Főoldal » 2017 » November » 22 » 2017. 11. 23. FÜRDŐTÚRA SIKLÓSRÓL HARKÁNYBA
3:10 AM
2017. 11. 23. FÜRDŐTÚRA SIKLÓSRÓL HARKÁNYBA

A SIKLÓSI VÁR TÖRTÉNETE

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való, és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. A Soklyósi család 900-tól 1387-ig volt Siklós és a vár birtokosa. A család az árpádkor egyik legbefolyásosabb nemzetségének, a Kán nemzetségnek egyik ága. A várat valószínűleg az 1270-es évek környékén kezdték el építeni. A család viszonya a szomszéd birtokosokkal nem volt békésnek nevezhető, ugyanis folyamatosan részt vett a baranyai birtokosok hatalmi küzdelmeiben. Ennek a Kőszegi család megjelenése vetett véget, 1315-ben ugyanis megostromolták Siklós várát is, de nem sikerült bevenniük. A Soklyósiak Károly Róbert király (1301-1342) oldalára álltak, így a későbbiekben is töltöttek be udvari pozíciókat. Azonban a Soklyósiak nem fejezték be a többi birtokos zaklatását, és hatalmaskodási ügyeik következtében folyamatosan veszítettek vagyonukból és udvari befolyásukból. Végül Zsigmond király vetett véget hatalmuknak. A család kegyvesztett lett, minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztották őket.

A kegyvesztett siklósi várúr birtokait Kakas László és Pásztói János kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garaiak kezébe került.

A család első kiválósága id. Garai Miklós (?-1386), Nagy Lajos király uralkodása (1342-1382) alatt tűnt fel. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádora. Fia ifj. Garai Miklós, aki a korszak egyik legtehetségesebb államférfija, szerezte meg a siklósi várat. Garai Zsigmond király híve és támogatója volt. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, Zsigmondot a siklósi várba hozatta. 1401 januárjától októberig tisztes őrizetben volt a siklósi várban a király. Miután Zsigmond visszaszerezte a hatalmát, Garait 1402-ben nádorrá nevezte ki. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt. Ifj. Garai Miklós három évtizeden át, 1433-ig volt az ország nádora. A Garai család ezen időszak alatt kibővítette és modernizálta a vár védelmi rendszerét, a kastélyrészt pedig gótikus stílusúvá építtette át. A vár ekkor az ország legerősebb várai közé tartozott. Ifj. Garai Miklós 1433-ban bekövetkezett halála után a várat fia, Garai László örökölte. 1441-ben Garai László és Hunyadi János seregei Bátaszék mellett megütköztek. A csata a két főúr közötti érdekellentét miatt következett be, mivel Garai V. Lászlót támogatta, Hunyadi pedig Ulászló párti volt. Garai seregei vereséget szenvedtek, Hunyadi János pedig megostromolta a siklósi várat. A vár azonban ellenállt, így Hunyadi nem tudta bevenni. 1447-ben Garai Lászlót kinevezték az ország nádorává. Garai László fia, Garai Jób utód nélkül halt meg 1481-ben, így a birtokai visszaszálltak a királyra.

Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, Corvin János (1473-1504) hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. Corvin János azonban 1494-ben egy familiárisának, Bajnai Both Andrásnak adta el. Amikor Both Andrást 1505-ben II. Ulászló király szlavón bánná nevezte ki, Siklóson alakította ki birtokközpontját. Both Andrástól és testvérétől 1507-ben Perényi Imre nádor vette el a várat, azok lázadása miatt.

Perényi Imre (?-1519), kiváló államférfi II. Ulászló uralkodása alatt tűnt fel. 1504-től 1519-ig nádori címet viselt. A siklósi várat 1507-ben foglalta el. Első felesége, Báthori Magdolna halála után Geréb Péter várúr özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül. A korábban is jelentős vagyonnal rendelkező Perényi Imre ezzel a házassággal tovább növelte vagyonát. A Perényiek idején a várat jelentősen átépítették. A gótikus várkastélyt átalakították a reneszánsz szellemében. A Garaiak által épített, már elavultnak számító védműveket is korszerűsítették.

Perényi Imre 1519-ben bekövetkezett halála után rövid ideig Kanizsai Dorottya irányította az uradalmat. Perényi Imrének két fia volt, az idősebbik Perényi Ferenc (1500 k.-1526), aki 1508-tól Nagyvárad püspöke, a fiatalabb Perényi Péter (1502 k.-1548), aki örökölte apja birtokait és címeinek egy részét, 1519-től pedig koronaőr is volt.

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vass Mihály, a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a belső várban elfogyott a puskapor és sikerült elérnie a törökkel folytatott tárgyaláson, hogy a védők és a várnép szabadon elvonulhasson. A törökök ezt az ígéretet be is tartották. A védők a szigetvári várba vonultak vissza. A törökök 143 évig birtokolták a siklósi várat. Az első években nagyobb létszámú katonaságot tartottak a várban, azonban Szigetvár eleste után a létszámot folyamatosan csökkentették. Nagyobb átalakításokat nem végeztek. Siklós várát amellett, hogy a török közigazgatás kisebb központja volt, fegyver-, lőszer-, és élelmiszerraktárnak használták. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-tól 1698-ig a császári kincstár tulajdona volt.

Aeneas Sylvius Caprara gróf, volt császári tábornagy, aki a felszabadító harcokban vett részt, jutalmul kapta meg a várat 1698-ban. Az itáliai származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt, és örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, Strattman Eleonóra nagyasszonynak. Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. A Batthyány család a 18. század folyamán barokk stílusúvá építtette át a várkastélyt, de a védműveket nem modernizálták. A család legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa, gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság-szerződést. Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a magyar kormány külügyminisztereként. Hamvait a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra.

A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyány családtól 1873-ban. Tőle idősebb fia, Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric (1872-1936) és öccse, Rudolf (1874-1955) anyjuk, Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának, gróf Benyovszky Móric (1741-1786) világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben, uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt átalakíttatta a belső tereket és berendezte a vár addig üresen álló termeit. 1929-ben műemlékké nyilváníttatta a várat. Benyovszky Móric felesége, Batthyány Lujza grófnő pár évvel férje halála után 1944-ben eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A várat 1939-ben a Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva.

A Kincstár a vásárlás után tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de az 1944-45-ös hadi események meghiúsították az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig megrongálva és kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, ezután múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne. A rendszerváltás után a siklósi önkormányzat lett a kezelő. A vár felújítására a megpályázott két támogatási forrásból került sor. Az utóbbi 7 évben több milliárdos pályázatot is elnyertek, melyből a vár 80%-a megújult. Már csak az északi fele marad ki, ahol az omladozó bástyák még felújításra várnak.


Harkány, fürdőbejárat

HARKÁNYFÜRDŐ TÖRTÉNETE

„A hazánkban található kénes vizek viszonylag alacsony koncentrációval- 1 és 10 mg/liter közti értékkel- rendelkeznek, ez az ivókúra szempontjából előnyös. A nagyobb koncentrációjú kénes víz toxikus. A kénes víz önmagában nem fordul elő, így az ivókúra biológiai hatását meghatározzák az ásványvízben jelenlévő más- lényegesen nagyobb koncentrációban jelen lévő- kémiai elemek. Az Európában egyedülálló harkányi gyógyvíz 50-70 méteres mélységekből tör fel.

A gyógyvíz keletkezésének legendája: élt egyszer a harsányi hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt. Volt neki egy egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt. Ezt ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet, a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten (illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére. Az ördög erre befogott az ekébe hat pár fekete macskát (lévén a macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa! Nagyon megijedt, de - mint mondottam - okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának, igen megdühödött, nem vette észre ugyanis a cselt. Mérgében elhajította az ekéjét, na abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorából, ott lett a Göntér és a Siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még ma is kénes víz zubog, amelyet a Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon. Ez a történet az ördögszántotta hegy mondája, kedves magyarázata a gyógyvíz felszínre kerülésének.

1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását. Még ebben az évben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori Büdös-rét, Büdös-tó, Büdöskő-forrás helyén.

Az első évtizedekben vízhúzó-legényeket alkalmaztak, akik vödörrel töltötték meg az ott elhelyezett kádakat. A termálvízre 1828-ban fürdőépületet emeltek a kádfürdők mellé. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be. A vizet vegyelemezték s ezután kezdődött meg a fürdő kialakítása. Évtizedeken át sok tízezer beteg zarándokolt el a harkányi vízhez, holott csak igen keveset fejlesztettek rajta, voltak olyan évek, hogy a karbantartás hiánya miatt alig tudtak vendéget fogadni, több esetben a forrás annyira eliszaposodott, hogy vizet sem lehetett belőle nyerni. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor1866-ban hazánkban elsőként létesített, un. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.

Az egymást váltó bérlők azonban nem gondoskodtak sem a bővítésről, sem a karbantartásról s a fürdő fokozatosan veszített jelentőségéből. 1949-ben a Harkány fürdőt államosították. Kibővítették a termálfürdőt, új csőhálózatot fektettek le, új medencéket, kabinsort építettek, korszerű egészségügyi ellátással. A fokozódó vízszükséglet kielégítésére 1960-ban új kutat is fúrtak, ami 62 °C hőmérsékletű kénes gyógyvízzel látja el a fürdőtelepet. A harkányi gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma és összes válfajai, ízületi és izomcsúz, ízületi gyulladások után visszamaradt merevség, törések és egyéb balesetek utáni mozgásszervi utókezelések, a köszvény és a pikkelysömör gyógyítására.

Az ivókúra és belégzés a garat, gége, és légcső idült hurutjai, a gyomor és bélrendszer idült hurutos megbetegedései és idült székrekedés kiváló gyógymódja. A harkányi gyógyvíz legjellemzőbb alkotórésze a biológiai szempontból nagy aktivitású szénoxiszulfid (carbon sulfid), amely gáz formájában van a vízben. A harkányi gyógyvíz az egyetlen a világon, amelyben ez a vegyület megtalálható. Az izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy az kb. 150-szer gyorsabban szívódik fel a bőrön át, mint a szulfát kén. A nemzetközi megállapodás szerint ahhoz, hogy valamely ásványvizet kénes víznek nevezhessük, literenként legalább 1 mg szulfid-ként kell tartalmaznia. A harkányi gyógyvízben ennek a 7-8-szorosa található! A harkányi víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítja a víz kiváló gyógyhatását. A termál és strandfürdő ma 14 medencével rendelkezik, és évente kb. 1 millió fürdőzőt fogad.

Megtekintések száma: 92 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  
A nyugati szárny most is le van zárva, az északi bástyák meg romosak. De amit meg lehet nézni az szép. Harkány meg jó lenne, de ami az öltöző és egyebeket illeti, ráéreztél. Közelről már erősen elhanyagolt, elavult minden: öltözők, kilincsek, mosdó, stb. A medencék és paravánok körül is mindenütt a tákolás, csak ezt most direkt nem fényképeztem le.

1  
Pár éve, amikor én jártam Siklóson, akkor sem lehetett a vár egy részébe bemenni - szerintem nincs is ott semmi, vagy ami van, azt nem kell a látogatóknak megmutatni.
A harkányi strand (sem) az esetem, bár mondjuk a többi se. Így - messziről és fotók alapján - egész rendesnek néz ki. Kérdés, közelről milyen ?

Név *:
Email *:
Kód *: