Főoldal » 2017 » Október » 16 » 2017. 10. 15. FÜRDŐTÚRA PESTRE A MARGIT-SZIGETI PALATINUS FÜRDŐBE
6:05 PM
2017. 10. 15. FÜRDŐTÚRA PESTRE A MARGIT-SZIGETI PALATINUS FÜRDŐBE

Pécsről az 5.14-es IC vonattal utaztunk Budapestre. Kelenföldre 3 perccel előbb, 7.56-ra meg is érkeztünk. Innen a 19-es villamossal mentünk még 26 percet a Margit híd Budai hídfőjéig. Ezúttal a Margit-sziget nevezetességeit jártuk végig, mely a Duna egyik szigete Budapest területén. Az egész sziget tulajdonképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. Autóval nem lehet a szigetre behajtani, csak gyalogosan vagy közösségi közlekedéssel (a 26, és 226-os buszjáratok) érhető el. A 2011-es népszámlálás szerint a sziget lakónépessége 3 fő volt. A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles.

A sziget a 19. század vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy kb. hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el. Ma már ezek a Duna medrében fakadnak fel.

A sziget névadója Árpád-házi Szent Margit. A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert, de a 17. században már majdnem a mai nevén, Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Ezt az elnevezést Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa.

A Margit-sziget a 19. századig három szigetrészből állt. A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet. A fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. 1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel, és később erre alapozták az itteni gyógyfürdő működését.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A sziget növényvilága: ide tartoznak az Arany János által is megénekelt tölgyek, melyek közel 150 évesek, azaz a költő életében még fiatal kis fák lehettek. Főként a parti részeken gyakoriak a nyárfák (a partot többnyire jegenyenyár szegélyezi), a füzek, a kőrisek és a szilek. A sétányok mentén látható a nyugati ostorfa. A parkos részeken sok az (igen idős) platán, a vadgesztenye (bokrétafa), illetve a hársak. Gyakoriak a tűlevelűek (tiszafa, lucfenyő, feketefenyő, erdeifenyő), a már említett tölgyek (kocsányos-, kocsánytalan- és csertölgy), a juharok (mezei-, és korai juhar) és a gyertyán. Ezen kívül előfordulnak nyírek, különböző berkenyefajok, az akác, a szelídgesztenye, az ostorménfa és a fekete dió, a cserjék közül pedig főként a fagyal, a som, a galagonya, illetve a közönséges kecskerágó. Ritkaságok is fellelhetőek, mint például az elegáns páfrányfenyő, a szintén Távol-Keletről származó kínai mamutfenyő, az amerikai mocsárciprus és a narancseperfa. A közel 1 km² területű angolparkban mintegy 8500 faegyed él, a cserjék száma pedig ennek többszöröse, ami nemcsak a főváros egyik nagy közparkjává, hanem Európa egyik legszebb dendrológiai parkjává is teszi a Margitszigetet.

A sziget nevezetességei: Domonkos rendi kolostorromok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne. Továbbá a premontrei konvent, a Ferences rendi kolostorromok, a Nemzeti Sportuszoda, mely Hajós Alfréd tervei alapján épült. 1913-ban épült a víztorony az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint. 2014. szeptember 17-én adták át a felújított Japán kertet. Itt működik a Thermal Hotel Margitsziget, a Grand Hotel Margitsziget és a szabadtéri színpad. Van még egy csodás zenélő ivókút gyógyvízzel és egy zenélő szökőkút is.

A Palatinus strandfürdő volt Budapesten az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt. Az 1919 óta üzemelő, de véglegesen 1921-ben megnyitott strand három medencével és egy dunai ún. kosaras uszodával rendelkezett. A nagymedence több mint 5000 m²-es vízfelületével Európa legnagyobb strandmedencéje volt. A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Ekkor épült a népszerű hullámmedence, melynek falát Bálint Endre festőművész szürrealista mozaikja díszíti, melynek megrendelését 1966-ban a medence átalakítása tette szükségessé.

2002-ben a strand medencéi a kor igényeinek megfelelően át lettek építve. A nagy medence három részre lett osztva: úszó, élmény és strandmedencére úgy, hogy az egybefüggő vízfelület hatását meg kellett őrizni, mivel a strand műemléki védettség alatt áll. Az élménymedencébe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány szökőkutak lettek beépítve. A medencék vízellátását a Margitsziget fúrt termál kútjai biztosítják, mely egy kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvíz.

Visszafelé a Kelenföldről 16.59-kor induló vonat szinte megtáltosodott, 2 perccel korábban, 19.51-re Pécsre ért.

BEG


Margit-szigeten


A fiatalkorában az árvíztől megdőlt fa ma is él.


Ilyen volt kb. 80 évvel ezelőtt a Margit-szigeti vízesés


A vízesés ma is működik, csak sajnos a növények teljesen benőtték, és alig látszik.


Néhány medence csak nyáron üzemel.


A gyógyvizes ivókút


Margit-szigeti szökőkút

Fotók: BEG

Megtekintések száma: 90 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
csatlakozom az előttem szólóhoz. G. Lajos

1  
Hát nem mondom, jó sok mindent belezsúfoltatok ebbe az egy napba ! De amit megmutattál, az mind szép. A sziget parkja is, a fürdő is. És még a vonat sem késett, sőt !  :-)

Név *:
Email *:
Kód *: