Főoldal » 2018 » Február » 4 » 2018. 02. 04. FÜRDŐTÚRA CEGLÉDRE
12:49 PM
2018. 02. 04. FÜRDŐTÚRA CEGLÉDRE

A negyedik legnépesebb város Pest megyében és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”. Jelenleg 35.000 lakosa van. Budapesttől 70 kilométerre délkeletre található. Földrajzi helyzete Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje–Perje-sík és a Pilis–Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. Ha valaki Bp-ről szeretne Ceglédre utazni, akkor félóránként indulnak a vonatok, munkanapokon ennél még sűrűbben is, van IC és gyors is, óránként személyvonat, mely megáll a Cegléden a Budai úton is. A fürdő ugyanis a városon kívül van, de ehhez a vasúti megállóhoz közel található.

A város környékén a fekete talajokon alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel. A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. A leletek szerint Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt. Cegléd kialakulása az Árpád-korban kezdődött. A napjainkban végzett feltárások bizonyítják, hogy a ceglédi határban több Árpád-kori falu létezett (Cseke, Félegyháza, Székegyház, Külsőhegyes, Töröttegyház), s a kutatások során több falumaradvány elő is került, templommal és temetővel. E néhány száz fős kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Az igazi, alföldi Ceglédre vonatkozó első hiteles oklevelet 1358-ra tehetjük. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken. A mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364. május 8-án (a városalapítók napja) I. (Nagy) Lajostól vámmentességet, 1420-ban Luxemburgi Zsigmondtól szabad bíróválasztási jogot kapott a város, 1448-ban pedig Hunyadi János kormányzó Gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangélista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek.

A tatárdúlás után újabb veszély fenyegette Magyarországot: a török. Ceglédet már a mohácsi csata után felgyújtották, és Buda 1541-es, majd Szolnok 1552-es elfoglalása után 150 évre török uralom alá kerül. A török korban a város szultáni kincstári (hász) birtok lett, így viszonylagos békességet élvezett. Miközben az egész ország számára a török kor nagy pusztulást hozott, addig Cegléd jelentősen gyarapodott Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc során ugyan a lakosság háromszor is menekülésre kényszerült, de 1711 után ismét emelkedett a város lakossága, majd a 18. század közepétől folyamatos a növekedés eredményeként, 1848-ra már több mint 16 000 lakója van.

A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, amit a nagyobb önállósághoz szokott lakosság igencsak sérelmezett. Az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba, akik a tanács felét alkották, és a 2 főbírójelölt egyike is katolikus volt. Elvették a reformátusok templomát, megszüntették középiskolájukat. A 18. században kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, aminek eredményeként a város még jelenleg is egy nagy kiterjedésű tanyavilág központja.

Az 1847-ben megnyitott Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal, majd az 1854-ben Szeged felé elágazó Cegléd–Szeged-vasútvonal pedig jól mutatja a város közlekedés-földrajzi szerepének erősödését is. A református iskola falánál állították fel 1949-ben a pozsonyi egykori Zöldfa fogadó erkélyét, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő pozsonyiaknak 1848. március 17-én Batthyány Lajost mint az ország felelős miniszterelnökét. Erről az erkélyről hirdették ki azt is, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ez igencsak kedvező lehetett a ceglédieknek, hiszen ezzel a jobbágytelkek mind használóik tulajdonába kerültek.

A forradalom szele elérte e kis mezővárost is, és megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a szerb támadás hírére Bácskába vonultak, és részt vettek Szenttamás ostromában. Jelačić szeptemberi támadásának hatására Kossuth Lajos 1848. szeptember 10-én hadba hívó cikket jelentetett meg. Ugyanezen a napon a ceglédi főbíró, Csizmadia Mihály összehívta Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét tanácsát, és egy határozatban arra szólították fel a kormányt és az országgyűlést, hogy kezdje meg az ország felfegyverzését ("ceglédi levél"). Kossuth erre a határozatra is hivatkozhatott, mikor az országgyűlésben bejelentette, hogy toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre. Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt – élénkítően hatott a népfelkelőkre, és a nemzetőrökre egyaránt; 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. A beszéd helyszínén ma emléktábla áll, és ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is.

Vasúti közlekedés

Cegléd vasútállomás fontos vasúti csomópont, ugyanis áthalad rajta a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal, illetve itt ágazik ki a Cegléd–Szeged-vasútvonal. A városban emiatt mindegyik gyorsvonat és InterCity megáll, az ütemes menetrendnek köszönhetően kiváló vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest, Szolnok és Szeged irányába is. A város közigazgatási határán belül található még két vasúti megálló: Budai út és Ceglédi szállások megállóhely. Egykor a városközponton keresztül haladt Csemő irányába a normál nyomtávú Cegléd–Hantháza-vasútvonal, amely főként gazdasági szempontok figyelembe vételével létesült. A 20 km hosszú vonal 1978-ig szolgálta a környék forgalmát, ma már csak nyomai láthatók.

Gyógyfürdő

Az 1990-es évek elején próbafúrásokat végeztek Cegléd város határában, melynek eredményeként 1000 méteres mélységből 54°C-os melegvíz tört a felszínre. A nátriumklorid-hidrogénkarbonátos, valamint fluoridos és jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik, mely kiválóan alkalmas: mozgásszervi, reumatikus, betegségek és az idegpályák rehabilitációs kezelésére. Összes oldott ásványianyag-tartalma literenként 2064 mg. A gyógyvízzé nyilvánítása 2004 júniusában megtörtént. Felvetődött a hely gyógyhellyé nyilvánításának gondolata, mert a klimatikus, időjárási és környezeti viszonyok jó alapot teremtenek erre.

A képviselő-testület úgy határozott, hogy saját beruházásként valósítja meg terveit. 2001-ben a Széchenyi terv keretében ehhez még több mint 700 millió forintos támogatás is hozzájárult. Így a fürdőberuházás volumene meghaladja a 2,5 milliárd forintot. 2002 tavaszán 38000 m2 összterületen, útjára indulhatott egy régóta dédelgetett álom.

Kül- és beltéri medencék: a gyógymedencéktől a látvány-medencékig, a gyermekmedencéktől az úszómedencéig, összesen tíz medencével, közel 1400 m2 vízfelülettel biztosítja a gyógyászati és wellness programokat. A több szintes fedett épületben egész éves nyitva tartással: élménymedence, két ülőmedence és egy gyermekmedence szolgálja a kikapcsolódást. Sajnos azonban télen egyetlen kinti medence sem üzemel, így elég nagy a zsúfoltság, mert a fürdő látogatottsága télen is magas. 19000 m2 virágos park és ligetes sétány csábít barangolásra. A Ceglédi Termálfürdő 2003-ban nyitotta meg kapuit. Cegléd város képviselő testülete szintén ebben az évben döntött egy 300 férőhelyes szálláshely létesítéséről, illetve a fürdő mellett egy 17 csúszdás AQUAPARK létrehozásáról, melyek átadására 2005-ben került sor.


Így próbálják elkerülni a baleseteket a vasúti átjárónál. Ötletes!


Monor környékén a vonatból fényképeztem: ilyen hatalmas pelyhekben esett ott a hó.

Megtekintések száma: 57 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Valószínűleg Pécsnek is lenne termálvize (talán még gyógyvize is), ha végre fúrnának. De van itt a város közelében több helyen is, pl. Romonya és Ellend között is 62 fokos víz, csak lezárták a kutakat, és soha nem lett kihasználva ez a kincs.

1  
Irigykedve olvastam, hogy  ennek a városkának milyen kincse van. A négyszer ekkora lakosszámú Pécsnek- jó nincs ugyan termálvize, - de egy igazán jó fürdője se...Nem is mondok ennél többet...
Ja, de !
Nagyon ötletes a vasúti átjárót jelző falfestés ! :-)

Név *:
Email *:
Kód *: