Főoldal » 2016 » Október » 16 » 2016. 10. 16. FÜRDŐTÚRA BUDAPESTRE A RUDAS GYÓGYFÜRDŐBE
11:41 PM
2016. 10. 16. FÜRDŐTÚRA BUDAPESTRE A RUDAS GYÓGYFÜRDŐBE

1292-ből származó okirat említi először a Rudas gyógyfürdő forrásait az un. Alhévizi források között. Az Anjou királyok korából ismert útleírások már "messze-földről keresett" gyógyforrásként, és fürdőhelyként jelezték. A mai fürdő közelében állt Szent Gellért templomának alapjait 1937-ben feltárták, és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban megkezdett munkálatokkal kijavíttatta, majd Szokoli Musztafa átépíttette, és "Zöldoszlopos fürdő"-nek nevezte el. Evila Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban.


A fürdő közelében, a Hegyalja úton lévő emléktábla

A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. Az öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van.


A Gellért-hegy mészkőrendszeréből erednek a gyógyító vizű források

A török uralom megszűnését követően a fürdő a Császári és Királyi Kincstár birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levelével kísérten azt Buda városának ajándékozta. A gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, több mint háromszáz esztendős ma is működő közintézménye. Buda városa üzemeltetésre vállalkozóknak adta bérbe az igazgatást, akik 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet.


A fürdő az 1850-es években

A 19. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Számos apróbb alakítást követően Offner Ferenc polgármester megbízásából Dank József tervei alapján 1831-ben fejezik be fürdő átalakítását, átépítését. Buda városa a régi török fürdőhöz kád és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló "vendég-szállást" is létesített, mai szóhasználattal élve szállodát, ahol egy hatalmas ebédlőterem, és az urak részére billiárd terem is létesült. Ez a klasszicista épület-együttes rész sajnálatosan, a főváros ostroma során, 1944-ben elpusztult.

1866-ban újból átépítették a fürdőt, majd Buda városa saját kezelésbe vette. Az első intézkedések egyike az volt, hogy megtiltották a nők és férfiak közös fürdőzését. 1876-ban Ybl Miklós tervei alapján belül is átépítik a fürdőt és bővítik az un. Dankó-szárnyat. 1883-ban a főváros átépítette a fürdőt, ekkor a törökfürdőt egybenyitották az akkor megépült gőzfürdővel. 1908-ban a főváros közgyűlése határozatot fogadott el, a mindinkább elavult, helyenként több, mint százesztendős részek teljes felújítására, amelyre azonban az első világháború kitörése miatt nem került sor.

A Főváros közgyűlésének 1916. április 12-én ülésén határozatot hozott, hogy az akkori nevén Eskü-téri híd (ma: Erzsébet híd) építésekor feltörő Hungária forrás vizét palackozva is elérhetővé teszi, forgalomba hozza, közel 90 éven keresztül működő "Harmatvíz" márkanévvel. Erre a célra a szálloda kevéssé kihasznált épületét ásványvíz-palackozó üzemmé alakították át.

A változások elsősorban a földszinti szobákat érintették, amelyek egybenyitásával jött létre a töltőüzemrész. A korábbi lépcsőházat elbontották, szélesebb, új építésűvel helyettesítették. Új födém készült, új ablakok kerültek a régebbiek helyére. 1944 elején a pince és a földszinti részen félköríves vasbeton töltőrész került kialakításra, amely változások mai napig megőrződtek.

1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították, 1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdő, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe. 1936-ban a fürdő homlokzatának teljes felújítása kezdődhetett meg.

A Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján építik újjá a fürdőt, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoznak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre. 2012-ben a fogadócsarnokot újították fel és az épület homlokzatát állították helyre.


A meghagyott évszázados boltív az új fal mögött

Az új modern wellness medence

A mai kor alkotása

Megtekintések száma: 463 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Én nem ismertem a történetét, köszönet a bemutatásáért. Tetszik az a kép - és az a megoldás - ahogy a régi és az új épület találkozik.

Név *:
Email *:
Kód *: