Főoldal » 2017 » November » 5 » 2017. 11. 05. FÜRDŐTÚRA KISTELEKRE
11:55 PM
2017. 11. 05. FÜRDŐTÚRA KISTELEKRE

Sokan valószínűleg nem tudják merre van Kistelek. Szegedtől északra 25 km-re található, Ópusztaszer mellett. Kistelek nem egy kis falu, hanem 1989 óta város és kb. 7000-en lakják. Pécsről viszonylag könnyen el lehet ide jutni a közösségi közlekedéssel is. Pécsről 6.10-kor indul az autópályás gyorsjárat Szegedre, melyen „természetesen” alig van utas, és ez ezért gyakran 15 perccel előbb be is ér Szegedre. Innen 40 perc menetidővel indul Kistelek felé busz.

Termálfürdő: A belsőtérben egy élményelemekkel ellátott ülőmedence, egy termálmedence, egy 50 négyzetméteres úszómedence és egy élménymedence várja a fürdőzőket. 2013-ban pedig egy 25 méter hosszú, hárompályás tanmedencével bővült a kínálat. Ezek mellett a fürdőben két finn szauna is igénybe vehető. A galéria részben található zárt boxokban gyógykezelések, iszapkezeléssek, masszázs szolgálja a felfrissülni, gyógyulni vágyók igényeit.

A termálfürdő 84 fokos hévize mintegy 2000 mélyről tör fel a felszínre. A víz különleges kémiai összetételének köszönhetően jól alkalmazható ízületi- és mozgásszervi megbetegedések valamint nőgyógyászati panaszok enyhítésére. A termálvíz gyógyhatását kihasználva 2006-tól már gyógyászati szolgáltatásokat is kínál a fürdő, amelyek akár orvosi beutalóval is használhatóak.

Kistelek története: határában alapos régészeti terepbejárás és ásatás még nem folyt, ezért a terület honfoglalás előtti történelmét csak szórványleletek, és a tágabb környék feltárásai alapján vázolhatjuk fel. 1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik.

A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított.

A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt. A török alatt elpusztult a falu, ám templomának romjai a hódoltság után még állottak. 1702-ben a kun pusztákkal együtt elzálogosították a Német Lovagrendnek. A szegediek, akik még Hunyadi Mátyástól jogot kaptak a kun puszták legeltetésére, ebbe nem nyugodtak bele és igényt tartottak a puszták birtoklására. 1731-ben a király Kisteleket, több más pusztával együtt, Szeged városának adományozta. Kistelek pusztán 1747-ben, a Télegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott, melyeket jórészt tehetős szegedi polgárok bírtak. A szállási épületekben a tavasztól késő őszig a pusztán legelő szarvasmarhákat, juhot teleltették.

A helytartótanács 1774-ben utasította Szeged városát, hogy Kistelek pusztán 100 jobbágyteleknek megfelelő földet hasítson ki és a pusztát népesítse be. A telepítésnek a postaút védelme és a letelepített jobbágyoktól várható földesúri és vármegyei szolgáltatások voltak a fő indítékai. 1775-ben a terület fölmérésére kiküldött Balla Antal mérnök elkészítette Kistelek térképét, s az új falu helyét az 1720-ban már létező postaállomástól és a csárdától kissé északra, a budai országút mellett jelölte ki. A telepítés 1775-76-ban zajlott le és 1778 végéig 101 jobbágy, 19 házas zsellér és 3 házatlan zsellér telepedett meg. A falu neve - a 18. századi forrásokban Kis Telek a trágyázott föld jelentésű 'telek' szó jelzős összetétele.

Kistelek telepesei zömmel a Pest megyei Tápjóságból, a Jászságból, Heves, Nógrád megyéből és a szomszédos szegedi szállásokról (tanyákról) érkeztek. A felvidékiek között számos szlovák származású család telepedett le.

Nagy károkat okozott a gyakori homokfúvás: tönkretette a vetéseket, házakat temetett be, ezért kezdeményezték a futóhomok erdősítéssel való megkötését. 1789-ben a község szélén elterülő homoksíványba 30 ezer nyár- és fűzfacsemetét ültettek, 1805-ben pedig a kisteleki jobbágyok robotmunkájával telepítették a csengelei erdőt.

A népesség rohamosan gyarapodott: 1784-ben 249 családban 1303 személy élt Kisteleken és négy évtized múltán, 1828-ig megkétszereződött a lakosság (2606 fő).

Az 1848-49-es szabadságharc délvidéki csatáiban kisteleki nemzetőrök is részt vettek. A jobbágyfelszabadítás után 150 jobbágy vált birtokos parasztgazdává, s ugyanakkor 378 házas és 295 házatlan zsellér élt a községben. A zsellérek a helybeli gazdáknál, vagy a szomszédos Pallavicini uradalomban részesmunkával, bérmunkával keresték kenyerüket, vagy kézműves mesterséget űztek. A jobbágyfelszabadítással megszűnt a földesúrtól való függés.

Végül 1878-ban a királyi Kúria utasította a várost, hogy minden egész telek és nyolc régi ház után 24 hold legelőt hasítson ki a község számára. Ezután kapták meg a volt telkes jobbágyok utódai 6-12-24 holdas, a házas zsellérek leszármazottai pedig az őket megillető 3 holdas legelő-járandóságukat. 1879-ben a határban 184 tanyán kb. 1200 ember élt. A kiosztott és megművelt legelőkön is tanyákat építettek, úgyhogy 1910-ben már 2293 személy, a népesség több, mint 30%-a volt tanyai lakos. Szükségessé vált külterületi iskolák építése. 1900-bon Feketehalom és Perezel határrészen, 1905-ben Bogárzón, az első világháború előtt a pusztaszeri és a majsai út mellett nyíltak elemi népiskolák.

A bérföldek lehetővé tették, hogy több gabonát, kukoricát termeljenek, növeljék állatállományukat, a homokot pedig szőlőtelepítéssel hasznosítsák. Az Amerikából behurcolt filoxéra az 1870-80-as években tönkretette a szőlőket. Miután rájöttek, hogy a homoki szőlő immunis a filoxérával szemben, a Duna-Tisza közén fellendült a szőlőtelepítés és fölértékelődtek a kisteleki homokföldek is.

A 19. század második felében kialakult egy kisszámú ipari és kereskedői vállalkozó réteg. A Pigniczky testvérek gőzmalma a századfordulóra 8-10 főt foglalkoztató vállalkozássá nőtt, 1912-ben a család áramfejlesztő telepet létesített, amivel számos helybeli családnak is szolgáltatott villanyáramot. Alföldi Sámuel és fiai fakereskedése, Beck Mór és fiai terménykereskedése a környékbelieket is ellátó, vagyonos céggé fejlődött.

1871. január 1-jétől Kistelek jogot kapott országos vásárok tartására. Évente négy vásárt rendeztek és különösen állatvásárai voltak forgalmasak. A nagyközség szerepkörének növekedését mutatja, hogy 1874 és 1878 között járási székhely volt. Előtte a csongrádi járásba, utána a Tiszán inneni járáshoz tartozott, amelynek a nagyobb népességű Dorozsma lett a székhelye.

A helyi társadalom polgárosulását mutatják a dualizmus korában létesülő rétegszervezetek, egyesületek. A céhek megszűnése (1872) után először a Kisteleki Iparegylet alakult meg (1873), majd 1877-ben létesült a Kisteleki Olvasó Egylet és az Iparos Olvasókör. Az első világháborúig 17 társadalmi egyesületet hívtak életre, melyeknek fontos szerepük volt a korszerű gazdasági ismeretek, a művelődés terjesztésében, a társasélet szervezésében.

A századfordulón a nagyközség népességének 76%-a a mezőgazdaságból, 'őstermelés'-ből élt, tehát az iparos és kereskedői réteg gyarapodása mellett Kistelek döntően agrártelepülés volt.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város lett. Öt környező település - Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer - kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Hazafelé szintén hasonlóan lehet eljutni. Kistelekről 40 perc Szegedig, majd onnan vasárnap van olyan járat, mely még Bajára se megy be, így még 15 perccel rövidebb az út. Kb. 4 óra alatt haza lehet így érni az ország másik feléről.


Ez még a szegedi ÁRKÁD, volt egy kis idő az átszállásnál, így ide is bementem.


Kistelek, Autóbusz állomás


Biciklivel mennek a templomba


Kis parkos tér a fürdő bejáratánál


Szobor a fürdő bejáratánál


A gyógyvizes medence

Fotók: BEG

Megtekintések száma: 73 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Nahát, hogy te mi mindent felfedezel ! Jó, hogy ennyit "csavarogsz" - legalább ilyen virtuális módon megismerjük ezeket a fürdőket (is). Mellesleg én még sosem hallottam erről...

Név *:
Email *:
Kód *: