Főoldal » 2017 » November » 26 » 2017. 11. 26. HETVEHELYTŐL ABALIGETIG
2:01 PM
2017. 11. 26. HETVEHELYTŐL ABALIGETIG

Útvonal: Hetvehely, vasúti megálló – Sás-völgy – Cigány-forrás – Erszék falu helye – Erdő háza, Lombkorona tanösvény – volt Petőczpuszta – Dörömcser templomának romja – Dörömcseri-völgy – Nyáras-völgy – Abaliget, barlang, csónakázótó

Táv: 15 km.

Pécsről a 8.47-kor induló vonattal utaztam Hetvehelyre. A 34 km-es utat 33 perc alatt teszi meg a személyvonat, így 9.20-ra ér oda, ami igen jónak mondható. Már egy éve csak szabad- és munkaszüneti napokon jár egy új vonattípus (H-START) Pécs – Dombóvár között személyvonatként. (Azért csak hétvégén, mert ilyenkor szabadul fel más vonalakról, hétközben visszaviszik az ország frekventáltabb régióiba.) Tényleg szuper, alacsonypadlós, gombnyomásra nyíló ajtó, digitális kijelzők, hangos utastájékoztatás, minden megállót bemond, melyik következik. Ami még előnye, hogy nem csattog úgy, mint amit megszoktunk a régieknél. Először Győrben utaztam ilyennel, ott már jónéhány éve járnak ezek… Egyébként megjegyzem a hosszú szerelvényen sokkal többen voltak, mint úgy általában szoktak. Ha szép vonat van, és még a menetidő is kedvező, akkor még az utas is több.

A vonatról leszállva a Sás-völgy felé vettem az irányt. Az itt legelésző birkák annyira jöttek volna utánam… hangos bégetéssel ezt még sokáig jelezték. Kitisztítottam, és vizet vettem a Cigány-forrásból. A szemközti oldalon található a Cigány emlékmű. Az 1980-as évekig itt kis sárkunyhókban cigányok éltek, akik többnyire az erdészetnél dolgoztak. Az erdőben még most is rengeteg ruha- és edénydarab, illetve épületromok figyelhetők meg.

Tovább haladva a völgyben egy fakereszt és tájékoztató tábla jelzi, hogy itt a völgyben egy Árpád-kori falu volt Erszék (Ercék) néven. A török időkben felégetett falu maradványait Reuter Camillo azonosította az 1950-es években a kövesút építésekor. A kis falunak egykor Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is volt, mely a török időket követően elpusztult.

Következő megállóm az Erdő háza erdei iskolánál volt, mely egy szép öko-központ. Nemrég adták át a Lombkorona tanösvényt, ahol a magasból figyelhetjük meg a zöld vegetációs időszakban a fák lombkoronáit, és az azokon élő állatokat. Lombhullás után erre most már nem volt lehetőség. Itt a fedett esőbeállóban fogyasztottam el ebédemet.

A Sás-völgy vége felé az egykori Fúrós-kútnál állok meg. Van egy kevés vize, csak annyira feltöltődött a környezete, hogy nem igazán tud kifolyni. Ahogy kicsit utat mélyítek, megindul a vízkifolyás. Kb. 0,5 liter percenként, de talán máskor több, hiszen elég kevés csapadék volt az utóbbi időszakban. A patakig kellene próbaképpen egy 40 cm-re lemélyített medret készíteni, lehet, hogy megindulna jobban a vízfolyás. Mivel a Sás-völgyben nincs vízvételezési lehetőség, csak a völgy Hetvehely felőli végén, jól jönne ide egy működő forrás. Egyébként itt a patakban is ered forrás, de annak nagyon erős vaskiválása van, mely szétterül a vízfolyásban.

Erős emelkedőn a piros négyzet jelzésen érek fel a volt Petőczpusztára. Megkeresem az egykori temetőt. Csak három elhagyott sírkövet találok. Úgy emlékeztem korábbról, hogy több volt. A kis harangtorony szépen rendben van tartva, a belsejében kis Mária kápolna található. A kis falu 1964-ben vált az uránbánya áldozatává. Akkor elköltöztették az itt lakókat, a házakat lebontották, csak a harangtorony maradt meg (csodával határos módon). Egykor csárdája is volt Víganvár néven, mely vígan várta vendégeit. Az egykori épületek mögött ma förmedvényes betonelemek csúfkodnak, még jó, hogy az útról nem látszanak.

A piros sávon folytattam utamat, és az új piros rom leágazásra tértem. Egy nagyon szép tölgyesben kijelölt ösvény vezet az egykori Dörömcser falu templomának romjaihoz, melyet Baumann József talált meg, illetve mutatott meg a régészeknek 2015-ben. A területet kipucolták, fakereszttel lett megjelölve és egy tabló is készült. Maga a rom – mely a 18. században még ismert volt, hiszen az I. katonai felmérés térképén még ábrázolták – egy kb. két méterre kiemelkedő halmon áll, a falu valószínűleg alatta terülhetett el a völgy irányába.

A dörömb hullámos, dombos helyet jelent, ahol csererdő volt. A monda szerint itt ásták el a szigetvári vár kincseit egy barlangszerű mélyedésbe. A kincset keresők itt dörömböltek a bejárat ajtaján. 1397-ben az okiratok már említik a falu nevét Deremcherd néven. A 14. században a Pécsi Káptalan tulajdona volt. Ezen a helyen koravaskori vasolvasztó nyomai (vaslepények) kerültek elő.

Innen jelzetlen úton indultam el a völgy felé. Tarvágás miatt a szederrel benőtt területen csak nehezen jutottam át, de lejjebb már jól járható ez a névtelen patakvölgy, mely a Nyáras-völgybe torkollik. Nevét nem találtam sem térképen, sem más irodalomban, így magamnak Dörömcseri-völgynek neveztem el. A völgyben patak csordogál, de úgy 500 m-el a Nyáras-völgy előtt vize ismét a mélyben tűnik el, onnantól már csak a kiszáradt, köves patakmeder látható.

A Nyáras-völgyet elérve a kék négyzet jelzésen, szép erdőn át értem Abaligetre, a barlanghoz és az előtte található csónakázótóhoz. A tó és a barlang közvetlen környezete nagyon szép, de alig kicsit idébb már egyre inkább az elhanyagoltság jelei mutatkoznak mindenütt. Egy gazdátlan szobor, leszakadt padok, elhanyagolt, fűvel benőtt járdák, a romos szabadtéri színpad, hogy a többit ne is soroljam. Mit szólnak ehhez a turisták (???), főleg, hogy sok külföldi is megfordul itt.

Már az abaligeti főutcán a nagyméretű barlangra figyelmeztető tábla is megkopva, teljesen beszürkülve próbálná mutatni, merre induljanak a barlanghoz, vele szemben egy romos, összedőlés előtt álló épület…

Ettől függetlenül egy szép túrát tettem, immár nem őszi, hanem inkább téliesnek tűnő erdőben, hiszen a fák már lehullatták leveleiket. Abaligetről a 14.28-kor induló busszal utaztam vissza Pécsre, mely 15.20-ra érkezett meg a Mecsek Áruházhoz.

Biki Endre Gábor

 

Megtekintések száma: 66 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 5
0
5  
Ezt a szobrot most nem figyeltem, de szerintem ott van.

0
4  
Valószínűleg az erdészet jelölte meg a fákat.

3  
Igazán nagyon szép túra lehetett.
Azt megtudhatjuk, hogy az egyik képen miért vannak megszámozva a fák?

2  
https://www.kozterkep.hu/~/16022/Terplasztika_Abaliget_1973.html
Ezt a szobrot (vagyis szobormaradékot) nem láttad ? Nem tudom, megvan.-e még  Kb. a denevérmúzeum előtt áll(t)

1  
Jó kis helyeken jártál ma is. Abaligeten tavaly nyáron voltam és már akkor is teljesen elhanyagolt volt. Nem értem, a falu gazdáinak miért nem érdekük, hogy legalább a "reklámjuk" jó, hívogató legyen ?

Név *:
Email *:
Kód *: