Főoldal » 2017 » Április » 30 » 2017. 04. 29. FÜRDŐTÚRA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE
10:15 PM
2017. 04. 29. FÜRDŐTÚRA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYRE


Hódmezővásárhely, Népkert, vasúti megállóhely

Pécsről a 6.10-es autópályás busszal utaztam Szeged, Rókus megállóig, innen pedig vonattal Hódmezővásárhelyre, ahová 9.53-kor érkeztem meg. A Népkert vasúti megállóhelyen szálltam le, mert ez közelebb van a fürdőhöz, mint a központi pályaudvar. Szép kerámiák borítják az állomásépület oszlopait, melyek a helyi majolikatelepen készültek, mely egykor a pécsi Zsolnay gyárral volt kapcsolatban.

Hamar meg is érkeztem a fürdőbe, ahol bár még nem üzemelt minden medence, de ami használható volt, az igen kellemes feltöltődést nyújtott. Különösen az tetszett, hogy a gyógyvizes medencében 3 olyan „szék” is található, melyek csöveiből vékonyan, de nagy sebességgel vízsugarak törnek elő a víz alatt, és ebbe „beleülve” kiváló masszírozó hatást nyújt.

A vásárhelyi fürdőélet több mint 80 éves hagyományra tekint vissza, ugyanis a város központjában 1929. július 14-től üzemel a fürdő. A hódmezővásárhelyi Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda, nagy kiterjedésű, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthető helyen, nyugodt környezetben több szabadtéri termálvizes medence kínál kellemes feltöltődést.

A fürdő 2200 m mélyről jövő, 76 °C-os, alacsony keménységű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag vizét 1994-ben gyógyvízzé nyilvánították. Ásványianyag-tartalma literenként 2190,525 mg. Ez a gyógyító hatású víz alapozza meg a város közel 90 éves fürdőhagyományát.

A fürdés után a belvárosban tettem egy kellemes sétát, a szép szobrok, parkok és templomok között. Nagyon szép a belváros, érdemes megtekinteni. Egyedül a hatalmas méretű református templom nyújt lehangoló látványt, mivel meglehetősen rossz állapotban van.

Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros–Körös közén fekszik. Az Alföld délkeleti részén, Szegedtől 25 km-re található. A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe.

Megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb városa. A Hódmezővásárhelyi járás és kistérség központja. Évszázadok óta egyike az Alföld legfontosabb gazdasági és kulturális központjainak, a legsikerebb egykori mezővárosok közé tartozik. A 20. század közepéig az ország legnépesebb városai közé tartozott: 1920-ban az ötödik, 1930-ban a tizedik helyen állt, 2010-ben már csak a huszonkettedik. 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelye volt.

A város régóta lakott település, sőt, valamikor az ország egyik legnépesebb városa volt. A 19. század közepétől rohamos népességemelkedés zajlott le. 1857-ben 42 501 lakosa volt, de 1880-ra már 52 424 lelket számláltak. Ennek hátterében állt valószínűleg az is, hogy 1873-ban törvényhatósági joggal ruházták fel a települést. A századfordulón a lakosságszám már túllépte a 60 000-et. Ezt követően kissé visszafogottabb lélekszám-emelkedés volt tapasztalható, majd kezdetét vette az azóta is tartó csökkenés. 1910-ben még 62 445 lakos, volt jelenleg a város lakossága már csak 44.000 fő. A folyamatos csökkenés legfőbb oka a szerény népszaporulat és a mezőgazdaság modernizációját követő elvándorlás.

Hódmezővásárhelyről közvetlen járat van Pécsre, ami 15.50-kor indul, és kereken 4 óra alatt ér Pécsre. Én ezzel jöttem és 19.50-re érkeztem meg.

BEG


Gyógyvizes medence


Itt zuhog le a feltörő "forró" víz


Szerb ortodox templom


Református templom


Zsinagóga

Megtekintések száma: 263 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
A képek alapján valóban rendezett, tiszta városnak tűnik. Meglepett, hogy van közvetlen buszjárat, s ilyen hamar el lehet jutni egyik helyről a másikra.Ötletesnek találom a "szíves" Vásárhely feliratot :-)

Név *:
Email *:
Kód *: