Főoldal » 2017 » Augusztus » 14 » 2017. 08. 14. FÜRDŐTÚRA SZENTESRE
8:35 PM
2017. 08. 14. FÜRDŐTÚRA SZENTESRE

Pécsről a 6.10-es autópályás gyorsjárattal utaztam Szegedig, ahonnan közvetlen járat indul 9.45-kor Szentesre és 10.50-kor érkezik. Visszafelé 16.35-kor indul Szentesről Szegedre a járat, onnan pedig Pécsre 18.35-kor.

Szentes város Csongrád megyében található, és a Szentesi járás székhelye. A Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A Kurca-folyó szeli ketté. A város régóta tiszai átkelőhely; 1903-ban épült fel az első Tisza-hídja.

A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.

A legkorábbi írásos emlék a Kurca nevét örökítette meg, amely I. Géza (1074–1077) 1075-ben kelt oklevelében fordul elő először Curica alakban. A település legkorábbi említését birtokosztás kapcsán egy 1332-ben kelt oklevél tartotta fenn. Akkor már az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség birtoka, és kőtemploma volt Szent András apostol tiszteletére.

Szentes nevének eredetét nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Egy helyi legenda – amely az ún. Petrák-krónikában maradt fenn – Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki a szájhagyomány szerint megalapítója volt Szentesnek. A történettudomány azonban ilyen nevű magyar hadvezérről nem tud. Egy másik vélemény szerint Szentes neve az első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevéből származik, viszont egyetlen korabeli irat sem igazolja e nemzetség itteni birtoklását. Szentes környéke az államalapítás idején a királyi család kezén volt, így kaphatott itt birtokot a Zalavári és a Garamszentbenedeki apátság, valamint a Dömösi Prépostság.

A mohácsi csatavesztés után a vidék települései háromfelé adóztak, így aki tehette elmenekült. Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, nevük csak határnévként élt tovább (például Ecser). Szentes viszonylag hamar kiheverte a pusztítást.

A törökök után 1709-ben a pestis tizedelte a lakosságot. Közel 1000 halálos áldozata volt. A 18. század elején báró Harruckern János György fellendítette a város gazdaságát. Fia Ferenc pedig katolikus iparosokat hozatott a városba, így a város népessége gyorsan nőtt. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő az ortodox egyházhoz tartozott. 1820-as évek szerint a város lakosainak száma 16 134 fő. Szentes 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelye volt.

A török fürdő hangulatú Termál Gyógyfürdőnek a város első, 1957-ben fúrt, 1735 méter mély kútja biztosítja a vizet. Az épületet Dávid Károly, a Népstadion megálmodója tervezte 1962-ben a budapesti Rudas fürdő mintájára. Nyolcszög alaprajzú, magas kupolatetővel fedett és kerámiaburkolattal díszített medencecsarnoka hivalkodás nélkül emelkedik ki a környező házak közül. Legimpozánsabb tere a fedett medencecsarnok, amelyet belülről hódmezővásárhelyi majolika, kívülről Zsolnay mázas pirogránit lapok borítanak. Az udvari medence szélén Segesdi György Napfürdőző szobra látható 1963-ból. A nyitott udvari gyógymedence mellett további 5 fedett medence várja a gyógyulni, pihenni vágyókat. A kupola nagymedencéjének vízhőfoka 35 fokos, négy kismedencéjének vize különböző hőmérsékletű (20, 30, 35, 42 fokos). A víz alkáli hidrogén-karbonátos, fluoridos meleg víz, ízületi, mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas.

Nagyon szép város Szentes, rendkívül gondozottak a közterületei, parkjai. Szinte mindenütt szobrok és szökőkutak és kis csorgók vannak, még a belvárostól távolabb is. A város egyik legszebb része a Kurca-folyó, melyen két szép híd ível át. A folyóparton Nepomuki Szent János szobor, távolabb pedig a vízen egy csodálatos szökőkút. A túlparton csodálatos arborétum terül el szobrokkal, sétautakkal, hátrébb pedig egy kúria, melyben emlék-kiállítás tekinthető meg.

Biki Endre Gábor


Copf stílusú épület


Pálmafás körforgalom


Református Nagytemplom Szentesen


A ref. templom belül


A ref. templom tornya


Több kerület is van!


A Termál gyógyfürdő épülete


Szentes belvárosi sétálóutcája


Szerb ortodox templom


Evangélikus templom


Szent  Anna plébániatemplom


Még a belvárostól távolabb is szökőkutakkal és kis csobogókkal találkozni.


Nepomuki Szt. János


Híd a Kurca-folyón.


Még a folyón is szökőkutat létesítettek.


Sétaút és kerékpárút az arborétumban.


Ennyien érkeztek kerékpárral a szentesi buszpályaudvarra,
és mentek tovább menetrend szerinti járattal.

Megtekintések száma: 291 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Így van, meg lehet nézni az alföldi városokat, mind szebbek, tisztábbak, és intézményileg is fejlettebbek, mint a baranyai városok. Sok-sok pályázatot is ki tudtak használni, a legtöbb helyen jó helyi vezetéssel lendületesen fejlődtek az utóbbi években. Peremterületükön mind tele ipari egységekkel, gyártócsarnokokkal.

1  
Irigykedve nézem, hogy az alföldi kisvárosok milyen sokat adnak a közhasználatú dolgaikért, közparkok, sétányok, helyi látványosságok, edzőterek, stb. Olyanok mintha az oázisok lennének a nagy magyar tengeren :)

Név *:
Email *:
Kód *: