabnak Kéménden van a helye?

A tolltartót szívesen adtam a máriakéméndi Iskolamúzeumnak. Úgy gondoltam, ott méltóbb helye lesz, mint nálam a szekrény mélyén.

- Évről évre járod az ország különböző tájegységeit. Van még olyan területe az országnak ahol még nem voltál, vagy ahová szívesen elmennél?

Valóban sok vidéken jártam már, de milyen sok maradt még ki! Az Országos Kék Kör sokfelé vezetett, de még nagyon nagy a hiány. Az OKT túrabázisán keresgélve rengeteg lehetőséget találok. Pl. áprilisban az Öreg Bakony Turistája túramozgalom teljesítésére készülök (készülünk). Májusban „megtámadjuk” a Börzsönyt. Nyáron Kemeneshátra megyünk. Jó lenne a soproni hegységet is megismerni, hisz szülőhazám, és ismeretlen előttem!

- Mi az, amit elmondanál még a megyei természetjárásról?

Szívesen megyek a szövetség nyílt túráira is, de némelyik túravezető módosíthatna már az útvonalán. (Akinek nem inge, ne vegye magára!!!)

Köszönöm az interjút. Kívánok jó erőt és energiát a túrákhoz és a terveidhez.

Az interjút készítette: Biki Endre Gábor


Megtekintések száma: 868 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Sokan példát vehetnének Márti energikus és egészséges életmódjáról. (A szerkesztő)

1  
Csatlakozom az előttem szólóhoz, és továbbra is vállalok ázott turisták haza szállítását :-). A kisebbik .....

Név *:
Email *:
Kód *: