Főoldal » 2017 » November » 4 » 2017. 11. 04. TAVAK, KÁPOLNÁK, KÉPOSZLOPOK MENTÉN JÁRTUNK
9:47 PM
2017. 11. 04. TAVAK, KÁPOLNÁK, KÉPOSZLOPOK MENTÉN JÁRTUNK

November 4-én, szombaton 38-an indultunk el a Lothárdi elágazástól. A Hásságy és Olasz feletti gerincen található kereszteket, képoszlopokat, kápolnákat és az egykori pálos kolostor helyét jártuk végig, majd a völgyekben az Olaszi- és Hásságyi–halastavat érintettük csodálatos késő őszi időben. Ezúton is köszönöm Ruzsinszky Andrisnak a segéd túravezetést, ő volt ugyanis a csapatunkban az egyetlen, aki helyismerettel bírt ezen a vidéken, így olyan képoszlophoz is eljutottunk, melyet én sem ismertem. A hosszabb túrabeszámoló helyett most beszéljenek a képek, illetve a túrán érintett egykori pálos kolostor helyéről, valamint a településekről szeretnék hasznos információt közzétenni.

 

Biki E. túravezető

 

Az olaszi Szent László pálos kolostor:

 

Feltételezések szerint már Salamon király idejében is állt itt egy templom. Óvári Konrád (a Kéméndi-vár ura) 1295-ben kolostort létesített Olasz, Hásságy és Héder határán a pálos szerzeteseknek. (Héder a mai Olaszhoz tartozó Hidor.) Máig fennmaradt a Szentága helynév, ahol az ág szó a közeli patakra vonatkozott. A kolostortól nem messze a völgyben Szentlászló néven falu is létezett, mely a török időkre elnéptelenedett és később sem épült újjá A 14. században a pálosok egy halastavat is létesítettek, mivel a gyakori böjtök miatt sok halat fogyasztottak. Gyümölcsösök, malmok és erdők tartoztak birtokaikhoz. Kertjeiket sövénnyel választották el. A legfontosabb terményük a káposzta és a sáfrány volt. 1472-ben pápai engedéllyel új templom épült, de a régi helyén is megmaradt egy kisebb kápolna. Az új templom 1487-re készült el, mely kissé arrébb épült fel a régitől. Oltárán Szent László képe függött. A kolostor főépülete 20 x 30 m volt. Az elhalt testvéreket a kolostor melletti temetőbe helyezték. 1543-ban a törökök foglalták el a vidéket. A szerzetesek elhagyták lakhelyüket. A közeli Szentlászló falu is megszűnt. Mivel a kolostor épülete stratégiai jelentőséggel nem bírt, sorsa az enyészeté lett. 1721-ben a templom falai még álltak, de az északi falrészek és a kolostor többi része már teljesen romos volt. Ennek ellenére néhány remete visszaköltözött ide, és kezdetlegesen használhatóvá tették az épületeket. Így vált utoljára ismételten szakrális tájjá e szép vidék. 1770 körül viszont ők is elhagyták a helyet. Olasz település pedig ekkor úgy döntött, hogy új templomot emel a falu közepén. Elkezdték bontani a pálos kolostor megmaradt részeit, és köveit beépítették az épülő templomba. Később a helyiek szintén hordtak el a falakból a közeli pincék építéséhez. 1950-ben az útikönyvek még látható romokról írnak, de ma már ennek nyoma sincs. Az olasziak 1996-ban egy fából készült emlékkeresztet állítottak fel ezen a helyen, melyet Mayer Mihály akkori pécsi püspök szentelt fel. A feszület ma is áll, hirdetve, hogy évszázadokon át egy szent hely volt itt.

Hásságy: a megye középső részén fekszik egy völgyben a patak közelében. Régészeti lelete: a bronzkorból egy telep nyomai. Árpád-kori település, neve az oklevelekben 1058-ban tűnt fel először Hashag néven. A hárs fanév "gy" képzős származéka. 1332-ben volt már temploma, papja fizetett a pápai tizedbe. A 13. században Óvári Konrád birtoka volt. Hásságy a török időkben elnéptelenedett, csak az első években írtak össze 13 adózó családot, később már nem említik. A hódoltság végén rácok telepedtek le, 1740 körül pedig Bajorországból németek jöttek. Földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalkoztak. A szerbek elköltöztek, és egyre több német lakosa lett a falunak. 1763-ban új templomot építettek, Páduai Szent Antal tiszteletére. A település a Batthyány család birtoka volt. 1930-ban 589 német, 20 magyar és 4 horvát élt a faluban. A II. világháború után több német családot kitelepítettek, helyükbe a Felvidékről és Vasasról jöttek magyarok. Lakóinak száma jelenleg 300 fő. A település ékessége a katolikus templom, a halastó, a Rác-hegyen álló Szent Rókus-kápolna és a Hásságyi-szőlőhegyen található Szentháromság-kápolna.

Olasz: Pécstől délkeletre, az 57-es főút közelében fekvő település, 1950-ben egyesítették Hidor faluval. Olaszt az oklevelek 1295-ben említették először Olozy írással. Neve valószínűleg onnan ered, hogy a 13. században, III. Béla királysága alatt francia-vallon földművesek telepedtek itt le, akiket akkor tévesen olaszoknak hívtak. A 13. század végén Óvári Konrád birtoka volt, a török időig utódai uralták a területet. A Szentága-forrás mellett Konrád 1295-ben Szent László néven pálos monostort alapított. Földeket is adott a szerzeteseknek. 1316-ban a kolostor mellett álló Szentlászló falut is említik. A hódoltság alatt a kolostor és Szent László falu is elpusztult. Olasz falu a török idők alatt sem néptelenedett el, az adólistákon 9 illetve 8 adózó családot írtak össze. A felszabadító harcok alatt lett puszta. 1718-ban katolikus horvátok telepedtek le, majd 1722-23 között pedig németek érkeztek. 1732-től a Pálffy család birtoka. Temploma 1774-ben épült, Szent Fülöp apostol tiszteletére. A templom építésekor felhasználták a lebontott Szent László pálos kolostor köveit. A település a 19-20. században a Batthyány családé, így a bólyi uradalom része. 1930-ban 377 német, 163 horvát és 55 magyar lakója volt. A ma hozzátartozó Hidor település első említése szintén 1295-ben történt Heydreh alakban, és a Héder személynévből ered. Óvári Konrád birtoka. A török utáni betelepítésekkor a németek kerültek túlsúlyba. Hidornak 1930-ban 353 német, 16 magyar és 1 horvát lakója volt. A hidori templom 1758-ban épült Szent Jeromos tiszteletére. Olasz település lakóinak száma jelenleg 593 fő. Látnivalói: 2 r.k. templom, Szűz Mária képoszlop, 48-as szobor. Szép környezetben található a horgásztó, és annak közelében a volt Szent László kolostor helyét jelző kereszt. Egy veteránjármű kiállítás is megtekinthető a faluban.


Szentháromság-kápolna a Hásságyi-szőlőhegyen


Wilhelm Fülöp a település volt polgármestere fogadott minket


Háromféle bort is kóstolhattunk


Szentháromság-kápolna belül


Mária-képoszlop


Olaszi-tó


Plébános úr előző napokban jeleket festett,
hogy biztosan megtaláljuk a kolostor helyét jelző keresztet


Fakereszt jelzi a hajdani olaszi pálos kolostor helyét


Valószínűleg itt lehettek az egykori épületek


Szent Rókus-kápolna


Hásságyi-halastó


Páduai Szent Antal tiszteletére épített templom Hásságyon

Fotók: BEG

 

 

Megtekintések száma: 427 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Nagyon szép lehetett ebben a ragyogó időben!

Név *:
Email *:
Kód *: