A Baranyai-dombság honlapja

Geresdlaktól délre az Árpád-korban egy település, Geszte állt a feljegyzések szerint. Feltehetően ennek a falunak a templomát sikerült megtalálnom még decemberben, bár két másik faluhelyről is tudunk szintén itt a közelben, Alsó- és Felső Hidágáról. Februárban Kovaliczky Gergely régésszel a JPM munkatársával helyszíni bejárást tettünk. Már akkor a látottak alapján (a völgyből kiemelkedő halmon a sok kőtörmelék, tégladarabok) Gergely megerősítette, hogy amit találtam, az a török időkben elpusztult falu temploma lehetett. Tudni kell a templomról, hogy annak pusztulása nem egyidős a faluval, ugyanis - bár a falu vályog és faépületei lakatlanná válásuk után elpusztultak –, a kőtemplom még több, mint 100 évig állt, és csak a 18. század vége felé bonthatták le, mivel akkor már rossz állapotban lehetett és használaton kívül volt. Köveit minden bizonnyal házépítésekhez hordták el. Egyébként a templom helye még a lebontás után sokáig ismert lehetett, hiszen a régi katonai felmérések térképei szerint itt egy emlékkereszt is állt, melynek hatalmas „ó-barokk” homokkő talapzatát is megtaláltuk a közeli vízmosásban. Talán csak az utóbbi 80-100 évben felejtődött el, amikor már a kereszt is eltűnt.

Márciusban talajradaros vizsgálat is készült, mely 20-160 cm mélységben elemezte a talaj szerkezetét. A vizsgálatok megállapították, hogy az épület egy része a szántásban, a déli fele, pedig a nem művelt területen található.

A Pesti-féle helynévtárban szerepel, hogy az 1960-as években a vízművek építésekor csontok és leletek kerültek itt elő, ami szintén a templom körüli temetőre, és a településre utal.

A mostani kutatás megállapította, hogy valószínűleg olyan egytornyos templom állhatott itt, mint a mecseknádasdi. A jövőben érdemes lenne foglalkozni a megtalált templom helyével, és első körben a déli oldalról a bozót kiirtása, akkor a teljes alaprajz felmérésre kerülhetne, az északi kb. 10 m-es részt pedig a szántóföldi művelésből kellene kivonni.

Amennyiben pénz vagy pályázati lehetőség lenne rá, érdemes lenne feltárással is megjeleníteni a földben meglévő falmaradványokat, melyeket egy konzerválás és a talajfelszín fölé emeléssel bemutathatóvá lehetne tenni. Természetesen ez már a jövő zenéje, hogy lesz-e a Geresdlaki Önkormányzatnak erre pénze, lehetősége, esetleg a régészeknek, netán valamilyen formában a Mecsek Egyesületnek.

A régészek jelezték még azt is, hogy a közeli zöld sáv jelzésű turistaút mellett, ettől délre (Hosszú-hát) van még egy érdekes lelőhely, egy késő-neolit (lengyeli kultúra) körárok. Ezek a Stonehenge-hez hasonló alakzatok lehettek, csak itt fából és földből épültek.

160 cm mélyre történő elemzésnél a műszerek kőfalak alapjait mutatták ki (a barna színű elszíneződés). Ha ezeket egyenes vonallal összekötjük kirajzolódik a templom egy része, és még a templomtorony alapjai is sejthetők. Az, hogy máshol is jelez kőtörmeléket falmaradványt a radar, az azt jelenti, hogy bontáskor a kövek szétszóródhattak, és a talajban a templomtól távolabb is több helyen megtalálhatók.

Talajradaros vizsgálat