Főoldal » 2017 » December » 3 » 2017. 12. 03. FELFEDEZÉSEK GERESDLAK KÖRNYÉKÉN
11:50 AM
2017. 12. 03. FELFEDEZÉSEK GERESDLAK KÖRNYÉKÉN


Kátoly, Ruzsek-malom

Autós túrára indultam a Karasica völgyében, aminek a végén Geresdlak volt a célpont, de útközben is megálltam többhelyen, pl. felmentem Kátolynál a domb tetejére megnézni a Ruzsek-keresztet. Ekkor láttam, hogy megújult (új aszfaltozást kapott) a kátolyi pincesorra vezető – eddig csak kavicsos – út. Szellőn is megálltam a kis pihenőhelyet fotózni, aztán továbbindultam. Erzsébeten és Kékesden most nem volt dolgom, így azokon csak áthaladtam. Geresdlakon a falu elején parkoltam le. Az útról jól látszik egy kereszt, de ennél még sosem jártam, így a szántás mentén begyalogoltam odáig. Visszatérve vettem észre, hogy a Püspöklaki temetőben van egy kálvária is, melyet én még sose láttam/néztem meg. Így most ez is kipipálva. Sajnos ez a stációsorozat eléggé a sírkövek közé van zsúfolva. Ráadásul az egységet megtörve áll közöttük az 1989-ben épített II. világháborús emlékmű, eltakarva a szép kis kálváriakápolnát.

Ezután a Geresdlaktól dél-nyugatra húzódó, déli irányba lejtő völgy felé vettem az irányt. Régi vázlatrajzokon még látszik egy középkori templom építménye, ezt szerettem volna megkeresni. A völgy peremén felül a szántáson haladtam déli irányban. Közben be-benéztem a fák közé. Ahol kiemelkedő magaslatot, vagy teraszos helyet találtam, azt mind megvizsgáltam, mivel arra számítottam, hogy a templomnak magas helyen kellett lenni, hiszen a völgyben patak fut végig, és több helyen vizes, mocsaras is. Egy teraszos magaslat nagyon beillett a képbe, de mivel semmilyen kőtörmeléket nem találtam, ezért tovább indultam. Lejjebb még egy hasonlóval találkoztam, de az inkább egy kis várnak, vagy motténak illett volna be, mert sáncszerű képződményeket találtam, mely között régi szekérút nyomai voltak kivehetők.

Egy harmadik helyen köveket is találtam, de a meredek partoldal miatt ide nem tudtam elképzelni a templomot. Így hát elindultam visszafelé, de most már lent az erdős völgyben, és időnként a völgy oldalában. Útközben több régi vízmű maradványát is lehetett látni. Már feladtam a keresést, és kicsit más irányba terelődtek gondolataim is, mikor megláttam egy kis cserjést, tele szép kökényborokkal, így elkezdtem szedni a terméséből. Teát szoktam belőle készíteni. Mivel megcsípte a fagy, így már ízletes is. Alighogy a szedegetés után továbbindultam, egy kis bokrokkal benőtt kiemelkedést figyeltem meg. Na még ezt megnéztem, gondoltam. Már, ahogy kapaszkodtam fel az oldalába, láttam, hogy milyen köves a területe, apró kőszemek találhatók mindenütt. Itt jött az igazi meglepetés: a kis domb tetején nagyobbnál nagyobb fehér színű mészkövek, többnél mészhabarcsos lerakódás. Most már biztos voltam benne, hogy emberi kéz alkotta nyomokról van szó. A közeli szántás is kedvező jelekkel biztatott, számtalan tégla és cserépdöredék van a közelben. Először úgy gondoltam, hogy a mai Maráza középkori elődjét, Hidágát (Aló- és Felső Hidága is létezett itt a közelben) találtam meg, de otthon az irodalmat és a térképeket még egyszer átnézve úgy gondolom, hogy a török időket követően elnéptelenedett Geszte falu középkori templomának helyét találtam meg. Erről értesíteni fogom a régészeket, hátha érdekes lesz számukra a felfedezés.

A Baranya Megye földrajzi nevei kötet az alábbiakat írja a helyről: Alte Kirche (öreg templom), a régi templom állt itt. Alapozása hatalmas kövekből készült. Körülötte terült el egy falu, talán Noglok. Györffy térképe alapján viszont feltételezhető, hogy Hidágától északra a török időkben elpusztult Geszte (Gezthe, Guezthey, Geztey, Sestey, Keste) falu állt itt.

Még volt egy kis idő, így a patak felfedezésére indultam, gondoltam elmegyek és megkeresem, hogy hol ered. A patakon átkelve szép mésztufakiválást vettem észre, de ágak estek rá, így gondoltam megtisztítom, és odébb tolom őket, miközben a vízbe is belenyúltam. Meg is állapítottam, milyen hideg, nem jó ilyenkor sokáig benne pancsolni. Több kisebb forrás is ered itt a közelben, de a pataktól kb. 30 m-re egy nagyon bővizű forrást pillantottam meg, mely a völgy oldalából csorgott le egy teraszos részről. Felkapaszkodtam hozzá, és csodálkozva figyeltem meg, hogy a kis tócsából milyen hullámzóan tör elő a víz. Gondoltam, kiszedem belőle kézzel a leveleket, hogy jobban elfolyhasson a víz. Ekkor ért a meglepetés: a vízbe nyúlva éreztem, hogy az nem hideg, mintha langyos lenne. Kivettem a kezem, és újra belenyúltam. Tényleg nem olyan hideg, valamennyire langyos. Ilyenkor télen a Baranyai-dombság forrásai 7-10 Celsius fok között szoktak lenni. Ahogy befényképeztem a kút aknájának nyílásába, a fényképező lencséje rögtön bepárásodott a „gőzölgő” víztől. Sajnos nem vittem magammal a hőmérőt, de úgy éreztem, ez megközelíti a 20 fokot. (Régebben a hidrogeológia a 18 fok feletti forrásokat langyos vízűnek, a 30 fok felettieket termálvizeknek vagy hévizeknek nevezte, de újabban nincs már ez a felosztás, csak a 30 fok felettiekkel foglalkoznak.) Mindenesetre érdekes, mert, ha ennyivel melegebb, mint a többi a környékben, az már figyelemre méltó lehet. Ha legközelebb erre járok, mindenképpen meg szeretném mérni a hőmérsékletét, sőt érdemes lenne évszakonként mérni, és, ha melegebb, mint a többi, akkor akár bevizsgáltatni, hogy milyen ásványi anyagokat tartalmaz. A forrás mögött régi elhanyagolt vízműves kutak, és építmények vannak, mert a forrást és több hidegvizű társát az 1960-as években a marázai ivóvízvezetékbe kötötték. Tehát ennek a forrásnak a vizét már hasznosították, és korábban itták a környékbeliek. Ma már itt megszűnt a vízkivétel, mert a túlsó völgyben létesítettek új kutakat, és onnan látják el a környéket ivóvízzel. Ezután még elmentem megnézni a zöld sávon található kovácsoltvas kerítéssel körbekerített feszületet, majd visszasétáltam az autóhoz.

Biki Endre Gábor


Új aszfaltút vezet fel a kátolyi pincesorra


Ruzsek-kereszt


Kereszt Szellőnél


Faluszéli pihenőhely Szellőn


Szellő, harangtorony


Könnyező felhő emlékmű (kitelepítettek emlékére)


Felújították Szent Flórián szobrát Szellőn


Geresdlak, pince a határban


Régen búzaszenteléskor ide vonult körmenet


Kálvária Geresdlakon a püspöklaki temetőben


Furcsa módon az erdőben egy szakaszon betonlapokkal kikövezett a
patak egy kb. 100 m-es szakaszon


A háttérben Maráza temploma látszik


A vízmű régi épületei


A megtalált langyos forrás


A forrás kútja


kicsit gőzölög


Találtam a közelben egy eternitcsövet, beillesztettem, így látható, milyen bővizű.


Kb. 40 liter/perc lehet a forrás vízhozama.


Régi vízműves építmények - ma már használaton kívül

Megtekintések száma: 39 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Hát csodálatos mindez! Te meg egy Csodabogár vagy!! :-P

1  
Micsoda szenzációs felfedezés ! majd írd meg, mi lett a folytatás !

Név *:
Email *:
Kód *: