Főoldal » 2018 » Augusztus » 4 » 2018. 08. 04. FOTÓK A JANI BÁCSI GITÁROS TÚRÁJÁRÓL
11:06 PM
2018. 08. 04. FOTÓK A JANI BÁCSI GITÁROS TÚRÁJÁRÓL

Pécsről a 9 órási busszal utaztunk Pécsváradig, majd onnan a 9.35-kor induló járattal 10 órakor érkeztünk meg a máriakéméndi Templom-forráshoz. Megkértük ugyanis az autóbusz vezetőjét, hogy a járat itt álljon meg, így mindjárt kezdhetünk itt.

Visszapörgetve az időt 2012-be, röviden elmeséltem a forrásépítés menetét, és, hogy a Baranyai-dombság legjobb és legstabilabb vizű forrása, melyhez egyre távolabbról jönnek autókkal vízért. Újabban már az Alföldről is jönnek ide kannákkal.

Következő állomásunk a máriakéméndi Nagyboldogasszony búcsújáró kegyhely volt, ahol az angyalok és még négy túratársunk fogadott minket. Kinyitottam a templomot és beléptünk a barokk templom hajójába, melynek szentélye még a 15. századból maradt ránk. Itt elmeséltem a kegyhely történetét. Mennyi mindent megélt már ez a hely és a 600 éves épület. Látta a törököt, megélte a falu pusztulását, látta a németek betelepítését, megélte a Szűz Mária jelenés csodáját 1740-ben, átélt egy virágzó aranykort sok ezer búcsújáróval és zarándokkal, megélte a kitelepítést, majd a falu ismételt hanyatlását, végül a 40 éves egyházellenes időszakot. És eljutott egy olyan korba, ahol lassú pusztulásra ítéltetett. Sok mindent túlélt, és legyengülve, betegen ért a jelenkorba, ahol, bár még nem kapta meg az új köntöst, ismét érzékelheti a törődést. Gyógyítjuk, ápoljuk, egyszóval nem hagyjuk elpusztulni. Sajnos nem jön el hozzá az orvos, aki meggyógyíthatná, mi csak ápolók vagyunk, akik bár mindent megteszünk, a „műtétet” elvégezni nem tudjuk. De az égiek azt jelzik, ha nagyon-nagyon lassan is, de Máriakéménd csillaga egyszer csak újra felragyog, az egyre több látogató és az előző két nagy 600 fős búcsú bizonyítja, hogy van még remény.

A templom megtekintése után körbesétáltunk az udvaron, megnéztük a keresztút állomásait, a stációkat. A kálvária együttest is egyesületünk újította fel a kapott adományokból és egy kis egyházi támogatással.

A felújítás alatt álló plébániaépület is körbejártuk, amiről nemrég kiderült, szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét szeretné kialakítani a püspökség. Nesze neked Mária kegyhely, zarándokszállás, búcsúk, turisztika, egyházművészeti gyűjtemény, és mindaz, amiért a hely létesült… Csak azért, mert ez többet hoz a konyhára. Biztos, hogy csak ez az egy út van? Tényleg csak minden a pénz körül forog?

Innen napos úton jutottunk el a Fűrész-kereszthez, majd a Lankás-dűlőn át a Törökvári-pihenőhelyre. Itt énekszóval köszöntöttük Jani bácsit, ő pedig bemutatta gitáros tudományát. Mivel a bográcsban főtt babgulyás már készen volt, ezért hamar asztalokhoz ültünk, és elköltöttük ebédünket, hozzá Jani bá pálinkáját és Mester Feri bá fehérborát fogyasztottuk.

Épp végeztünk az ebéddel, amikor egy 20 fős csoport jött. Természetesen én rögtön megállítottam őket, és kérdeztem, honnan jöttek és merre tartanak. Kiderült, hogy Szerbiából, Szabadkáról jöttek és Liptódra tartanak, szállásadójuk pedig nem más, mint Markesz Pisti. Rögtön asztalhoz ültettük őket, és megvendégeltük őket az ebédből, hiszen maradt még jócskán. Csapatunk így a 25 főről 45 fősre duzzadt. Jót beszélgettünk, és meséltem vidékünkről, munkánkról, túráinkról.

Három órakor útnak indultunk, és megmásztuk a Vár-hegy meredek, 270 lépcsőből álló turistaútját. Innen egy jelezetlen úton nagyon meredek oldalban a Vár-hegy keleti sáncait megismerve ereszkedtünk lefelé, ami nem volt könnyű. Üggyel-bajjal végül le is jutottunk, ám egy társunk folyamatos segítségre szorult, ráadásul el is esett, így elég sok időt vesztettünk. Végül erősebb tempóval indultunk tovább a Vadászházi úton, hogy elérjük a buszt, mivel 17.06-kor megy az utolsó, így sajnos a Vályús-forráshoz már nem tudtunk bemenni, vagy a közeli erdei pihenőhelyen megpihenni. (Én gyorsan beugrottam a forráshoz, ami az évszakhoz képest sokkal bővizűbb, 1,5 literrel folyik még percenként. Ilyen korra már gyakran el is szokott apadni.)

A Kéméndi-tetőn, a tarlón átvágva jutottunk el a Schleicher-keresztig. Innen a csodaszép kilátást nyújtó Lankás-dűlőn át értünk le a faluba. Kicsit szétszakadozott a csoport, és mire elértük a buszmegállót, már jött is a busz. Az autóbusz vezetője még bevárta a csoport éppen szaladó végét. Négyen, akik csak nagyon lassan tudtak jönni, sajnos még nagyon távol voltak, ők már nem érhették el a buszt. Jani bácsinak azonban szóltunk, és autóval rendelkezésre állt, egy főt levitt Szederkénybe a buszmegállóhoz, közben kiderült a másik három fő autóstoppal utazott haza. Mi hamar leértünk Szederkénybe, ahol 5 perc múlva már jött is a busz, és hamar be is értünk vele Pécsre.

Köszönöm mindenkinek a kitartását, aki vállalta ebben a kánikulában a túrát, ami ugyan csak 8 km-es volt, ám a hőségben nem volt könnyű gyalogolni. Aki eljött, annak azonban dicséret jár, mert nem otthon ült, hanem sportolt, és tett az egészségéért.

Jani bácsinak és családjának köszönjük a finom ebédet, a készülést és a jó hangulatot.

Biki Endre Gábor,
önkéntes túravezető


A kegytemplom udvarán gyógyító energiamezőn jártunk


Vaddohány

Fotók: BEG, Csór Gyné

Megtekintések száma: 207 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
2  
Képzeld, most tudtam meg véletlenül, hogy a szerbiai csoport is szeretett volna itt letáborozni, keresett is szállást Kéménden , de "természetesen" nem talált. Hát akkor miért ne lenne értelme itt, egy tavasztól őszig működő jó szálláslehetőségnek ? Kár, hogy ilyesféle hírek nem jutnak el a püspökséghez...

1  
Szomorú szívvel olvastam a püspökség terveit...Szinte el se akarom hinni, hát normális gondolkodásra vall, hogy egy kegyhelyből ilyen intézetet csinálnak ? Ahelyett, hogy tényleg működtetnék és hirdetnék mint zarándokok és túrázók, a kegyhely iránt érdeklődők szállás-lehetőségét. Én ezt nem értem és nem is találok rá magyarázatot.
A bográcsolós túra jó lehetett, és milyen csoda, hogy a szerbiai társasággal összetalálkoztatok. Talán elviszik Kéménd hírét és onnan is többen jönnek meglátogatni ezt a szép helyet. NE CSAK mindig Gyűdre menjenek - ez ugyan a püspökség által nem preferált templom, de azért mégiscsak egy igen szép múlttal rendelkező hely.

Név *:
Email *:
Kód *: