Főoldal » 2017 » Június » 18 » 2017. 06. 17. FÜRDŐTÚRA LENTIBE
1:40 AM
2017. 06. 17. FÜRDŐTÚRA LENTIBE


Lenti vára

Lenti város Zala megyében található, és a Lenti járás székhelye. A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz. Pécsről sem busszal, sem vonattal nem lehet eljutni ide, úgy, hogy még aznap valaki vissza szeretne jönni. Autóval kb. 3 óra alatt lehet megtenni az utat.

A város területén fellelhető legkorábbi nyomok a római korból valók. Első említése 1237-ből való Nemith alakban írva. A település mellett azonban jóval nagyobb jelentőséggel bírt a 13. század elején elkészült mocsárvár, amely a Kerka árterében szigetekre épült, és nehezen bevehetőnek számított.

Furcsa formáját annak köszönheti, hogy jó részét lebontották, és a megmaradt részeket a hadászati szerep elvesztése után magtárrá alakították a 18. században. Az 1990-es évek elején megkezdődött a vár felújítása, ám a munkálatok hamarosan megtorpantak, és azóta már többször is gazdát cserélt. Sajnos jelenleg is elhagyatottan, romló állapotban, funkcióját vesztve várja sorsa jobbra fordulását.

IV. Béla a környéket elvette addigi birtokosától, Buzádtól. 1275-ben már mint királyi vadászfalu ismeretes. 1343-ban Nagy Lajos király Lendvai Miklósnak adományozta a várat a faluval együtt. Halála után a birtok hosszú időre a Bánffyak birtokába került. 1381-ben mezővárosi rangot kapott a település. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült.

1768-ban Esterházyak egy földesúri rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így fejlődése jó időre megtorpant. 1890-ben készült el a Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az alsólendvai járásszékhely is a határon túlra, a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett.

Az 1920-as években indult meg az iparosodás. 1922-ben megalakult a Kerkavölgyi fűrészüzem, amely ekkor a térség legnagyobb vállalata volt. 1923-ban pótkávégyár is létesült itt. A második világháborút követően nem indult komolyabb fejlődésnek, egészen az 1960-as évekig, amikor is megyei határozat alapján Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor épültek a Zalaegerszegi Ruhagyár és az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemei. Szintén jelentős volt a térségben az olajipar, illetve az erdőgazdálkodás. 1969-ben kapta meg a nagyközségi rangot. A település életében komoly szerepet játszott az 1951-ben létrehozott laktanya. Az itt dolgozók és családjaik kiszolgálására a városban infrastrukturális fejlesztések kezdődtek és lakótelepek épültek. A laktanya 1997-es felszámolásával lezárult egy fejezet a város történetében, mely jelentős visszaesést okozott, az olajipar fokozatos megszűnése mellett.

A város és a kistérség számára a legfontosabb bevételi forrást napjainkban az erdőgazdálkodás mellett egyre nagyobb mértékben az idegenforgalom jelenti. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt: a határok jelképessé válása nyomán megélénkült a kereskedelmi és turisztikai tevékenység a térségben. Lenti a keskeny nyomtávú Csömödéri Állami Erdei Vasút egyik végállomása, amelyen a város és Kistolmács között van rendszeres személyszállítás. Nagyon szép rendezett és virágosított kisváros.

A fürdő első osztályú, kiváló gyógyvize van. Ami még fokozza a hatást, hogy a gyógyfürdő területén van a Szent György Energiapark, ami Európában egyedülállóvá teszi a lenti termálfürdőt, mivel olyan jótékony hatású energiavonalak találkozási pontjaiban fekszik, ahol a vendégek a gyógyvíz és e különleges energetikájú hely együttes hatása miatt hatékonyabban tudnak pihenni, feltöltődni, gyógyulni. A földsugárzások ezen típusát - az ún. Szent György vonalakat - a keleti kultúrákban sárkányáramoknak nevezték. régi kultúrákban a Föld ilyen vonulatait, „idegáramait” szentként tisztelték. Ilyen vonalak találkozási pontjaiba kultikus, szakrális épületeket emeltek, mint pl. Stonehenge, Lourdes, Fatima, Machu Picchu, az egyiptomi piramisok vagy az Árpád-kori templomok. Lenti gyógyfürdő területén 2002-ben fedezték fel földsugárzásokat, amelyeknek több kereszteződési pontja is található itt, és a Föld energetikai hálózatának részét képezi. Bioenergetikus természetgyógyászok szerint minden betegség egy energiahiányos állapot következménye. Az Energiapark területén található sugárzások ezt az energiahiányos állapotot állítják helyre. Az egész szervezetre hatnak és harmonizálják az energia áramlását. Az alapvető működést segítik, jó hatású folyamatokat indítanak be, melyek helyreállítják a testi és a lelki egyensúlyt. Szent György Energiaparkban egy-egy alkalommal 1-2 órát érdemes eltölteni. parkban a kikövezett rész a Szent György vonalak irányát mutatja, a „karók” pedig e vonalak találkozási pontjait jelzik, ahol a legerőteljesebb a földsugárzás. Ezeken a helyeken 20-30 percet érdemes eltölteni. Ezt az időt pihenéssel, kisebb sétával vagy mozgással lehet kombinálni.

BEG


A béka egy csúszda a gyerekek számára, akik a béka száján csúszhatnak ki

Megtekintések száma: 134 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Na, ezt az "energia-parkos" dolgot se hallottam még...Ez olyan jól hangzik, divatos is most  és biztos van, aki hisz benne. A fürdő egyébként szép tisztának, gondozottnak látszik. Gyanítom, nem  ismerik túl sokan.

Név *:
Email *:
Kód *: