Főoldal » 2017 » Augusztus » 6 » 2017. 08. 06. FÜRDŐTÚRA VASVÁRRA
5:59 PM
2017. 08. 06. FÜRDŐTÚRA VASVÁRRA

A minap Vas megyébe utaztam és Vasvárral ismerkedtem. Pécset Vasvárral napi 4 vonatpár köti össze. Ezek a Szombathelyre menő személyvonatok néhány megállóhely kivételével a legtöbb állomáson megállnak. Pécsről 6.15-kor indultam és 10.24 helyett 10.33-ra érkeztem meg Vasvárra. (Ennyi késés még megbocsátható. Ez sem lett volna, ha Zalaszentivánban nem kellett volna megvárni a Boba felől késedelmesen érkező vonatot, hogy az azon utazóknak is legyen lehetőségük átszállni Szombathely felé.)

A vasvári állomásról a piros túrán mentem be a városba (a jelzések katasztrofális minőségűek/állapotúak, már, ha egyáltalán vannak, mert sok helyen teljesen hiányzik és követhetetlen. Na mindegy enélkül is oda találtam...)

Először a belvárossal ismerkedtem. A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt a helyben található gyepvasérc feldolgozásával. A rómaiak Castrum Ferreum-nak nevezték az itteni várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője. Római kori vaskohóra bukkantak a volt domonkos rendház udvarán is. A római időkben fontos út vezetett innen Aquincum felé. A vas jelentőségét a honfoglaló magyarok is ismerték, ezért itt alakították ki az ország egyik nagy vastermelő központját. Erre világosan utal az az 1226-ból származó oklevél, mely szerint a pannonhalmi monostor kovácsai a vasat rendszeresen Vasvárról hozatták. A fontos vaskitermelő-hely őrzésére vélhetően már a 10. században megépült az a földvár, amely körül a későbbi város kialakult.


A város főterén egy szép zenélő ivókút van, ha megnyomjuk a gombot, nemcsak vizet ad, hanem egy szép Mária ének csendül fel, mely a búcsújárók éneke.

A Szent Kereszt felmagasztalása, volt domonkos templom középkori eredetű, barokk átépítésekkel. Mellette áll a domonkos kolostor, mely az ország egyik legértékesebb épületegyüttese. Éppen rétes fesztivál volt, emiatt a kolostort nem tudtam alaposabban szemügyre venni, mert a falai előtt volt a fesztivál, melyre 1500 Ft-os belépőjegy megvásárlásával lehetett csak bejutni. Mivel nekem nem volt több órám a fesztiválra, így nem fizettem be, és így arról is lemaradtam, hogy egy finom rétest kóstoljak.

Ezután felmentem a város feletti domb oldalába, ahol egy kilátó áll. Az egykori felszabadulási emlékművet a közelmúltban kilátóvá alakították át. Szépen szemügyre vehető innen a kis város.

Innen nemsokára egy szép öreg tölgyerdőbe jutottam. Itt áll egy hatalmas fából készült pavilon, mely a szabadtéri misézést teszi lehetővé. Ez a kis ligetes hely már ugyanis a Szentkúti búcsújáró hely része. Innen egy lépcsősor vezet le a Rózsafüzér királynéja tiszteletére emelt kápolnához. Vas megye egyik legfontosabb búcsújáró kegyhelye ez. Kristálytiszta forrás, a Szent-kút ered itt, melynek vizéért szinte egész nap jönnek. Csodálatos varázsa van a helynek. Sok szobor, és vallási emlék, valamint modern, fából faragott stációk állnak itt.

Vasvár már a középkor végén jelentős búcsújáróhely volt. Ebben az időben egy Szent Vér-ereklyét tiszteltek itt. Az ereklyéről csak annyit tudunk, hogy az egy „csodálatos vérrel hintett szentostya volt. A 16. század elején már nagy tömegek látogatták a vasvári Szent Vér-ereklyét, a zarándokok számára 1500-ban VI. Sándor pápa búcsút engedélyezett. A török hódoltság idején azonban megszűnt az egyházi és nagyrészt a világi élet is Vasváron, így a búcsú hagyománya is elenyészett.

A 18. században a város újjáéledése során a búcsújárás is új formában éledt fel. Ekkor a barokk vallásosságnak megfelelően a Mária tisztelet került előtérbe. A vasvári kegyszobor első írásos említése 1747-ből való, és a Szentkút neve is ekkortájt tűnik fel a forrásokban. A monda szerint a török elől menekülő domonkosok kedves Mária képüket a Szentkút körüli erdőben rejtették el egy öreg fa odvában. Később a visszatérők nem találták a képet, a fát kivágták, s helyén bővizű forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Szűz Máriát. Azóta a hívek ide járnak imádkozni.


Szentkút

A szentkúti búcsújárásban fontos szerepe volt a remetéknek, akik jámbor életükkel sok hívőt vonzottak maguk köré. A Szentkútnál a 18. század második felétől éltek remeték, közülük a búcsújárás fellendítéséért talán a legtöbbet egy hajdini huszár tett, aki 1860 körül itt nyerte vissza látását. Horváth Ferenc, akit a vasváriak később Szent Ferencnek neveztek el, a katonaságnál vesztette el szemevilágát. Több évig élt világtalanul, mígnem szülei elhozták a Szentkúthoz, itt a forrás vizében megmosta szemét, és visszanyerte látását. Ezután remeteként élt a Szentkútnál, atyai örökségéből kápolnát építtetett, majd később megházasodott, de élete végéig gondját viselte a kegyhelynek és a zarándokoknak.


A Szent-kút kifolyója

A szentkúti búcsújárás a múlt század második felében lett széles körben népszerű. Egész Dunántúlról érkeztek ide zarándokok, de főleg Vas és Zala megyéből, valamint a határmenti vend és sváb falvakból; egy-egy alkalommal gyakran több tízezer búcsús is összejött. Az 1990-es években volt olyan, hogy 15.000 ember volt a búcsún, pedig a városnak csak 4200 lakosa van. Ha nem is ennyien, de mind mai napig szép számmal jönnek a búcsúba. Horváth Ferenc példája nyomán a szembetegségek hathatós gyógyszerének tartották a szentkúti forrás vizét, ezért a búcsúsok meg szokták mosni arcukat benne, hozzátartozóiknak pedig kis korsóban vitték haza a vizet. A századforduló előtt a Szentkúton kis fakápolna állt, a forrás vizét favályúban vezették (ebben mosakodtak meg a zarándokok), a mai kápolna 1900-ban, a lourdes-i barlang 1930-ban épült, környezetét pedig azóta többször is rendezték.

Innen a piros túra útvonala a Feneketlen-tóhoz vezet.


Ez nagyon tetszett: lábbal lehet hajtani.

A tó legendája: hol volt, hol nem volt, ott, ahol most a Feneketlen-tó süppedéses mocsara terül, valamikor hatalmas vár állott. A kegyetlen várúr, Vas Miklós kiszemelt magának egy tündérszép leányt, Kolta Hajnalkát, aki viszont Gyana Gézát szerette. Az ifjú háromszor is legyőzte Vas-vár urát a Hajnalkáért folytatott vetélkedésben, de a vereség tovább növelte Vas Miklós vágyát és gyűlöletét. Gyana Gézának csatába kellett mennie, miközben a Vas-vár ura elrabolta Hajnalkát és a várába vitte. A lány háromszor mondott átkot a várúrra és azt kívánta, süllyedjen el a föld alatta. Ekkor inogni kezdett a föld és Vas Miklós vára elsüllyedt egy ingoványba a várúrral és Hajnalkával együtt. Gyana Géza hazaért a csatából, és egy kis aranykígyót is hozott magával. A kígyócska lesiklott a tóba és egyenesen a Vasvárhoz úszott. Megkereste Hajnalkát és mivel nagyon megsajnálta a fiatalokat, kígyóseregével a mocsaras vizet kitisztíttatta, hogy Géza és Hajnalka újra találkozhassanak. Géza, ahogy meglátta Hajnalkát belevetette magát a feneketlen tóba és így lettek újra egymáséi. Ám a vár, örök lakásául szolgál a fiataloknak. A megszabadulás lehetősége a Kígyókirály hatalmába került, azzal lehet az átkot semmivé tenni, ha valaki Szilveszter éjjelén, mikor a kígyó kiemelkedik a tóból, leakasztja a várkulcsot a nyakából. Ha ez megtörténik, Géza és Hajnalka a földön folytathatja tovább életét. A kígyó, a legenda szerint, minden évben betartja a szavát és Szilveszter éjfélkor felemelkedik a tóból, a kulccsal. Egyszer, talán majd akad egy bátor férfi, aki leakasztja a kígyó nyakából a kulcsot, hogy a szerelmesek újra a fényt és meleget adó Nap alatt lehessenek boldogok. A legenda máig a köztudatban él, olyannyira, hogy egy művész, Szántó Imre saját költségén megformálta a kígyókirályt a kulccsal együtt. A monumentális, három méter magas, a Csónakázó-tó partján álló szobor mára Vasvár egyik jelképévé vált.


Camping is van.

A tótól 200 m-re megleljük a Szentkúti fürdőt. Ez egy kis termálfürdő 3 medencével (egy normál, egy gyermekpancsoló és egy úszó.) Bár fúrt gyógyvíz kutak is vannak, de a fürdő egyenlőre erre nincs rákötve. Szép kellemes a fürdő, de sajnos semmilyen árnyék nincs egyik medence fölött sem. Itt nagy melegben sok időt nem lehet eltölteni, ezért előbb ki is jöttem, és még elmentem megnézni Vasvár jelenleg álló legrégebbi templomát, mely egy meredek domb tetején áll, szinte uralja a mélyben elterülő városkát. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Ma már csak temetőkápolnának használják. Középkori eredetű, nemrég elkezdték a résablakok kibontását, de sajnos a renoválás abbamaradt.

Vasvárról a 17.30-as vonattal utaztam Pécsig, mely 21.48-ra érkezett meg. Összességében egy nagyon kellemes, szép napot töltöttem el a Kemeneshát tájegységén. Itt 5 fokkal hűvösebb volt, mint aznap Pécsett.

Biki Endre Gábor

Megtekintések száma: 80 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: