Főoldal » 2018 » Február » 18 » 2018. 02. 18. FOTÓK A MÁRIAKÉMÉNDI TÜZESKERÉK GURÍTÓ TÚRÁRÓL
11:15 PM
2018. 02. 18. FOTÓK A MÁRIAKÉMÉNDI TÜZESKERÉK GURÍTÓ TÚRÁRÓL

Máriakéménden egykor (a II. világháborúig) hamvazószerda előtti vasárnap rendezték a farsangi mulatságot. Nagyböjt első vasárnapján volt a Hutzelsonntag. A Hutzel nevet a német lakosságtól kapta, mely magyarul az „aszalvány, aszalt gyümölcs” megfelelője, ami a böjti étkek fontos eleme. Ilyenkor vízzel felfőzött aszalt gyümölcs került az asztalra. A korábbi kultikus termésjósló szokás szerint ilyenkor egy kereket vittek fel a Nagy-pincesorra, amit sötétedés után meggyújtottak. Az égő kereket legurították meredek földúton, abban a hitben, hogy amerre megy (s ameddig a fénye elér) megóvja a dűlőt a vihartól és a jégveréstől. A tüzes kereket a Nappal, mint a jó termés beérlelőjével azonosították. Ezért amerre gurul a kerék, arra lesz bőséges a termés az új évben. Később már módosult ez a népszokás: a legények öreg kocsikerekek küllőibe szalmát vagy kukoricaszárat fontak, majd felvitték a kereket a dombra. A tengelybe rudat tettek, a szalmát meggyújtották, és a kereket vezetve rohantak le a lejtőn, hogy ki ér le hamarabb. Régen szokás volt, hogy a farsangi tüzeket a legények több helyen is meggyújtották az arra alkalmas hegyoldalakon, pl. az Olasz felé vezető úton, a határ halomnál. (A határ halom egy mesterséges földhalom volt, és a 3 falu – Olasz, Máriakéménd és Nyomja – határát jelezte.) A pincesor magasabb részein is gyújtottak farsangi tüzeket.
A németek ezt a szokást is Fuldából hozták magukkal, mely ősi időkbe nyúlik vissza, amikor a Nap szimbólumának varázserőt tulajdonítottak. A falu utcáin farsangi felvonulást tartottak. Maskarába öltözve vonultak, zenéltek, énekeltek és táncoltak. Ilyenkor tanácsos volt a kapun belülre húzódni: akit az utcán „elfogtak”, azt ostorral megcsapkodták, vagy hosszú kötélhez kötötték és így velük kellett vonulnia. A kapuból bámészkodók borral, fánkkal kínálták őket, és a kocsin ülőknek még ajándékot is adtak. A felvonulást este bál követte. A Templom és Petőfi utca kisiparos lakói az 1930-as évek közepéig farsang utolsó hétfőjén külön bált rendeztek. Ekkor még a Héhwaldi részen lakóknak is volt külön bálja.
Ebből a népszokásból szerettünk volna valamit feleleveníteni és egy túrához kapcsolni. A programon 75 fő vett részt.
 
Biki Endre Gábor
 

Nagyboldogasszony kegytemplom
 

Plébániaépület
 

Évek óta csak pusztul ez a gyönyörű barokk plébániaépület, mely 1762-ben épült.
 
 
 

Dongaboltozatos termek
 
 

Reménykedünk benne, hogy az épület felújítása mihamarabb megvalósulhat.
 
 
 
 

Gyönyörűen faragott ebédkiadó ablak.
 

Épülget a lépcsősor és a fal két sarka. Ha elkészül ide kerülnek vissza a Zsolnay angyalok.
 
 
 
 
 

Templom-forrás
 
 
 
 
 
 
 
 

Lankás-forrás
 
 

Piros csészegomba
 
 

Ő is velünk jött, de időnként hozták is :)
 

Schleicher-kereszt
 
 

A Nagy-pincesoron még hó is volt.
 

Kéméndi-csorgó
 
 
 
 
 
 
 

Máriakéménd legidősebb lakója, Rogner Ádám bácsi is ott volt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
FOTÓK: BEG
Megtekintések száma: 855 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Endre! Ez a túra megint szenzációs volt, a terepviszonyokat is beleszámítva!

Név *:
Email *:
Kód *: