Főoldal » 2018 » Február » 25 » 2018. 02. 24. FÜRDŐTÚRA NAGYKÁTÁRA
1:18 AM
2018. 02. 24. FÜRDŐTÚRA NAGYKÁTÁRA


Kápolna a temetőben

Pécsről Nagykátára budapesti átszállással lehet eljutni. Sajnos pont úgy van kialakítva az ütemes menetrend, hogy abban a percben indul el Nagykáta felé a szolnoki vonat, amikor Pécsről beérkezik az IC. Természetesen visszafelé is ugyanígy van óránként vonat, tehát ezzel két órát veszít az ember, igaz ilyenkor van idő Pesten is körülnézni, vagy vásárolni. Pécsről Pestre 3 óra a menetidő, onnan Nagykátára további 50 perc, utóbbi végülis nem sok.

Nagykáta Pest megyei kisváros (12.300 lakossal), amely Budapest és Szolnok között körülbelül félúton helyezkedik el. Közúton könnyen megközelíthető, de legalább ugyanilyen fontos a Budapest-Szolnok vasútvonal is.

Nagykáta története egészen a 12. századig nyúlik vissza. A Káta nemzettség Pest megyei ága ekkor telepedett le ezen a vidéken a királytól kapott adománybirtokra. A Káta név besenyő eredetű, és erődöt, földvárat jelent.

A Kenderhalmi részen végzett ásatások során előkerült egy 12. századi templom alapja, a körülötte feltárt 42 sír és a II. Géza (1141-62) idejéből származó pénzek a tárgyi bizonyítékai annak, hogy ezen a területen jelentős település volt már akkor is.

1221-ben már hiteles írott forrás, is említi a Káta falu nevét, II. András 1234-ben kiadott oklevele pedig név szerint is említi a Káta nemzettségből való Istvánt, aki ispán volt, vagyis a király embere, a vármegye kiemelkedő földbirtokosa.

Eredetileg 6 Káta nevű falu volt a közelben, mindegyiknek külön előtag neve. Pl. Csekekáta, vagy Szentmártonkáta, ami ma is létezik.

Nagykáta az elmúlt évszázadokban erősen ingadozott, hol falu volt, hol mezőváros lett, hol ismét visszasorolták faluvá, egy időben pedig nagyközséggé.

Az 1743. május 25-én kelt oklevél tanúsága szerint Nagykáta megkapta a mezővárosi rangot, s ezzel együtt királyi privilégium alapján évente három meghatározott napon országos vásárt is tarthatott: január 25-én, Szent Pál napján, április 24-én, Szent György napján és szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának napján.

A II. világháború után sajnos ismét visszafejlődött, 1989-től lett csak ismét város. Az 1990-es években a fejlődés új lendületet vett, számos szolgáltatóipar, munkahely jött létre, és a város is rendezettebbé vált. Nagykátának azonban nincsenek igazán jelentős műemlék épületei, egy modern városszerkezete van, sok kertvárosias lakóházzal, panelépülettel, ezért látnivalója igazán nem sok akad. Viszont van egy kellemes vizű gyógyfürdője, melynek vize igen sok, több mint, 5000 mg/liter ásványi anyagot tartalmaz.

Biki Endre Gábor


7 stációs kálvária van a temetőben.


A Keglevich-kápolna a 18. században épült.


A 16. században épült Szent György templomot 1745-ben barokk stílusban átépítették.


Eladó viskó... csoda, ha nem akad gazdája?

Megtekintések száma: 243 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: