Főoldal » 2017 » November » 2 » 2017. 11. 01. FÜRDŐTÚRA KISKUNFÉLEGYHÁZÁRA
0:25 AM
2017. 11. 01. FÜRDŐTÚRA KISKUNFÉLEGYHÁZÁRA

Kiskunfélegyházán nemrég új termálfürdőt adtak át. Korábban csak a városi kórház rendelőintézetében működött fürdő a beutaltak részére, igaz hétköznap az ottani két medence is igénybe vehető volt 1-2 órára bárki számára. Az új fürdőben hét medence van, ebből a téli időszak alatt 4 üzemel (kettő gyógyvizes és két sima).

A Pécstől 230 km-re lévő Félegyházára közösségi közlekedéssel az alábbi módon lehet eljutni: Pécsről 6.10-kor autópályás gyorsjárat indul Bajára, onnan pedig 8.09-kor Inter Régiós személyvonat indul Kiskunfélegyházára, és 10.14-kor érkezik meg az alföldi városba. Megfigyeltem, hogy egyes szakaszokon, ahol a vasút a főút mellett halad, a vonat gyorsabban ment, mint a személyautók.

A város története: a Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. A nomád életmódot folytató kunok katonai szolgálataikért cserébe IV. László királytól jelentős kiváltságokat, jogszolgáltatási- és igazgatási autonómiát nyertek. A XIV. században, az időközben letelepedett, keresztény hitre tért népesség az Alföld magyarok által gyéren lakott területein, többek között Félegyháza környékén élt.

Létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi “Feledhaz” néven. E középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét Zsigmond király feleségének Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt lakókat királynéi kunoknak tekintették. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott.

A török kiűzése után a terület a Német Lovagrend birtokába került. A Lovagrend a lakatlan terület benépesítését 1743-ban engedélyezte. Félegyháza lakossága 1743-ban 60%-ban a Jászságból, és a Kunságból, 40 %-a az ország más vidékeiről származott.

A település lakóinak személyes szabadsága, a tulajdon szabad bírhatása, és az önkormányzat következtében kibontakozó fejlődés nagy vonzerőt gyakorolt a későbbi beköltözőkre. Félegyháza népessége a telepítő 219 családról 100 év alatt 1089 családra, 17.000 személyre gyarapodott.

A fő közlekedési utak melletti település 1753-ban már 8 település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1774-ben elnyert mezővárosi szabadalma évi 4 országos vásár megtartását engedélyezte, ami tovább növelte központi szerepkörét és vonzását.

A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jó minőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar. A városközpont arculatát ma is meghatározza az 1772-ben épült kereskedőház és a hajdani mészárszék klasszicista épülete.

A városiasodó település tornácos, kúria jellegű, paraszt-polgári házait, fésűs beépítési módját, a század végén – a városközpontban és a Kossuth utcán – díszes emeletes házak, zártsoros építési mód váltotta fel. Félegyháza járási székhelyként továbbra is megtartotta központi szerepkörét, amelyet kiépülő iskolahálózata és a század végére kialakult vasúti csomópont jellege tovább erősített.

Korszerű üzlethálózat alakult, egyre nagyobb teret nyertek a részvénytársaságok: elsőként a gőz és villanymalmok és a pénzintézetek. A századforduló évtizedeiben Félegyháza “iskolavárossá” fejlődött, és jelentős részt vállat a régió tanító- és tanítónőképzésében, a gimnáziumi és ipari oktatásában. Polgári leányiskolája 1895-től 50 éven át működött. A két világháború között nagymértékben fejlődött az elemi népiskolai hálózat, különösen a nagyhatárú település tanyai iskolahálózata.

Kiskunfélegyháza lakossága 1949-ben 31.470 fő. A városiasodás gazdasági alapját nagyobb részben továbbra is a mezőgazdaságban, kisebb részben az állami ipari üzemekben megtermelt jövedelem biztosította. Tovább fejlődött az infrastruktúra. A városközponthoz csatlakozó többszintes épületek csoportos elhelyezésével kialakultak a lakótelepek. Ma ennek a nagyon szép alföldi városnak 29.000 lakója van.

Visszafelé Félegyházáról két óránként indulnak a vonatok, így pl. a 15.45-ös vonattal lehet visszajutni Bajára, ahonnan Pécsre 18.30-kor indul az M6-M60-as autópályán át gyorsjárat, mely 19.45-re ér célba.

Biki Endre Gábor


Itt található Európa leghosszabb és legszebb platánfasora.


A helyiek a Kossuth utcát "ligetös főutcának" nevezik.


Városi sportcsarnok


Hősök parkja


Az új Termál Parkfürdő bejárata


Szent István plébániatemplom


Morell Mihály: Égi Vándor - Az egykor itt tanító tanárok emlékére állították
(eléggé szörnyetegre sikerült...)


Református templom


A Városháza épülete


Petőfi Sándor


A Sarlós Boldogasszony ótemplom


Kiskunfélegyháza, vasútállomás

 

Megtekintések száma: 75 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Egy előadást fogok tartani a jövő évben a magyarországi fürdőkről, a városok nevezetességeiről és a hozzá kapcsolható túralehetőségekről. Valóban ez a város nagyon szép, de az összes alföldi város igen rendezett.

1  
Hogy te miket fedezel fel ! Lassan egy kis "Magyarországi fürdőkalauz" c. könyvet is kiadhatsz. Be kell valljam, nem is gondoltam, hogy ebben a kisvárosban ilyen szépségek vannak. Jó, hogy elmentél, még jobb, hogy bemutattad. Valóban gyönyörű a platánsor !

Név *:
Email *:
Kód *: