Főoldal » 2017 » Május » 7 » 2017. 05. 07. FÜRDŐTÚRA MAKÓRA A HAGYMATIKUM GYÓGYFÜRDŐBE
3:27 PM
2017. 05. 07. FÜRDŐTÚRA MAKÓRA A HAGYMATIKUM GYÓGYFÜRDŐBE

 

Május 6-én, a Maros-völgyébe, Makó városába utaztam. Pécsről 6.10-kor autópályás gyorsjárat indul Szegedre, mely 9.20-ra érkezik, és 10 perc várakozás után 9.30-kor indult Makóra a járat, ahová 10.10-kor érkeztem meg. Visszafelé 15.32-kor indultam Makóról és 16.15-re értem Szegedre. Innen 16.35-kor indul az autópályás gyorsjárat, ami 19.50-re ér Pécsre.

 

Makó Csongrád megyében, a Maros jobb partján, a román határ közelében, a Dél-alföldi régióban, a Maros folyó jobb partján fekszik. Szegedtől 32 kilométerre található. Ma 22.000 lakosa van, de 1920-ban 37.000-en laktak itt.

Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de mindig újratelepült. A város már a középkorban is fontos vásártartó hely volt, köszönhetően közlekedési csomópont jellegének: a szegedi, a hódmezővásárhelyi és az aradi utak találkozásánál jött létre. 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, ráadásul a Magyar Népköztársaság első éveiben Jugoszlávia közelsége miatt semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre a településen.

A rendszerváltozás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára. Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy Magyarország legvirágosabb városa is. Az 1998-ban átadott Hagymaház nyitotta meg az új közintézmények sorát (Erdei János Sportcsarnok, autóbusz-pályaudvar, Közhivatalok háza, az újvárosi bölcsőde, az új gyógyfürdő és wellnesközpont, Pulitzer József Kollégium és a Kálvin téri új iskolaépület), amelyek közül az első hat a világhírű organikus építész, Makovecz Imre tervei alapján készült. Az új építészeti értékek következetes megteremtésért és a régiek megóvásáért a város 2010-ben Hild János-díjat kapott. A rendszerváltáskor még a legkevesebb zöldterülettel rendelkező magyar városok között volt. A siker nagyban köszönhető a Virágos Makóért programnak, amely a lakosság nagy részét ösztönözte a környezet szépítésében való aktív részvételre.

A város rengeteg sokszínű idegenforgalmi látványossággal várja az idelátogatókat. A természeti értékek közül a Marosi ártér, és a termálvíz a legjelentősebb, a vendégek a helyi fürdőben élvezhetik jótékony hatásukat. Építészeti értékei között vannak klasszicista, barokk, eklektikus épületek, de a modern építészet is képviselteti magát a Makovecz Imre és Csernyus Lőrinc épületeivel. A városban elhelyezett emléktáblák képet adnak a Makóra látogatónak a település múltjáról, jeles személyiségeiről. Gasztronómiai szempontból a makói vöröshagyma nemzetközileg is elismert és keresett termék, az ehhez kapcsolódó termékek, pl. a hagymapálinka, szintén növelik a város ismertségét.

A makói Hagymatikum Gyógyfürdő a termálvíz és a marosi gyógyiszap erejével ad enyhet a gyógyulni vágyóknak. Egyedülállóan szép wellness részlegével pedig a kikapcsolódás élményét nyújtja a családoknak és a baráti társaságoknak. A fürdő épülete a világhírű organikus építész, Makovecz Imre legnagyobb megvalósult álma. Az európai viszonylatban is egyedülálló fürdő 2012. január 20-án nyílt meg. A korábban is meglévő beltéri fedett tanuszoda és a kültéri tanmedence, valamint az élménymedence az organikus fürdőépület átadásával komplex gyógyászati, wellness és családi részleggé vált.

A marosi gyógyiszap és gyógyvíz hatását már az 1900 éves közepén felismerték. 1956-ban el is indult a kútfúrás és a fürdőépítés Dr. Batka István reumatológus főorvos kezdeményezésére. A marosi iszap 1961 óta használhatja hivatalosan is a gyógyiszap minősítést, mely mozgásszervi és reumás betegségek kezelésére alkalmas. A fürdőnek két kútja van. Az 1956-ban fúrt kút 993 m mélyről 41 fokos hévizet ad, a 2007-ben 1386 m mélyre lefúrt kút pedig 62 fokos nátrium-hidrogénkarbonátos vizet szolgáltat. Én kellemeset fürdőztem a „hagymában”.


Zsinagóga


Az autóbusz-pályaudvar


Egy kis katolikus templom (a belvárosban van nagyobb is, de ott most nem jártam)


Pécshez közeledve szép naplementét fotózhattam.

BEG

Megtekintések száma: 223 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  
Csak 15 perccel volt több az utazás oda- és vissza is, mint a Hódmezővásárhelyi út. Sajnos több városnézés nem fért bele, most a fürdőre hagytam a több időt.

1  
Kár, hogy nem tudtam, Makóra utazol - ajánlottam volna még megnézni a görögkatolikus  templomot. A fürdő egyébként nagyon szép. Az utazás viszont így, buszokkal nagyon hosszú.

Név *:
Email *:
Kód *: