Főoldal » 2017 » Szeptember » 10 » 2017. 09. 10. FÜRDŐTÚRA A FŐVÁROSBA A PASKÁL GYÓGYFÜRDŐBE
9:26 PM
2017. 09. 10. FÜRDŐTÚRA A FŐVÁROSBA A PASKÁL GYÓGYFÜRDŐBE

Az 5.14-es IC vonattal utaztam Pestre. Csodák csodájára egy teljesen felújított, frissen átadott kocsiban utazhattam. Szerencsére a vonat csak 8 percet késett, így 8.22-kor meg is érkeztem a Keleti pályaudvarra. Innen a 8E (gyorsított expressz) járattal utaztam a Bosnyák térig. Ez az ún. Zugló városrész, ahol 1946-ban új templomot adtak át Páduai Szent Antal tiszteletére szentelve. Már a modern kor építési technikája szerint épült, de szép terméskő falazattal, vakolatlanul. Belül is modern, és egyszerűen letisztult. A 20. század elején a mai templom területe még gyéren lakott vidék volt. Az erzsébetvárosi plébániához tartozó lakosság nagy része kertészkedéssel foglalkozott. A templomtól messzire eső hívek számára domonkos atyák kezdtek misézni először házaknál. 1919-ben Csernoch János hercegprímás kijelölte a zuglói plébánia területét. 1923 nyarán a Bosnyák tér északkeleti szögletében (kb. a mai Diego helyén) bauxitbetonból templomot építettek, mely 500 főt tudott befogadni. Ezt az ún. kistemplomot 1957-ben biztonsági okokból lebontották, de ekkor már állt mellette a mai templom. Alapkövét 1941. december 14-én az azóta boldoggá avatott Meszlényi Zoltán segédpüspök áldotta meg. A templom 1941-1946 között épült föl, de gyakorlatilag 1942 és 1944 között, alig két év alatt elkészült. A templomot Mindszenty József hercegprímás áldotta meg 1946. augusztus 18-án. Ekkor a templom még csak félkész állapotban volt, de megáldása sürgető volt, mert az akkori rendszer próbálta rátenni a kezét, és a terv az volt, hogy vásárcsarnok legyen. Szerencsére sikerült meghiúsítani a tervet.

A templomtól nem messze, két utcával arrébb található a Paskál Gyógyfürdő, mely Budapest legfiatalabb strandfürdője. A strand létesítését ezen a területen az 1965-ben végzett 1735 m mélységű kútfúrás tette lehetővé, melyből akkor 1000 liter/perc hozamú, 70 °C-os víz tört elő. A fürdő 1989-ben épült fel. A korszerű vízforgató berendezéssel felszerelt medencék a kulturált, parkosított környezetben színvonalas pihenési lehetőséget biztosítanak. 2016-ban a fürdő fedett egységgel bővült, ahol egy tanmedence, egy gyerekmedence, egy gyógymedence, egy kinti-benti, vízi bárral üzemelő élménymedence, szaunák, kezelőhelyiségek, valamint egy speciális, geotermikus szauna is kialakításra került. Gyógyvíz csak két medencében van, a fedett térben, a kör alakúban (36 fokos) és egy kis kádmedencében (39 fokos).

A fürdőben nagy bosszúság ért. A büfében kiderült, hogy nem fogadják el a magyar fizetőeszközt, sem a forintot, sem a bankkártyát. Nem tudom, hogy ehhez mit szólnának az ellenőrző szervek? Vajon tényleg meg lehet-e tenni, hogy Magyarországon 2017-ben nem fogadják el a magyar fizetőeszközt semmilyen formában, se készpénzzel, sem bankkártyával nem lehet fizetni. Csak egy FESTYPAY nevű kártyával lehet fizetni. Igaz ezt a kártyát ki lehet váltani itt a fürdőben is, de arra még 300 Ft. kártya-kiállítási díjat kell fizetni. Kénytelen voltam megtenni, mivel ezúttal, pont nem vittem ennivalót. Ráadásul ezért a büfétől vissza kellett menni egészen a bejárat elejéig.

Egyébként kellemes a fürdő, bár a gyógyvíz kissé gyengécske, a többi fürdő vizéhez képest. A fürdés után gyalog indultam vissza az Egressy úton. Egy jó óra alatt értem csak vissza a Keletihez. Innen még tovább mentem és betértem a Fiumei Úti Sírkertbe (Kerepesi temető), mely Nemzeti emlékhely és egyébként vezetővel is látogatható. Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. A temető részei: Magyar Nemzeti Panteon, Munkásmozgalmi Panteon, az 1848-49-es szabadságharcok sírkertje, Magyar Tudományos Akadémia sírkertje, Művészparcellák, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek sírkertje. Az 1840-es évek közepén szembesült a főváros azzal a gonddal, hogy az addig a város fő temetkezési helyeinek számító Váci úti, Ferencvárosi és Józsefvárosi temetők helyhiánnyal küszködnek. 1847-ben a magisztrátus a város akkori határában, a kerepesi országút déli oldalán jelölte ki az új temető helyét, amit 1849-ben nyitottak meg és Pest köztemetője lett. Az 1850-es évektől mind többen vásároltak családi sírhelyet a Kerepesi temetőben. Az 1860-as évektől a város vezető tisztségviselőinek, a tudományos és a művészvilág nagyjainak, a gazdasági élet prominenseinek döntő többsége a Kerepesi úti temetőben lelt végső nyughelyre. Ekkor jelentek meg az első művészi igényű síremlékek, Izsó Miklós, Huszár Adolf, Engel József és mások alkotásai, és ekkor tervezték az első mauzóleumokat is (például az Ybl Miklós tervei alapján 1872-ben felépült Ganz-mauzóleum). A 19. század második felében, majd egészen az első világháborúig a Gerenday Antal műszobrász, majd utódai által vezetett sírkőcég kapta a legtöbb megrendelést az ide temetkező politikusok, mágnások, tudósok, művészek családjaitól, és a polgárságtól.

A nemzet dísztemetője: Az 1867-es kiegyezést követően fordulat állt be a Kerepesi úti temető történetében, amely a sírkert tényleges nemzeti panteonná válásához vezetett. A szabadságharc áldozatait és a Bach-korszak önkényének vértanúit csak ezt követően lehetett jeltelen sírjaikból kiemelni, és méltó keretek között nyugalomra helyezni. Az 1861-es évtől kezdődően vannak névmutatók és feljegyzések a temetésekről. 1870. június 9-én került sor az első felelős magyar kormány 1849-ben kivégzett vezetője, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök temetési szertartására (mauzóleuma Schickedanz Albert tervei alapján 1874-re készült el). Addigra a temető végleges parcellaszerkezete kialakult, s a terület parkosítása is előrehaladott állapotban volt. Emellett azzal, hogy Batthyány hamvait itt helyezték végső nyugalomra, elhárult minden akadály és egyenesen hazafiúi kötelesség volt a Kerepesi úti sírkert nemzeti panteonná nyilvánítását sürgetni. Ezt 1871-ben Feszl Frigyes meg is tette, s azt javasolta, hogy szűnjön meg a sírkert köztemetői jellege, s csak a nemzet nagyjai, a kimagasló eredményeket elért honfiak és honleányok temetkezhessenek a Kerepesi úton. 1894. április 1-jén került sor minden idők legnagyobb és legjelentősebb magyarországi temetésére, Kossuth Lajoséra. 1946 után fokozatosan megszűnt a köztemetői jelleg, és 1951-ig újfent a neves személyiségek kedvelt temetkezési helyeként működött.

1952-ben azonban határozatot hoztak arról, hogy megszüntetik a temetőt. 1953-ban a Fiumei út szélesítésének ürügyével 238 bal- és 129 jobb oldali sírbolt felszámolását helyezték kilátásba, ebből végül 200 bal oldalit szüntettek meg. A nemzet nagyjainak végső nyughelyét akarták ezzel eltüntetni, végül pedig a temető teljes eldózerolása és annak helyén lakótelep építése lett volna a cél, ám ez nem valósult meg. Ám 1956-ban a Fővárosi Tanácsnak sikerült a temetőt Nemzeti Panteonná nyilvánítani. Mindezt ama kikötéssel tette, hogy csupán a híres személyek sírjai maradhatnak meg, a jövőben pedig kizárólag azokat temethetik a sírkertbe, akik a politika, művészet és tudományos élet terén alkottak maradandót. Persze válogatás szerint történhetett ez is. Csak azokat a nagyjainkat helyezték ide, akik párttag voltak.

Az 1991-ben megalakult Nemzeti Panteon Alapítvány szervezte meg a Kossuth-mauzóleum felújítását és műemlékké nyilvánították a sírkert teljes területét. Innentől fogva elvileg nem számolható fel egyetlen sír sem a temetőben. A sírkert növényritkaságainak köszönhetően rendhagyó biológiai tanóráknak is helyet ad. A Budapesti Temetkezési Intézet 1989-ben kezdte gyűjteni a Budapest környékén még megtalálható relikviákat Magyarország egyetlen kegyeleti múzeumához. A múzeum bemutató tere jelenleg négy terem: ebből háromban egy állandó kiállítás látható, míg a negyedikben más és más tárlat várja a látogatókat.

Még a Magdolna és Sárkány utcákon át jutottam el az Orczy-parkig. Sajnos a kert vagy liget éppen felújítás alatt van, a park 90%-a kerítéssel le van zárva és földmunkák, építkezések zajlanak, parkosítanak, teret rendeznek. Így ezt sajnos csak felületesen tudtam megnézni, és látványban sem adott sokat. Reméljük jövőre már egy szép liget lesz itt.

Az Orczy-kert egy közpark Budapest VIII. kerületében. A területén jelenleg foci-, futó- és kosárlabdapálya, szórakoztató helyiségek, sétautak és egy tó is található. Itt van a Bárka Színház is. A kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. A ligetes, nádas, tavas majorságok jó vadászterületnek kínálkoztak neki, közel a fővároshoz, mivel akkor ez még a városon kívül esett. Fia, László fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. 1794-től 300.000 facsemetét ültettek el. A század végén a kertet megnyitották a közönség számára is, így hamar kirándulóhellyé vált. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is.

1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára megvásárolták, egy részét pedig házhelyeknek adták el. A nyilvános park ezzel megszűnt. 1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanodát, majd a Ludovika Akadémiát. 1849 után Petz Ármin kerttervező gondjaira bízták a parkot, aki igyekezett a kertet eredeti stílusában helyreállítani. Az 1850-es években Szekrényessy József, Széchenyi István belső bizalmasa, Pest első közjegyzője kezelésében állt, aki sokat tett a park jó állapotban tartásáért. 1867 után a kert viszont egyre rosszabb állapotba került, leégett az üvegház is.

1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa rendbe hozatta a parkot. Mégsem válhatott közparkká, hanem a katonai Akadémia vette kézbe, gyakorlóteret, és lovaspályát építettek benne. A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia, cipőgyár, BKV buszgarázs és az Úttörőszövetség költözött ide. 1990-ig az Asztalos János Ifjúsági Park nevet viselte. A kert már csak 14 hektáros és jelenleg felújítások zajlanak benne, átadása 2018-ban várható.

Az Üllői útról a 24-es villamossal mentem vissza a Keletibe, ahonnan 15.45-kor indult a vonatom, és szerencsére nem késett, időben, 18.40-re megérkezett a pécsi állomásra.

Biki Endre Gábor


Bosnyák téri templom


Vajon mit ábrázolhat?


!!!???


Jópofa szökőkút az Egressy úti tűzoltóság udvarán.


Reiner Frigyes park


Keleti pu.


A 24-es villamossal is utaztam.


Fiumei úti temetőben


Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök sírhelye


Antall József egykori miniszterelnök sírhelye


Deák Ferenc mauzóleuma


Kádár János síremléke


Holokauszt emlékhely


Ez is Budapest!!!


Orczy-kert (felújítás alatt)


Magyar Közszolgálati Egyetem épülete

Megtekintések száma: 38 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Hogy te miket fedezel fel !!!  :-O
http://sziget.hu/fesztival/info/festipay_kartya/    életemben nem hallottam erről (se) ...

Név *:
Email *:
Kód *: