Főoldal » 2017 » Október » 23 » 2017. 10. 23. FÜRDŐTÚRA CSONGRÁDRA
6:19 PM
2017. 10. 23. FÜRDŐTÚRA CSONGRÁDRA

Pécsről Csongrádra a következőképp lehet eljutni közösségi közlekedéssel: Pécsről 6.10-kor indul autópályás gyorsjárat Szegedre, onnan pedig tovább busz 10 órakor Csongrádra.

Csongrád az Alföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása mellett terül el. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza, és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely. A Csongrád név első említése a garamszendbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, innen ered város neve. A Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok feldúlták 1241-ben, ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyet. A 15. sz. elején a település ismét városi rangot kapott. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, ma semmi nyomát sem találni.

Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották. A 19. sz. második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban Csongrád nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek. Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát. Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.

A városi gyógyfürdő: az 1950-es közepén döntöttek a városközpontban megvalósítandó strandfürdőről. A helyét a Népkert területén jelölték ki. A terveket Csókási Ferenc, városi főépítész készítette. Az első medencét 1958-ban adták át. A medence vizét először a fürdő területén 1957-ben fúrt hideg vizes, majd az 1960-ban elkészült 1076 méteres mélyfúrású 46 Celsius fokos meleg termálvizet adó kutak biztosították. A bőséges termálvíz lehetővé tette, hogy 1963-tól megnyíljon a tisztasági fürdő is. A városban lévő, nagyszámú komfort nélküli házakban élők itt tisztálkodhattak. A 10 db kádas fürdőhelyiséget naponta több százan vették igénybe. A fedett térben egy 35 m2-es és két kisebb medence is épült. A fürdőt igénybe vevők között a mozgásszervi panaszokkal élő vendégek jelezték kezelő orvosaiknak a víz kedvező hatását.

Az 1970-es évek elején az Egészségügyi Minisztérium a termálvizet gyógyvízzé, majd ezt követően a fürdőt Csongrád megyében az elsők között gyógyfürdővé nyilvánította. A házak összkomfortosítása után már nem volt szükség a tisztasági fürdőre, így a kádfürdős szobák helyén a víz alatti masszázs és a szénsavas iszapkezelés valósult meg. A gyógyfürdő akkoriban a közeli városok és kistelepülések orvosi beutaltjait is fogadta. A gyógykezelések száma 1990-ben 38.987 főre emelkedett, a vidéki beutaltak aránya 21%-os volt.

Később viszont a közeli városok fürdőfejlesztései hatására ez a szám folyamatosan csökkent. Az 1990-es évekre a fürdő gyógyvizet adó kútjának vízhozama erősen lecsökkent, ezért a kutat 1996-ban felújították.

Az OTH kötelezte mindazokat a gyógyvizet használókat, akik a gyógyvízminősítést 2000 előtt kapták meg, hogy a termál kút vizét újra vizsgáltassák be. A termálkút vizének alacsony oldott ásványi anyag tartalma miatt a gyógyvízminősítést visszavonták. A gyógyfürdő funkció megtartása érdekében az iszapkezeléseknél hévízi gyógyiszapot kellett használni az ekkor már erősen felújításra szoruló fürdőben.

2014-ben egy félmilliárdos pályázat, plusz ugyanennyi önerő segítségével közel 1 milliárd forintból a fürdőt teljesen felújították és új medencék is épültek. A város másik felén a nagyobb ásványi anyagot tartalmazó kút, a Bökényi termálkút 80,2 Celsius fokos vizét is elvezették ide, ma már a medencéket ebből töltik fel. Az új termálvíz magasabb ásványi anyag összetételét ismerve ismét megkezdődött a gyógyvízzé minősítés folyamata. Az orvosi vizsgálatok igazolták a víz gyógyító hatását, és 2014-ben megkapta a Csongrádi Gyógyvíz elnevezést és minősítést. A termálkút vizének vizsgálati eredménye: közepesen oldott anyagtartalmú nátrium- hidrogén-karbonátos jellegű, igen lágy fluoridos termálvíz, melynek jelentős a metakosav tartalma. Érdekes, hogy a víz színe feketének látszik, és erős, jellegzetes szaga is van. Érdemes kipróbálni, kifejezetten kellemes a vize.

Visszafelé Csongrádról az alábbi módon érdemes utazni, annak, aki szeretné megismerni pl. a MÁV 147-es számú mellékvonalát, ami Orosháza – Kiskunfélegyháza között tárja fel a tanyavilágot és a nagyobb településeket is. Csongrádról 16.52-kor indul a piroska (BZ-MOT) vonat Kiskunfélegyházára. A 25 km-es utat 34 perc alatt teszi meg. Eddig úgy tudtam, ez a járat minden fánál megáll, kiderült, hogy minden széknél is, pl. Kónyaszék, de a halmoknál is, pl. Kettőshalom, aztán a tanyáknál is, pl. Csongrádi úti tanyák. Kiskunfélegyházáról, már egy kicsit gyorsabb, bár szintén személyvonat indul Bajára 17.45-kor. Ez már egy picivel gyorsabban halad: a 122 km-es utat 117 perc alatt teszi meg. Bajáról pedig autópályás gyorsjárattal lehet tovább utazni Pécsre. Bár a visszafelé út körülményesnek tűnhet a két átszállás végett, ám mégis 1 órával rövidebb így az utazás, mint odafelé, amikor csak két busszal utazunk. Nekem kifejezetten tetszenek az alföldi, sokszor a tanyavilágon keresztülvezető vasútvonalak. Ez is Magyarország, egyszer ezt is érdemes megismerni. Nem tudni, meddig van rá mód, hiszen 10 éve megszüntetni készülnek a 147-es vonalat, eddig viszont a helyieknek még sikerült megakadályozni.

Biki Endre Gábor


A Tisza


Csongrád, vasútállomás

Megtekintések száma: 78 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 3
0
3  
Így igaz, itt mégis leépítik a vasutat.

2  
Sajnos kevés az utas a MÁV-vonalain. Pedig az egész világon a vasut a legolcsóbb tömegközlekedési forma. Ennél csak drágább az autó, vagy az autóbusz-közlekedés. Lajos

1  
Kellemes szép utad volt....leszámítva a vasutazást...Bár, ha valaki nem siet, akkor el tudja viselni a zötykölődést hosszabb ideig is. Én csak azt nem értem, hogy amikor a nagy nyugati országok fejlesztik, modernizálják a vasúti közlekedést, akkor nálunk miért haldoklik a MÁV ????

Név *:
Email *:
Kód *: