Főoldal » 2018 » Január » 21 » 2018. 01. 21. FÜRDŐTÚRA TISZAKÉCSKÉRE
6:02 PM
2018. 01. 21. FÜRDŐTÚRA TISZAKÉCSKÉRE

Pécsről a 6.10-es autópályás gyorsjárattal lehet eljutni Bajára, mely elvileg 7.30-ra a gyakorlatban 7.20-ra érkezik Bajára. Innen 10, illetve 20 perc várakozás után indul Kecskemétre a járat, mely 9.50-re érkezik meg. Kecskemétről szintén 10 perces átszállási idővel, 10 órakor van járat Tiszakécskére, mely 10.38-kor érkezik meg a Tisza-parti városba.

Tiszakécske egy 11.500 lakosú kisváros Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járás székhelye a Tisza partján. Nagyon nagy kiterjedt területen helyezkedik el, hatalmas üdülőövezettel, víkendházakkal, panziókkal.

A város területén már közel másfél ezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. Az egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról Cechke írásmóddal, 1332-ben. A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték.

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a „jövevényektől” elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.

1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1956-ban a városközpontban egy magyar vadászrepülő a békésen tüntető tömeg közé lőtt, ami 17 ember életét követelte. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét. A fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Ami érdekesség még, hogy számos szecessziós lakóház található itt.

Tiszakécskei gyermekvasút: megépítését 1970-ben határozta el a községi tanács, majd 1971-ben már át is adták a forgalomnak. A kisvasút eleve turisztikai céllal épült, így árufuvarozás sohasem folyt rajta. A tiszakécskei gyermekvasút születése a sarkadi kisvasút pusztulásának köszönhető, ugyanis ennek sínanyagából készült el a vaspálya. Az építéséhez a selypi cukorgyár kisvasútjának eszközeit használták fel. Innen érkezett a 760 mm-es nyomtávú vasúti pálya, és a rajta közlekedő egyetlen C-50-es mozdony és a személykocsik. Az eredeti tervek szerint a vasútállomást kötötték volna össze a Tisza-parttal, végül csak egy 1,2 kilométeres vaspályát fektettek le a Sportliget és a Tisza-parti gyógyfürdő között. A vonalon 2009-ben haladt el utoljára a kisvonat. A következő évben megpróbálkoztak egy gumikerekű kis mozdony beindításával, ám a gyér forgalom miatt ezt hamar leállították. Azóta nem járt vonat a síneken. A közelmúltban új sportcsarnok és sportpályák létesültek a kisvasút közelében, amihez új aszfaltozott bekötőutak épültek. Ekkor a síneket is átvágták és az átjáróknál felszedték, az új utaknál már eleve be sem tervezték a vasúti közlekedést. Ezzel végleg eldőlt a sorsa, hogy itt már többé nem lesz kisvasúti közlekedés. 2017-ben az induló állomáshelyen, egy rövid szakaszon elkezdték a sínek felszedését, a tervek szerint idén folytatják, mert egy körforgalom építését tervezik ide.

Termálfürdő: a Tiszához közel található a létesítmény, mely 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 fokon feltörő gyógyvíz. Számos panasz enyhítésére megfelelő. A fürdő télen és nyáron várja a vendégeket. 8 medence van, ebből télen 5 db üzemel. És most nem fogjátok elhinni: a városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található egy termálfürdő, mert, hogy ennek a városnak kettő gyógyfürdője is van. Még egyszer megemlítem 11.500 lakosa van, és erre kettő jut, míg a baranyai megyeszékhely… tovább nem is folytatom. Látható tehát, hogy szinte az összes alföldi kisebb és nagyobb városban van termálfürdő, nem is akármilyen.

Hazafelé Tiszakécskéről 15.50-kor indul a busz, mely Kecskemétre 16.50-kor érkezik. Innen a közeli vasútállomásról 17.22-kor indul a vonat, mely Bajára 19.42-kor érkezik. Bajáról Pécsre 20.30-kor indul az autópályás gyorsjárat, mely menetrend szerint 21.50-re kellene megérkezzen, de most is jóval ellőbb, 15 perccel korábban, 21.35-re beért Pécsre.

Biki Endre Gábor


Katolikus templom


Szódagyár


Temetőkápolnák


Egykori gyermekvasút (1990-ig úttörővasút néven üzemelt)


Már nem jár a vonat, a hajdani állomás elhanyagolva.


Elkezdték a sínek felszedését.


Stadion


Elvágták a síneket...


2005 augusztus 20-án készült a felvétel.
Ki gondolta volna akkor, hogy már csak 4 éve van hátra.


2017-es állapot. Ma 2018-ban már nincs a helyszínen, elvitték.


Tisza


Tisza-parti kilátó


Kopjafa Vásárhelyi Pál tiszteletére


Üdülők


Buszforduló is van a fürdőnél, ám érthetetlen módon napi 2 db (!) járatpár tér be ide, így aki nem autóval közlekedik, az a belvárosból gyalogolni kénytelen.


Gyógyvizes ivókút fürdőben


Átjáró a kinti medencékhez


Gyógyvizes medence


Református templom


A galambok maximális kihasználtsággal keresik fel Isten házát


Trianon emlékmű


"Így volt, így lesz."


Még a kisebb utcák nincsenek aszfaltozva, a homokon járnak.


Sok a díszes lakóház.

Megtekintések száma: 311 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 3
3  
Különösen gazdagra sikeredett ez a beszámoló, szövegben, képben! A kisvasutat még megértem, persze sajnálom is, mint minden szívélyes alkotást, ami mára időszerűtlenné vált. A termálfürdőhöz betérő gyér járatszámot azonban káromlom - változtatni való rossz magyar mentalitásként.

2  
Nem csúnya, egy alföldi kisvárosról van szó, ahol sokáig nagy szegénység uralkodott, ehhez képest az utóbbi 20 évben sokat fejlődtek. A legtöbb épület a 60-as és 70-es évekből való, nagyon régi műemlékei a 2 templom kivételével nincsenek, de azok szépek. Az épületek másik típusa a modern társasházak, hétvégi házak, ezek stílusa, értéke nyilván nem összehasonlítható ódon műemlékekkel. A fürdő egyszerű, de nagyszerű, különösen a gyógyvíz ami benne van. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fürdő egy családi vállalkozásként működik, a személyzet által munkahelyeket teremtve a városban. Pécsen még egy ilyet fürdő sincs. Az Alföldi kisvárosok is szépek, csak másmilyenek, mint, amiket megszoktunk, a nagyvárosok. Ez is hazánk része, ezt is érdemes megismerni. A téglák nem Zsolnay-ak, az alföldön is vannak/voltak olyan téglagyárak, amik a Zsolnayhoz hasonló kinézetű téglákat gyártottak. P. Hódmezővásárhelyen van sok Zsolnayra hasonlító kerámia, először én is azt hittem Pécsről valók, de azóta már tudom, hogy nem.

1  
Nem tehetek róla, valahogy nem érzem ezt a települést, meg a strandot se túlzottan "hívogatónak". Még a Zsolnay-téglás házak dacára se. De ez magánvélemény - lehet, hogy jó kis hely - de nem nekem.

Név *:
Email *:
Kód *: