Főoldal » 2018 » Január » 28 » 2018. 01. 28. KÁTOLYTÓL SZEBÉNYIG - KÉPES TÚRABESZÁMOLÓ
11:06 PM
2018. 01. 28. KÁTOLYTÓL SZEBÉNYIG - KÉPES TÚRABESZÁMOLÓ


Az a kis "vulkáni csúcsnak" látszó hegy a máriakéméndi Vár-hegy,
melyen a Török-vár romjai vannak.

Január 28-án, vasárnap egy 24 km-es túrára indultam a Baranyai-dombságban. Szederkényből a 6.53-kor induló járattal utaztam a Kátolyi elágazásig, ahová 7.04-kor érkeztem meg. Éppen csak kivilágosodott még.

Útvonal: Kátolyi elágazás – Váralja – Martini-kereszt – Mária-kápolna, Mária-forrás – Maráza – Szabadság-tanya – volt Ringeiszpuszta – Himesháza – egykori zsidótemető – Szűr – volt Fehéregyháza település templomának helyén álló kereszt – Szebény

A túrámon három érdekesség is volt, melyről az alábbiakban számolok be:

Ringeisz-puszta: évtizedek óta még a térképek sem jelzik, ezért nem is tudtam róla. Treitz Károly túratársunk mesélt róla, hiszen pici korában ők itt éltek. A kis állattenyésztéssel foglalkozó puszta az 1970-es évekre teljesen megszűnt, az itt lakók elhagyták lakóhelyüket, a házakat, istállókat lebontották, csak a hatalmas betonvályúk, kutak és kerítésoszlopok maradványai emlékeztetnek arra, hogy itt bizony egy kis település volt, melynek lakói a gazdaságból éltek. Ami érdekes, hogy egykor ebben a mindentől távol eső kis völgyben patak csörgedezett. Nyilván vízre, és nem kevés vízre volt szükség akkoriban itt. Ma viszont teljesen száraz a völgy, az egykori források kiapadtak, a patak medre száraz. Tehát ma már nem is lenne alkalmas a terület állattartáshoz, hacsak nem fúrnának/ásnának kutakat.

Himesházi zsidó temető: csak a Mohács-Bóly Fehérborút térkép jelzi, a Mecsek térképen található Baranyai-dombság térképen nincs rajta, de majd feltesszük. Itt sem jártam soha. Ami különös, hogy egészen Szűr faluhoz van közel, Himesházától kb. 1,5 km-re van. Teljesen benőtte az erdő és a kökénybokrok, szinte megközelíthetetlen. Nagy nehezen sikerült átjutnom a tüskés bokrokon, amikor rábukkantam a még fellelhető igazán érdekes formájú sírkövekre.

Fehéregyháza: Árpád-kori falu volt Szebény és Szűr között egy kis völgyben. Ezen a helyen már a római időben is éltek emberek. Dombay János régész római épületek alapjait azonosította, melyet valószínűleg felhasználtak a későbbi kápolna építéséhez. I István király 1015-ben a falut tartozékaival együtt a pécsváradi apátságnak adta. Papja 1333-ban 30, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett. A hajdani falu a völgyben helyezkedett el, Szent László tiszteletére emelt temploma pedig a dombra épült, feltételezhetően a korábbi kápolna helyére. A török idők után elnéptelenedett, de temploma megmaradt. Ezután az egész környék közös temploma és zarándokhelye lett. Mutnyánszky András plébános az 1760-as években saját költségén javítatta, ezért őt később ott temették el, mint ahogy sok szebényi és szűri lakost is ide temettek. 1775-ben megépült a szebényi templom. Ettől kezdve a szűriek is ide jártak, így Fehéregyháza temploma gazdátlan lett. A szűriek 1795-ben engedélyt kaptak a püspöktől, hogy lebonthassák, és saját templomukat építhessék fel belőle. A ma is álló szűri templom egyes kövei a históriák szerint a rómaiak építkezéséből származó korábbi kápolna, majd a Szent László templom kőanyagából származnak. A 2000 éves kövek így ma is tovább élnek e szent helyen. Bár a szűri templom ma már elég rossz állapotban van, vakolata részben leverve a vizesedés miatt, nemrég pedig a torony tetejéről is leesett a kereszt. Fehéregyháza templomának helyét ma már csak néhány kő (köztük faragott kövek is vannak), és az emlékére állított kereszt jelzi. A szántáson is sok kő fedezhető fel, és rengeteg emberi csont hever a felszínen, mivel az egykor temető helyét is művelik. Az első keresztet itt 1795 után állították fel. 1895-ben a templom lebontásának 100. évfordulójára új emlékkeresztet emeltek az alábbi felirattal: „100 évvel ezelőtt itt állott Szt. László egyháza." Ez a kereszt azonban hamar ledőlt, és helyére 1906-ban új keresztet állított Kiss Dávid, aki itt vásárolt földeket. Ma már a kereszten nem olvasható a felirat.

Vízhozamok:

Mária-forrás: 1,2 liter/perc.

Krémer-forrás: 25 liter/perc.

Szebényi-források: „dől belőlük a víz”

Szebényből a 14.00 órakor induló járattal jöttem vissza, mely 14.54-re ér Mohácsra, és innen 15.00 órakor indul busz, mely Szederkénybe 15.26-kor érkezik. A buszközlekedést azért írom le, ilyen részletesen, hogy más is ötletet merítsen belőle. Ha vasárnap csak két busz van ezekbe a kis falukba (egy reggel, egy délután), akkor is meg lehet tervezni jó időbeosztással, esetleg időrátartással a túrákat.

Biki Endre Gábor


Ősbozótot alkot a vadszőlő


A marázai Mária-kápolna is egy kis kegyhely.


Kinyitottam, kiszellőztettem, kisepertem a kápolnát.


Eredeti padlólap


Mária-forrás a tisztítás előtt.


"Észlény barátunk" a kútról leszedett törött cserepeket a forrás előterébe dobta!


Újra a rend győzedelmeskedik!


Omladozó pince Marázán


Pusztul a falu és a templom is Marázán. A templom oldalán egyre hatalmasabbak a repedések. Nincs már, aki rendbe hozza, mivel már alig van, aki templomba járna.


A magányosan álló Szabadság-tanya. Valamikor Legler-puszta része volt, csak a puszta megszűnt, a házakat lebontották, de ez az egy ház családi birtokként túlélte a pusztítást.


Ringeisz-puszta helye (az alábbi képek is)


A fenti képek az egykori Ringeisz-puszta mai állapotát mutatják be, ez pedig egy kb. 60 évvel ezelőtt készült fotó, ahol még álltak a házak, és volt élet a pusztán.


Rá sem lehet ismerni, hogy mi lett az egykor virágzó kis pusztából. Az archív képeket Treitz Károlynak köszönöm, hogy közreadta.


Himesháza előtt


Mintha nem is tél lenne.


Himesházai volt zsidó temető (valójában Szűr déli oldalán van.)


Vajon hány év telt el azóta, mióta az utolsó hozzátartozó itt virágot helyezett el?


Szűri templomtorony csonkán, kereszt nélkül. Nem furcsa, hogy az utóbbi években szinte egyáltalán nem, vagy csak alig van katolikus templom felújítás a megyében, legalábbis a falvakban? Nem nehéz megjósolni hová vezet ez a folyamat, s mi a célja...


Krémer-forrás


Szűr település


Hány éve áll üresen? Olyan nehéz lenne egy szentképet vagy szobrot elhelyezni benne? Máris lenne funkciója, szebbé tenné a faluképet.


Fekedi "beütés"


Új járdasziget és buszváró épült Szűrben.


1795-ben épült a szűri templom.


Felújítás? Ej ráérünk arra még!


Itt a kereszt helyén a török idők végéig állt Fehéregyháza település, és annak szent László tiszteletére szentelt temploma. A kis halom megőrzött pár szép követ, köztük díszesek és faragottak is vannak.


Fehéregyháza templomának megmaradt kövei


Valamikor temető is volt a templom körül, ennek bizonyítéka, hogy nemcsak a leírásokban, de a valóságban is a szántás tele van épületdarabokkal és emberi csontokkal. Sajnálatos, hogy annak idején ennyire nem tartották tiszteletben a temetkezési helyet, hiszen feljegyzés van arról, hogy a plébánost is ide temették, aki utoljára renováltatta a templomot. Így az ő síremléke is elveszett, vagy legalábbis nem megtalálható.


Egy ajtó vagy ablakkeret darabja is látható itt.


Hogy ezt az ocsmányságot elkövették, arra megint nehéz szavakat találni. Pár éve a szebényi önkormányzat felújíttatta Szent Rókus szobrát. A közeli üzem gazdái viszont nemrég kerítést húztak elé, de annyi jóérzés sem volt bennük, hogy azt itt a szobor háta mögött egy "L" alakban vezessék. Valószínű attól a 2 m2-től nem lennének szegényebbek. Még a márványtáblát is "bedrótozták", bár azóta a festék is kipergett, alig lehet elolvasni mi is van rávésve. Milyen érdekes, hogy az emberek jó részében már az általános intelligencia vagy műveltség sincs meg, mert, ha meglenne ilyet nem tenne. Persze, kell nekünk egy Szent Rókus szobor a 21. században? Minek az?


Temetőkápolna Szebényben


Itt is van kálvária, pedig ez egy kis magyar sziget volt a környék sváb falvai közt.


Szentháromság emlékmű Szebényben


Elöl szép, hátul...


Pusztuló baranyai falvak, Szűrben és Szebényben is minden második ház lakatlan és/vagy eladó.


Szebényi-forrás


Szebény temploma.

Megtekintések száma: 961 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  
Ringeisz-puszta a település tulajdonosáról kapta a nevét, mint, ahogy a volt Legler-puszta vagy a közeli volt Gyula-puszta is. Én is azon gondolkoztam épp, hogy a Szabadság-tanya nem egyszerű lakóépület lehetett. Még a faluban sem épült emeletes ház anno (most sem), nemhogy egy kis pusztán. Malom sem lehetett, mert nincs vízfolyás a közelében. Hacsak nem a puszta tiszttartója lakott benne, és ezért készült ilyen igényes épület?

1  
Szomorú beszámoló, szomorú képek, szomorú jövő, szomorú ország, ahol nincs jövő. Ahonnan elmenekülnek azok, akik ide születtek és elzavarták azokat, akik maradni szerettek volna. Tulajdonképpen valahogy az az érzésem, rá is szolgált ez az ország arra, amit kapott. Nem mennék bele ennek részletezésébe, gondolkodjon el rajta, aki akar. Más: Vajon kideríthető lenne-e, hogy mitől lett Ringeisz az a puszta? A szó nyers fordításban jég kör-t, vagy kör-jeget jelent. Vajon miért kapta ezt a nevet a puszta? Mi lehetett itt, ami a lakókat erre az elnevezésre késztette, inspirálta? Szomorúak a falucska maradványairól készült képek. Egyszer mindenből ez lesz????? A zsidó temetők sorsáról jobb, ha nem írok semmit. Nem csak ez az egy ilyen van. Vajon mi lehetett az a bizonyos Legler-pusztai ház anno? Mert hogy nem egy egyszerű lakóház volt, abban majdnem biztos vagyok. A szűri templom keresztje már 2013-banis majd leesett http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2013....tml úgy látszik, azóta elérte a végzet… Viszont itt kell megjegyeznem, hogy a kálváriájukat nagyon szépen felújították 2016-ban! A szebényi Szt.Rókus szobor kerítés-megoldására csak azt tudom mondani, hogy jellemzően magyar módi. (=Tahó.)

Név *:
Email *:
Kód *: