Főoldal » 2017 » Július » 22 » 2017. 07. 22. FOTÓK A MÁRIAKÉMÉNDI ÉJSZAKAI TÚRÁRÓL
9:06 PM
2017. 07. 22. FOTÓK A MÁRIAKÉMÉNDI ÉJSZAKAI TÚRÁRÓL

Július 21-én, péntek este egy éjszakai túrát szerveztünk. Volt már több esti túránk is, de kimondottan olyan, hogy végig sötétben megyünk, és csak hajnalban jövünk vissza, ilyen csak egyszer volt öt évvel ezelőtt, és csak 5-en voltak azon. Kicsit izgultam is, jönnek-e egyáltalán, ezért előjelentkezést kértem. Először csak néhányan jelentkeztek, de az indulás előtti napokban még elég sokan. A megbeszélt időpontra (Szederkény, 21.45 óra) 25 fő + a Zserbó nevű kutya jött el. Itt kinyitottam egy üveg máriakéméndi Királyleányka nevű fehérbort, és megkínáltam vele túratársaimat.

A buszmegállóból elindulva hamarosan a szederkényi kerékpárúton, majd a szőlőhegyen baktattunk. A fennsíkra érve, már szépen látszott a csillagos égbolt, amit távcsővel is megnéztünk. Sajnos a Hold most nem volt jelen, így ezt nem tudtuk szemrevételezni. Utunk során többször láttunk hullócsillagot is. A máriakéméndi határhoz közeledve, többen mozgó fényvillanásokat vettek észre, és találgatni kezdtek, hogy valakik vannak a távolban. Biztos vadászok… Én tudtam mi az, de nem szóltam semmit, mert ez a meglepetés része volt. Aztán egyszer csak erősödtek a villanások és már felcsendült a gitárszó is.

A Margaréta-sarokra kibukkanva a közeli Szent Margit szobornál Kállai Jani bácsi és felesége várt minket. Eperpálinkát hoztak, amivel megkínálták a csapatot. Vidám nótázás következett, majd tovább indultunk. A Nagy-pincesornál még kétszer megálltunk borozgatni, ahol Jani bá érdekes régi kéméndi történeteit, és gitározását hallgathattuk. Itt elköszönt tőlünk, és visszament a faluba.

Mi a Schleicher-kereszt érintésével érkeztünk meg a Vadászházi-pihenőhöz. A közeli Vályús-forrás vizét is többen megkóstolták. (Még vékonyan folyik, de várhatóan hamarosan a nyári szárazság miatt el fog apadni.) A következő állomásunk a Törökvári-pihenőhely volt, ahol mindenki elfogyasztotta „éjszakai ebédjét”. Mivel még elég sok időnk volt, így lehetőség adódott, hogy hosszabbítsunk. Feltettem a kérdést, hogy a Lankás-forráshoz menjünk, vagy a kegytemplomhoz, ahol fel is tudunk szállni a buszra. Az utóbbit választotta a csapat.

Még sötétben érkeztünk meg a templomhoz. A hátsó kapun mentünk be a templom udvarába, ahol megmutattam társaimnak a rossz állapotban lévő plébánia épületét, ami most üresen áll, mivel csoport éppen nem volt. Itt meséltem a templomról, a felújítások küzdelmeiről, hogy mennyi akadályt gördítenek elénk, ha szeretnénk egy kicsit szebbé tenni környezetünket. Észrevettük, hogy a restaurálásra elszállított Zsolnay angyalok helyénél a támfal két oldalánál már eltávolították a növényzetet, és a fal felújítása elő van készítve, bár még maga a bontás és felújítás nem kezdődött meg. Még volt időnk, és elsétáltunk hárman a Templom-forráshoz, ahol tankoltunk a friss forrásvízből. Ez a forrás évszaktól és csapadékhullástól függetlenül mindig állandó vízhozamú, 14 liter ad percenként. A forrástól visszajövet már kezdett világosodni. Itt a kegytemplom előtt szálltunk buszra.

Biki Endre Gábor, túravezető

Az est fénypontjáról videó is készült, mely ide kattintva nézhető meg.


Fotók: BEG

Kehi József fotói ide kattintva láthatók.

Megtekintések száma: 1179 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Kedves Ilona! Természetesen, egy e-mail címet kérnék, és felveszem a hírlevéllistára. Lesz még több Máriakéménd környéki túra.

1  
Remek túra lehetett!! Kaphatok értesítést a következő gyaloglásról? Ha ráérek, szívesen csatlakoznék a csapathoz. Jelenleg Dunaszekcsőn élek, de kéméndi születésű vagyok, lánykori nevem: Jánosi Ilona,Ilonka,a Rákóczi u.22-ben éltem.

Név *:
Email *:
Kód *: