Főoldal » 2017 » Április » 16 » 2017. 04. 16. FÜRDŐTÚRA HÉVÍZRŐL PÁPÁRA, SÁRVÁRRA ÉS ZALAEGERSZEGRE
4:32 PM
2017. 04. 16. FÜRDŐTÚRA HÉVÍZRŐL PÁPÁRA, SÁRVÁRRA ÉS ZALAEGERSZEGRE


Pápa református temploma

Az ötödik nap célpontja Pápa volt. A 31.000 lakosú város kiemelkedő értékei az alábbiak: katolikus nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján. Fellner halála után az építkezést Grossmann József vezette. A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795-ben szentelte fel Pierer József püspök. A templom igen nagy méretű, egyhajós, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló, copf stílusban épült meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas, tornyának magassága pedig 72 méter. A homlokzat hatalmas tömegét a timpanonnal a tornyok gyönyörű, rézborítású, összetett sisakokban végző alakjai teszik teljessé.

A város nevezetessége még a Kékfestő múzeum, ami szinte tökéletesen mutatja be a kor híres mesterséget, a kékfestést. A város másik jellegzetessége, az Eszterházy-kastély, mely az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel. Az 1740-es évektől a kor egyik nagy építésze, Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték kastéllyá átépíteni az egykori várat. Az épület – az alapként felhasznált várfalak elhelyezkedése miatt – kissé szabálytalan „U” alakjával északról lezárja a Fő teret. A két szárny manzárdtetős sarok-rizalitokkal végződik, és az egész épületet a mértéktartóan alkalmazott díszek teszik változatos megjelenésűvé. Ma itt található Pápa városi könyvtára.

A református templom a belváros közepén, a Március 15. téren, az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium mellett található. Az 1931-ben-ben lebontott Jókai Színház helyén épült fel 1931-1934 között Dudás Kálmán építész tervei alapján Pápa második legjelentősebb és leghíresebb, új neobarokk stílusú református temploma. Az épület főhomlokzatán az oszlopos, erkélyes főbejárat felett íves oromzat köti össze a négyzet alaprajzú, kétrészes sisakkal fedett tornyokat. Az épületben 1250 ülőhely van. A templomot 1941-ben szentelték fel.

Várkert gyógyfürdő: az 1962-ben fúrt, 654 m mély kútjából 38 fokos vizet termelnek ki. A hidrogén-karbonátos vizek csoportjába sorolják. 17 medencéje van, de most még csak csak 7 medence üzemelt, és csak egyben van ilyenkor gyógyvíz. Kellemes, családias a fürdő, általában nincsenek túl sokan.

A hatodik nap úti célja a 14.700 lakosú Sárvár városa volt, mely sok nevezetességekkel büszkélkedhet. A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették. Szent László királynak szentelt katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczy-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk sítlusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop. A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított emeletes iskolája. Itt tanított Gárdonyi Géza is.

A Hatvany-Deutsch-kastély az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti építész volt. Jelenleg üres, nem látogatható. A csaknem tíz hektár területű Sárvári arborétumot 1802-ben hozták létre. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést. A településen áthalad az Országos kéktúra.
 

Sárvári gyógyfürdő: a gyógyfürdőben 2002-ben wellnessfürdőt is nyitottak. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb kategóriába sorolta. Az 1960-as években kőolaj után kutattak Sárvár térségében, ekkor bukkantak a két különböző mélységből feltörő gyógyvízre. Összetételében hasonlít a Holt-tenger vízéhez, úgynevezett „sós (kloridos) gyógyvíz”. A sárvári gyógyvíz fontos alkotóelemei a számos nyomelem mellett a következők: nátrium-klorid, hidrogén-karbonát, jód, bróm, fluor. A mélyebbről jövő, 83 Celsius-fokos gyógyvízből, régen lepárlás útján állították elő a Sárvári Termálkristályt. Ezt elsősorban otthoni felhasználásra ajánlották, fürdősóként alkalmazva. A Sárvári Termálkristályt ma már nem gyártják, ugyanis a termálkristályt gyártó cég néhány éve csődbement, de a Sárvári városvezetés célja, hogy újra belekezdhessenek a termálkristály gyártásába. Ehhez új termálkút, és lepárló eszközök kellenének. A Sárváron talált gyógyvíznél sokkal magasabb sótartalmú volt a szintén az 1960-as években, Rábasömjénben talált gyógyvíz, egykor ebből készült a Sárvári Termálkristály.

A hetedik nap következett az 59.000 lakosú Zalaegerszeg. Itt rövid városnézés után a ságodi termálfürdő kipróbálása volt a nap programja. Ságod valamikor önálló falu volt Zalaegerszegtől 3 km-re északra, ma már a város modern családi-házas övezetét képezi.

A zalaegerszegi termálfürdőben értékes, ásványokban gazdag termálvíz, felejthetetlen fényterápiás fürdőzés és pollenmentes levegő várja fürdőzőket. A termálfürdő egyik különlegessége, hogy egy korszerű légkezelő rendszernek köszönhetően pollenmentes levegő kerül a fürdőtérbe, így az allergiában szenvedők számára is biztosított a zavartalan fürdőzés. A termálfürdő egyedülálló, üvegkupolás szerkezete mind nappal, mind éjjel nem mindennapi látványt kínál. Az épületbe áradó természetes fényt éjjel fényterápiás világítás váltja fel, amit több mint 10.000 izzó biztosít, millió különböző színben pompázva, felejthetetlenné varázsolva az itt eltöltött időt.

A fürdőcsarnok összesen öt felnőtt és három gyermekmedencével várja a fürdőzőket. Három vízeséssel összekötött 33-36 fokos élménymedence kényeztető élményelemeket - pezsgőágyakat, talpmasszázsokat, derékmasszázsokat, masszázskabinokat, buzgárokat, óriás vízgombát, nyakzuhanyokat, sodró folyosót - rejt, illetve ide vezet az óriáscsúszda is.

A pihenésre és gyógyulásra vágyó vendégek a külső nagy ülőmedencében töltődhetnek fel, amely kellemesnek mondható, 35 fokos színtelen, kissé olajszagú vízzel van feltöltve.

Ezzel a fürdővel eddig kereken 50 db magyarországi fürdőt látogattam meg. Még kb. 150 gyógyfürdő van, amit érdemes lenne kipróbálni, és természetesen sok egyéb kisebb strand is van az országban, melyek nem gyógyvízzel vannak feltöltve. A 3 fürdőtúrán 14 km-t tettem meg, így a hévízi 7 nap alatt - a fürdőzések mellett - 60 km volt a megtett út a gyalogtúrák során.

Biki Endre Gábor


Vendéglő Pápán


Pápai Várkert gyógyfürdő


Pápa, Várkert


Eszterházy-kastély Pápán


Pápa, főtér (A pécsi Széchenyi téri szökőkút ikertestvére)


A Sárvári gyógyfürdő épülete


Sárvári fürdő egyik benti medencéje


Sárvár megfordított temploma (valamikor ez volt a hátulja, ezért van a torony is hátul)


Sárvár, Nádasdy-kastély


Sárvári arborétum


Zalaegerszeg


Virágos város Egerszeg


A ságodi termálfürdő Zalaegerszegen

Fotók: BEG

Megtekintések száma: 130 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Szép program, érdekes, értékes látnivalók, kellemes kikapcsolódás - jó volt olvasni !

Név *:
Email *:
Kód *: