Főoldal » 2018 » Július » 20 » 2018. 07. 19. FÜRDŐTÚRA AZ ALFÖLDRE
0:13 AM
2018. 07. 19. FÜRDŐTÚRA AZ ALFÖLDRE


Szolnok, volt zsinagóga, ma rendezvényház

A Nagyalföldi fürdőtúra második részét ismét szolnoki bázissal terveztem, mivel ez a város fontos vasúti csomópont, így a várostól kb. 60 km-es távolság is egy órán belül, sűrű vonatközlekedéssel megtehető. Nagyon jó vasúti összeköttetések vannak innen, szinte minden irányba. Csak néhány mellékvonalon van rossz minőségű közlekedés. Bár a vonatközlekedés a fő irányokba pl. Budapest vagy Debrecen felé sűrűnek mondhatók, ám rendkívül elöregedett vasúti kocsik közlekednek a térségben, ráadásul állandóak a kisebb nagyobb késések, de ezt már megszokhattuk mindenütt az országban.

 

SZOLNOK

A Tiszaligeti Strandfürdő eredeti állapotában az 1960-as években épült, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon. Az építés helyéül Szolnok legszebb részét, a belvároshoz közeli, mégis attól jól elkülönülő fás, parkos területet szemelték ki, sportpályák, hotelek, kemping és ifjúsági szabadidő centrum társaságában. Már akkor rendelkezésre állt a szükséges infrastruktúra, a megfelelő minőségű termálvíz, a vezetékes városi ivóvíz és a hulladékvizek elvezetését biztosító csatornapótló rendszerek. Időközben elkészült a szennyvíz-csatornázás, valamint korszerűsödött a térség beépítettsége, új termálkutak fúrására került sor, megépültek az öltözők, pénztárak, valamint egyéb kiegészítő gépészeti és villamos melléklétesítmények. A '80-as '90-es években a gyönyörű park, a szépen növő fák, a fürdőhöz tartozó csónakázó tó, a kapcsolódó étterem és büfé egységek, és nem utolsó sorban – termálmedencék, úszó- és gyermek medencék – komoly vonzerőt jelentettek.

Az idő előrehaladtával, és az előírások megváltozásával sürgetővé vált a medencék korszerűsítése, a közlekedés megújítása, a szociális blokkok átalakítása, egyszóval a fürdőzés feltételeinek színvonalasabbá tétele. 2002. évben a Széchenyi-terv keretében 250 millió forintos állami támogatással és a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. 271 millió forintos önerejével elkezdődött a fürdő teljes felújítása, átalakítása. Felújítást nyertek az öltözők, vizes blokk-egységek. Új burkolatot kaptak a termálmedencék, melyek vize gyógyvízzé minősített, továbbá nyak- és derékmasszírozók kerültek beépítésre.


Tiszaligeti strandfürdő bejárata Szolnokon

 

GYOMAENDRŐD

Békés megye egyik legszebb fürdője a Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és kemping, mely a strandkedvelők és a gyógyulni vágyók számára egyaránt igazi paradicsom. Az Erzsébet liget árnyas fái között megbúvó, 2,4 hektáros fürdő története egészen 1959-ig nyúlik vissza, akkor kezdték építeni. Több évtizedes működés után, az 1990-es években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A fürdő életében mérföldkőnek számít a 2002-es év, ekkor kezdődött meg ugyanis az a 870 millió forintos beruházás, melyek keretében megújították és kibővítették az intézményt. Az átalakításhoz a város saját ereje (400 millió forint) mellet a "Széchenyi-terv", valamint egy "PHARE-program" keretében is sikerült pluszforrásokat szerezni. Az ünnepélyes átadást 2004. május 8-án tartották, s azon jelen volt az ország akkori miniszterelnöke, Medgyessy Péter is.

Az épületkomplexum új, impozáns fedett fürdőépületben három medence közül választhatnak a vendégek. A 25 méter hosszú 11 méter széles úszómedence (tanmedence) vízmélysége változó, 90-től 150 centiméterig terjed. Ez a medence 27-29 fokos vizével az iskolai úszásoktatás céljait is szolgálja. A következő medence egy ovális alakú, lazítómedence, melyben öt élményelem közül választhatnak a vendégek: oldalfalmasszázs, nyakzuhany, talpmasszázs, buzgár és jacuzzi. Az itteni, 35-36 fokos víz már részben termálvizet is tartalmaz.


A gyomaendrődi ref. templom udvara természetvédelmi terület,
és egyben egy csodaszépen gondozott kert.


Katolikus templom Gyomán


Itt is angyal van a templom tetején (összesen 2 db)


???


Erzsébet liget


Lombkorona tanösvény


Hantoskerti-holtág


Liget gyógyfürdő bejárata


Így nézett ki régen a gyomai fürdő


A gyomai fürdő új épületkomplexuma

 

BEREKFÜRDŐ

Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak. Az aranysárga melegvíz kitörési magassága a kezdeti 40 méterről a 100 métert is elérte.


Berekfürdő a kezdetekkor...

A gyors intézkedéseknek köszönhetően februárban már el is végeztették a vegyelemzést, mely szerint a víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot, tehát a termálvíz sok ásványi anyagot hordoz. A közel két holdas tóra az első ideiglenes strandfürdőt Mándoki Imre hozta létre és ő is üzemeltette. 1928 májusában fából medence-féleséget építtetett, melyet mindenki csak "fakosár"-nak nevezett. Lépcsőzetesen mélyülő része 60-150 cm között mozgott.

1929 tavaszán a karcagiak és a környékbeliek hada kereste fel a gyógyító erejű "csodaforrást". Az első állandó strand terveiben a "fakosár" medence mellett deszkából pénztár, várakozó és kabinok is szerepeltek. A vendégeket ekkoriban egy furcsa menetrendszerinti járattal szállították Berekbe: egy kimustrált autóbuszt húzott két ló.

Októberben megkezdték a II. kút fúrásának előkészületeit. 1930 februárjában 800 méteres mélységben ismét 55 fok körüli hőmérsékletű vizet találtak. Ebben az évben épült az első vasbeton medence, mely 2 részre tagolódott: az egyikben 42 fokos (véleményem szerint nem lehetett az 42 fokos, mert abba 1-2 percnél tovább be sem lehet menni), a másikban 30 fokos gyógyvíz állt a fürdőzők rendelkezésére. Ezen kívül 10 káddal egy épület, hidegvizes zuhany, vendéglő és cukrászda is létesült.

1934-ben a tó mellett már 48 telek gyorsan elkelt, egy évvel később pedig megnyitott Berek 20 szobás szállodája. 1935-ben elkészült a gyógyvíz részletes elemzése is: a víz alkalikus, erősen konyhasós, jódos, brómos hévíz. "A mért abszolút értékek alapján, mivel a maradék anyagok nagyobb töménységben fordulnak elő benne, a bereki gyógyvíz értékesebbnek tekintendő mind a szoboszlói, mind a debreceni hévíznél."

A harmincas évek végére a gyógyvíz már országos hírnévnek örvendett. A sok látogató elvitte a fürdő jó hírét, s beszámolt a lehetőségekről is. Ennek köszönhetően egyre több villa épült Berekben. Hat miniatűr szálloda várta az ide látogatókat, valamint 42 szobás magánvállalkozói szféra, igaz szerény komforttal. 1936-ban téglajárda épült a karcagi útig, telefont kapott Berek, és a strandon állandó orvosi ügyelet volt. 1938-ra sikerült elérniük, hogy egy 4 m széles 1800 m hosszú kövesút készüljön a járda helyén az elágazásig.

1941-ben egy 40x20 m-es medencét építettek, melyet középen egy betonfallal kettéválasztottak és körben ülésre alkalmas lépcsőszerűséget képeztek ki (mai iker medence). Ezzel jelentősen megnőtt a fürdő befogadóképessége. 1953-tól a fürdő kezelését átvette a Karcagi Városgazdálkodási Vállalat, később a Víz és Csatornamű Vállalat, amely gyakorlatilag Berekfürdő önálló településsé válásáig működtette gyógyfürdőt.

A berekfürdői strand a mai arculatát az 50-es évek végén, a 60-as évek elején történő felújítási munkálatok során kapta. Ekkor nem csak az addig meglévő medencéket újították fel, hanem új medencéket is építettek, mint pl. egy gyermekmedencét és egy úszómedencét. A strand területén elkezdték a parkosítási munkákat is, melynek eredményeként virágokat és fákat telepítettek a fürdő területén.

A 60-70-es években a tanyákból településsé vált falut kezdték el fejleszteni. A nyaralók gombamód szaporodtak, egyre többen ismerték fel Berek gyógyvizes adottságait. 1974-ben Dr. Hajdu Lajos reumatológus szakorvos koordinálásával a bereki vizet elismert gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyászat szabad utat kapott, 1975-ben önálló orvosi rendelője lett a falunak. Néhány éven belül a már meglévő épületeket (Park Étterem, kereskedelmi egységek) felújították ill. bővítették is.

1979-ben elkészült a fedett termálfürdő, ahol pénztár, öltözők, társalgó, 2 gyógymedence, büfé, valamint a gyógykezelések számára kialakított helyiségek is voltak. A 80-as években folyamatosan fejlődött a község, ABC és új étterem is épült. A mai településkép ekkorra már teljesnek mondható, a 90-es években kisebb beruházások és folyamatos infrastruktúra bővítés történt.


Berekfürdő kis katolikus temploma.


Ahogy létrejött a falu még egy kis templomot is építettek.


Gyógyvizű ivókút a sétányon (lehűtve fogyasztható)


Az aranyszínű hévíz olyan, mintha méz lenne...


Hány évtized telt el..., és még mindig megvan az öreg medence
is eredeti állapotában, évről-évre szépen felújítva.


Régi típusú kabinok is vannak.


Faházak, és kemping is tartozik a fürdőhöz.


Az egyik medencének barlangja is van.


Ez az új fedett fürdőépület.

 

ABONY

A ligetes környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. A strand területét két oldalról kis bungalószerű házacskák veszik körbe, melyek szálláshelyként működnek. Úgy tűnik, hogy az ezekre az igen egyszerű komfortfokozattal ellátott „szállástanyákra” is van igény.


Itt még van macskaköves utca.


Az egykori magtár ma múzeum.


Az új városkapu.


Református templom.


Ilyen kis egyszerű az abonyi fürdő bejárata, de belül nagyon szép.


Régen. Ugye nem sokat változott a medence?


Retró napozóágy


Még használatban vannak a régi kabinok.


Ezek a szállástanyák.


A kép címe lehetne: nyaralnak a magyarok.
Jellemző, hogy minden ócskaságot kihordanak a "nyaralóba",
és egész nap itt ülnek, heverésznek, nyomkodják a telefont.
Ennek is van előnye: így olcsón lehet nyaralni, étterembe se kell menni...

 

LAKITELEK, TŐSFÜRDŐ

A fürdő 4 hektáros, parkosított, ligetes területen helyezkedik el. A fürdőt tápláló termálvizet egy 1970-es fúrás alkalmával találták ivóvíz helyett. A kút 1050 méter mély, hozama 1000 liter/perc, a feltörő víz hőmérséklete 42 fokos. A víz alkálihidrogén-karbonátos, melyet vegetatív idegrendszeri panaszok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra javasolnak. A fürdő nyitvatartása szezonális, május 1-től augusztus 31-ig üzemel.


Ma is ugyanígy néz ki a fürdő bejárata.

A fürdő a Szolnok – Kecskemét vasútvonalon keresztül is megközelíthető, de nem a Lakitelek vasútállomás, hanem a következő, az Árpádszállás vasúti megálló esik hozzá közel. Innen csupán 500 m-re van a fürdő. Ezen a mellékvonalon 2-3 óránként van közlekedés, és a szerelvény a rossz pályaszerkezet miatt sok helyen csak 20-30 km/órás sebességgel halad, és sehol sem éri el 60 km/órás sebességet. A pálya felújítását sajnos nem tervezik, az is csak épp a szerencsén múlott, hogy nem szűnt meg teljesen a vonal. Ha nem is nagy az utasforgalom, de nagyon sok megállóhelyet érint, és egy-két kivételtől eltekintve a legtöbb helyen vannak fel- és leszálló utasok, hiszen sokaknak csak ez a „pusztametró” az egyetlen közlekedési lehetőség a tanyavilág és a szomszédos falvak, városok között. Sőt nyaranta 20-30 fős iskolás csoportok is gyakran igénybe veszik, akik a közeli fürdőkbe látogatnak. Sajnos sok állomásépület a pusztulás sorsára jutott, a jelen állapotokat mi sem tükrözi jobban, hogy a 67 km-es utat közel 2 óra alatt (1 óra 50 perc) teszi meg a vonat, és a 19 db köztes megállóhely és állomás egyikén sincs már jegykiadás, csak a két végponton.

Biki Endre Gábor


Kis nyaralóegységek vannak a fürdő közelében.

Megtekintések száma: 39 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0
2  
Örülök, hogy tetszett a beszámoló. Szépek ezek az Alföldi városok, és különösen kellemesek az itteni gyógyvizű fürdők. És lám évekkel ezelőtt és most is vannak nagyon jó pályázati lehetőségek új fürdők létesítésére. Az Alföldön évente 2-3 új fürdőt adnak át, pedig már így is átlagosan 10 km-enként van fürdő. Sajnálatos, hogy Baranyában és Pécsett miért nem lehet semmit megvalósítani, sem korábban sem most...

1  
Nagyon pompásra sikeredett ez a mai beszámoló - nekem tetszik. Érdekes, szép, és nem túl ismert helyeken jártál - jó volt olvasni. Nyilván soha nem jutok el egyik helyre se, de most legalább a létezésükről tudok. Én örülök, hogy sok helyen meghagyták a régi fürdő-létesítményeket - nekem nagyon tetszett az utolsónak bemutatott "magyar nyaralósor", még akkor is,  vagy talán épp azért, mert annyira tipikusan magyar stílus... Vajon az a bizonyos angyal nem Zsolany-gyári?  Amit a közlekedésről írtál - hát az is annyira "magyar-módi"....
Szóval élvezettel olvastam ezt a beszámolót.

Név *:
Email *:
Kód *: