Főoldal » 2018 » Március » 15 » 2018. 03. 15. FÜRDŐTÚRA RÁCKEVÉRE
10:27 PM
2018. 03. 15. FÜRDŐTÚRA RÁCKEVÉRE

Ráckeve Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található 10.000 lakosú város a Ráckevei-Duna partján. Mivel a Duna főágának keleti oldalán van, közösségi közlekedéssel csak nagyon körülményesen lehetne Pécsről ide eljutni, bár 50 km-rel közelebb van, mint Pécstől Bp. Az autópályán mintegy 2 óra alatt elérhető.

Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el, mely később az Árpádházi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy 12. századi kolostortemplom. A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől.

A szerbek 1487-ben építették meg azt a Nagyboldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. A Ráckevei Szerb Monostor Magyarország egyik legrégebbi monostora, és a szerb ortodox egyház Budai Egyházmegyéjében található két monostor egyike. I. Ulászló király a szerb menekülteknek egy korai gótikus templomot (két kápolnával és harangtoronnyal) adományozott, továbbá földet a környező királyi birtokok közül. Ekkor még az Istenszülő Elszenderedésének volt szentelve a templom. A templom vélhetően a 16. század közepén alakult monostorrá. Az 1546. évi török népszámlálás három szerzetest és egy szerzetespapot regisztrált Ráckevén. Mária Terézia idejében, a monostorok számának csökkentését előíró rendelet után az 1777. évben a szerzetesek egy kis csoportja elhagyta a monostort, és a grábóci monostorba költözött.

A 13. század végén a templom egy nagyobb, egyhajós korai gótikus stílusú, 15x20 méteres téglalap alaprajzú épület volt. A falak közel 90 cm vastagságú terméskőből készültek, volt továbbá két bejárat, kilenc kétrészes ablak, és tizenhat támoszlop.

Egy vélhetően korábban összeomlott torony alapzatára épült 1756-ban a templomtól rendhagyó módon különálló barokk harangtorony díszes kupolájával. A szerb barokk építészetben a különálló harangtorony rendkívül ritka jelenség. Az alsó falak vastagsága közel 2 m. A torony magassága 40,4 m.

Freskók: A templom eredeti ikonosztáza a bánáti Keveváráról hozott ikonokat tartalmazta. A mai ikonosztáz az 1770. évből származik. A déli falon található bronz tábla felirata szerint a templom falait az évszázadok során három alkalommal díszítették freskókkal. Először az 1320. évben (ennek már nincs nyoma), majd 1514. esztendőben (egy részlete látható, az Istenszülő Szűz Krisztussal), majd utolsó alkalommal 1765. évben. A Keresztelő Szent János-kápolnába vezető déli ajtó felett található felirat is megemlíti a templom háromszori festését. Az oldalkápolnák festése 1771-ben készült.

A ráckevei Istenszülő Elszenderedése Templom, valamint két kápolnájának freskóit a voskopojai Teodor Simeonov mester készítette. Minthogy a templom gótikus stílusban épült, az ikonfestőnek komoly nehézséget jelentett a hagyományos bizánci és szerb templomi festészet alkalmazása a szekciókra osztott (gótikus) falakon. Az egész templom, és a kápolnák, a földtől egészen a gótikus ívek csúcsáig, valamint az oszlopok is az arányoknak megfelelően szerb szentek és uralkodók képeivel vannak díszítve. Az oszlopok találkozását kisebb, apostolokat, mártírokat, angyalokat, főangyalokat ábrázoló képek díszítik.

Sajnos ezt az egyedülálló szerb, ortodox templomot és különálló tornyát nem lehet csak úgy látogatni. Nemhogy az épületbe, de még az udvarára sem lehet bejutni. Csak a magas kőkerítés felett tudtam némi képet készíteni, de a déli oldaláról, már azt sem, pedig az a legkülönlegesebb része a templomnak. (Aki kíváncsi rá, a neten talál róla szép fotókat.)

Ráckeve királyi kiváltságai révén a 15. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A 16. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.

A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fejezték be. A 18. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. A szatmári béke után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. A 19. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében még egy nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett 1896-ban építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban.

Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. A háború utáni időszakban a település sokat fejlődött, számos műemlék helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza. Az azóta eltelt időszakban a város vezetése arra törekedett, hogy a viszonylag alvó kisvárosból pezsgő életű, sok kulturális és idegenforgalmi látványossággal gyönyörködtető korszerű kisvárost teremtsen.

Felkeresett látnivalók:

Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója (falfestése) található (sajnos ajtaja állandóan zárva, csak misére nyitják ki). A református templom 1913-ban készült el neogótikus stílusban, érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi barokk templom helyén. Sajnos a belépés csak Istentiszteletekkor lehetséges. A Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült, sajnos évek óta lakat alatt van, a benn lévő szálloda megszűnt, a kastély és parkja gondozatlan.

Biki Endre Gábor


Árpád-híd


A szerb templom különálló tornya


Református templom


Katolikus templom


A városháza épülete 1901-ben épült.


Savoyai-kastély


Ő is élvezi az elfolyó vízből felszabaduló hőt.


Rafinált a strandra járó macsek, bár fürdeni nem szeret, de a melegvíz mellé telepszik.


Nyáron még több medence is üzemel.

 

 

Megtekintések száma: 56 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  

Persze, azért mennek oda a macskák, hogy melegedjenek. A víz most kb. 25 fokkal több, mint a levegő hőmérséklete, mely kb. 10 fok volt. Kár, hogy a templomok zárva vannak, különben tényleg szép kis Duna-parti város, kellemes fürdővel, és még a belépő is a megszokottnál valamivel olcsóbb.
 


1  
Kedvelem ezeket a fürdő-túrás bejegyzéseket. Az életben soha el nem jutnék már ezekre a helyekre, ahová "elviszel"... Kedves, kellemes hely lehet ez a Ráckeve.
A strandon pedig az a fekete cica - hát az csudajó ! :-)  Pláne, hogy köztudottan a macskák nem nagyon szeretik a vizet. Vagy tán itt kellemes meleg van ? Ki tudja ?

Név *:
Email *:
Kód *: