Főoldal » 2018 » Július » 29 » 2018. 07. 28. TÖK JÓ TÚRA SZULOKRA
0:57 AM
2018. 07. 28. TÖK JÓ TÚRA SZULOKRA

Borús szombat reggel indultunk el Pécsről 34-en a Dél-dunántúli Közlekedési Központ által biztosított különbusszal. Szigetvárt elhagyva egyre intenzívebben esett az eső, majd Istvándiba megérkezve már a nap is sütött, ám még mindig esegetett. Pár száz méter megtétele után azonban a református templomhoz érve már el is állt. Az Istvándit Szulokkal összekötő széles kavicsozott úton indultunk el. Ez az út azért készült nemrégiben, mert a közelben több helyen olajat keresnek, és fúróállomásokat létesítettek, az egyik őrlángját már messziről lehetett látni.

A jó utunk az út felénél elfogyott, és innentől már homoktalajon róttuk a kilométereket. Bár sok helyen jókora tócsákat kellett kerülgetnünk, és néhol bele is süllyedtünk a homokba, ám még mindig sokkal jobb volt ezen járni, mintha felázott agyagtalaj lett volna a lábunk alatt.

Szulok határába érve a régi vasútállomás felé értünk ki az erdőből. Sokak meglepődtek, hogy erre vasútvonal vezetett, hiszen ma már nehéz is elhinni, hogy kis hazánkban az 1970-es évekig kétszer annyi vasútvonal volt, mint jelenleg. 1905-ben adták át a forgalomnak a Kaposvár – Kadarkút – Barcs szárnyvonalat, mely 14 települést érintett, több helyen vasúti megállóval, míg a forgalmasabb településeken vasútállomás is létesült. Szulokon is létesült felvételi épület. Sajnos az elhibázott 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ennek a vonalnak is halálos döfést adott. Elkezdték a járatok csökkentését, és a barcsi csatlakozások ellehetetlenítését, ami során könnyű volt kikiáltani, hogy csökken a forgalom. 1979-ben véglegesen megszűnt a személyszállítás, de 1981-ig még tehervonatok közlekedtek, majd hamarosan a síneket is felszedték. Sajnos a vonatokat felváltó buszok Barcson ma sem igazodnak a vasúti csatlakozásokhoz (a mai napon kivételesen igen, mivel a vágányzári ideiglenes menetrend miatt a Szombathely felől érkező vonat 23 perccel később érkezett, és így el lehetett érni Szulok felől busszal, ezért szerencsénk volt a túra időpontjának megválasztásával.)

Szulok határába érve már láttuk a templomot, ám sehogyan sem sikerült átmennünk, mivel a közeli állattartó telep tulajdonosa villanypásztorral lezárta a hivatalos utat. Végül a villanypásztor kiakasztásával egy tökföldön át sikerült átjutnunk, mivel nem szerettünk volna 2 km-t kerülni, ezért a 100 m-es szakaszért.

A szuloki katolikus templomnál rövidet szusszantunk, majd elindultunk a fürdő felé. A faluban szépen felújított kereszteket és szentek szobrait láthattuk, mivel ez egy katolikus sváb falu. Istvándi pl. református magyar falu volt (ma jórészt romák lakta település, ám rendkívül rendezett és tiszta), ott ilyen vallási emlékeket ezért nem látni.

A szuloki gyógyvizes termálfürdőbe érve már kellően tűzött a nap, és igazi strandidő lett. A strand csak nekünk lett kinyitva, mert már csak délután üzemel (hétfő szünnap, K-P 15.00 – 19 óráig, szombat és vasárnap 13.00 – 19.00 óráig.) Az 1960-as években kőalj után kutattak, végül 56 fokos melegvíz tört fel. 1969-ben épült meg a fürdő, mely azóta sem sokat változott. Megmaradt olyan kis családi fürdőnek, amilyen volt is. A nagyokkal nem is veheti fel a versenyt, hiszen nem tudnak olyan szolgáltatásokat nyújtani, de vize kiválóan gyógyítja a nőgyógyászati és mozgásszervi panaszokat, de az egészséges embereknek is kellemes felüdülést ad, sőt fontos hangsúlyozni, hogy preventív jelleggel már fiatalabb korban érdemes ezeket a gyógyvizeket kipróbálni, mert sok betegség kialakulását megelőzheti. A melegvízben ugyanis kinyílnak a bőr pórusai és az ásványi anyagok felszívódnak. Egyszerre max. 30 perc fürdőzés javasolt, melyet többször ismételhetünk a nap folyamán. Összesen 3-4 óra fürdőben töltött idő elegendő a gyógyuláshoz. A víz ivókúra formájában is fogyasztható, egy vascsövet megnyitva, kaptunk is a gyógyvízből hazára. Ez lehűtve fogyasztható és nem keserű, sőt nagyon kellemes íze van.

A víz alacsony keménységű, alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz. Literenként 1615 mg/liter oldott ásványi anyagot tartalmaz. Egy adott víz a gyógyvíz fogalmát akkor meríti ki, ha eléri az 1000 mg/litert, a szuloki ezt bőven meg is haladja. Az országban egyébként a legmagasabb egyike pl. a hegykői víz 11816 mg/literrel. Csak összehasonlításul a szuloki vízhez: Harkány 1150, de a legutolsó mérések szerint csak 977, ami már a gyógyvíz kategóriáját sem meríti ki (ez az adat ki is volt írva legutóbb a harkányi fürdőben, persze, aki nem ért a kémiához nem tudhatja, hogy ez sok vagy kevés.)

A szuloki gyógyvíz főbb összetevői: Nátrum (430), kálium (4), NH (5,55), kalcium (7), magnézium (4,9), vas (2,6), klór (1,1), jód (0,085), fluor (0,78), nátrium-hidrogén-karbonát (1159). A számadatok mg/literben értendők.

Vidám hangulatban töltöttünk el 4 órát a strandon, fürdőzéssel, napozással, pihenéssel. Rajtunk kívül csak néhány vendég volt. Ajánlom mindenkinek a retró fürdő kipróbálását, aki nem riad vissza az egyszerű körülményektől, de azt hiszem a természetjárók szeretik a természetközeli viszonyokat.

Biki Endre Gábor, önkéntes túravezető


Uradalmi magtár Istvándiban az 1890-es évekből


Volt Eszterházy kúria


A református templom Istvándiban


Kőolaj és földgázkutató állomás próbafúrásának telephelye, melyen jelentős mennyiségű földgázt találtak, ennek használatba vételét tervezik a közeljövőben.


Szulok katolikus temploma


Fotók: BEG, FME

Megtekintések száma: 275 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Szerencsétek volt az idővel - tisztéra, mint az április, hol esik, hol meg kisüt a nap. Amit a vasútvonalakról írtál - azzal maximálisan egyetértek.Kár, hogy meggyilkolták a magyar vasutat...De biztos volt, aki ezzel a húzással jól járt. Ez a kis fürdő - a maga egyszerű módján - nekem sokkal jobban tetszik, mint a nagy, híres strandok. Van benne valami családias..

Név *:
Email *:
Kód *: