Főoldal » 2018 » Szeptember » 2 » 2018. 09. 02. KÉPES BESZÁMOLÓ A BÁTASZÉK-MÓRÁGYI TÚRÁRÓL
2:33 PM
2018. 09. 02. KÉPES BESZÁMOLÓ A BÁTASZÉK-MÓRÁGYI TÚRÁRÓL

A fotóra kattintva láthatók Héjjas Péter képei.

Naptár szerint az ősz első napján, az időjárás szerint forró nyárban vágtunk neki 17-en a Geresdi-dombság szép tájainak felfedezésére Bátaszéktől Mórágyig 20 km-en át. A templom előtt Héjjas Péter túravezető köszöntötte a megjelenteket és ismertette a mai napi programot. Ezután Herendi János nyugalmazott plébános érkezett, aki bemutatta a Cikádori apátság romkertjét, a templomot, a 40 éves szolgálata alatti időket, és a jelenkort, amit 3 éve kicsit már kívülről szemlél, bár amiben tudja, segíti utódja munkáját. Rendkívül kedves, jó humorú plébános, akár estig szívesen hallgattuk volna. Az egyházmegyében a papok száma évtizedek óta folyamatosan csökken, összesen vagyunk, süketekkel, bolondokkal együtt 60-an, mondta viccesen...

A Cikádori apátsági romkert a plébániatemplom kerti részét alkotja. 1142-ben alapították ezen a helyen a ciszterciek a Cikádori Apátságot. Az első építményt a tatárok égették fel. Az 1347-ben történt újjáépítést követően az apátság templomát és monostorát a török dúlta fel, és nagyrészt el is pusztította. Ebben az időben várként is funkcionált. A 18. században barokk templommá alakították, amelyet azután a mai plébániatemplom építésekor a 20. század elején lebontottak. Az apátsági romokat az 1990-es évek közepén tárták fel, és a maradványait évezredünk első évében állították helyre. Azóta gazdagítja a plébániatemplom kertjét a történelmi hangulatú romkert, amely annak emlékét őrzi, hogy ezen a helyen telepedett meg hazánkban II. Géza hívására a Ciszterci Rend.

Ezután elindultunk a forgalmas főúton, ahol szorosan az út szélén áll a Nepomuki Szent János-kápolna. E műemlékről az első információnk 1776-ból származik, ekkor már állt. A régi leírásokból tudjuk, hogy a Báta felé vezető út elején a kőhíd innenső végén épült az a kis barokk kápolna, melyben Nepomuki Szent Jánosnak szobra látható, aki a vízen járók és hídon átkelők védőszentjeként lett a kápolna névadója. Maga az épület is figyelemre méltó szép lizénás díszítésével, a benne lévő szobor pedig a barokk szobrászat értékes alkotása. A kápolnát és a szobrot 1991-ben újították fel, ma is jó állapotban van, de elhanyagolt, bejárata is gazos.

Nem sokat kellett tovább gyalogolnunk, máris elértük a kálvária kápolnát. A Mohács felé vezető út mentén már az 1730-as években állt egy kis kápolna, melyet Thesz Bálint ősei építettek a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Mellette kálvária is volt, mely három keresztből és három szoborból állt.

1762-ben Thesz Bálint és testvérei egy kötelezvényt foglaltak írásba. Ebben elmondták, hogy a kápolna olyan kicsi, hogy csak a pap és a ministráns fért el benne, s mivel sárból és fonott falból épült, rossz állapotba került. Ezért a rokonokkal és szomszédokkal elhatározták, hogy szilárd anyagból egy nagyobbat építenek.

Az ünnepélyes megáldásra 1762. szeptember 3-án Fájdalmas Szűz ünnepén került sor. Ezt követően hamarosan tovább bővítették és átépítették "Kálvária-hegy" formára. 1776-ban már megvolt a tornya, s ebben az évben tervezték a keresztek és szobrok felhelyezését az épület tetejére.

Ezt követően nyerte el mai, végleges alakját, ugyanis 1811-ben azt olvassuk róla, hogy ez a kápolna a Kliegl család és a város lakóinak bőkezűségéből lett kálváriává átalakítva. A Kliegl család ekkor építette ki családi sírboltját a kápolna keleti oldalán a sekrestye alatt. A kálvária kápolna tetején járható terasz van, amelyre kétoldalt vezetnek fel a lépcsők. Itt áll a három szobor alakkal gazdagított kálvária jelenet három keresztje. A szobrok közül különösen kiemelkedik szépségével Mária Magdolna térdelő alakja. Innen közelíthető meg az alapformából kiugró háromszintes torony, melynek földszintjén egy fülkében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra áll. 1992-1995 között felújították, ám ma sajnos eléggé elhanyagolt, és romló állapotban van a kálvária együttes. A füvet nyírják, de feltűnő, hogy egyébként nem igazán viselik gondját, és valószínűleg elég kevesen látogatják.

Meredek betonúton indultunk tovább, útközben kis fülkés képoszlopokat érintve. A szőlőhegyen láthattuk a régi Bátaszék – Pécs vasútvonal egy darabját, ahol már 15 éve nincs vonatközlekedés. Mellettünk motorosok csapata robogott fel, szintén a kápolnához.

Szent Orbán-kápolna és őstölgyek: A bátaszéki katolikus hívek az 1739-es pestisjárvány idején tettek fogadalmat arra, hogy a vész múltán hálából kápolnát emelnek. Szent Orbán tiszteletére 1754-ben készült el a kápolna a szőlőhegyen. A fából készült huszártornyot viselő kis barokk épület belül dongaboltozatos. Az oltár előlapján Palermói Szent Rozália képe látható. Nem véletlenül, hiszen ő is a pestis ellen védők egyike. A főoltár képén a pápai öltözetű Szent Orbán található, a kezében szőlőfürtöt tart, a helyi hagyományoknak megfelelően kékszőlőt. A két szárnykép Szent Flóriánt és Mária Magdolnát ábrázolja.

A város polgárai Szent Orbán napján körmenetben vonulnak a kápolnához, és ott misét tartanak. A körmeneteket az 1950-es években betiltották. Abban az évben, melyben először tiltották meg a misézést itt, akkora jégverés volt, hogy szinte az egész domboldalt elverte a jég, alig lett szőlőtermés és bor. Ezt követően Bátaszék elöljárósága ismét engedélyezte a körmeneteket, így egy év kihagyásával, gyakorlatilag ez itt egy több száz éve tartó hagyomány. Azóta sem volt akkora jégverés, mint akkor. A hely méltó jellegét a kápolna melletti két hatalmas őstölgy adja meg, korukat többszáz évesre becsülik.


Éppen felújítás alatt van a kápolna. (Már több, mint egy éve...)

A kápolnától vissza kellett mennünk az alsó betonos úton, és innen az egykori Leperdpusztára vezető műúton gyalogoltunk szőlők között. Leperdnél szépen látszottak az autópályák alagútjai.


Ennyi (se) maradt Leperdpusztából...

Gyakorlatilag az egykori betonutat kivéve semmi sem árulkodott arról, hogy itt 40 éve még lakott település létezett, sőt az 1940-es években itt még 200-an laktak, a környékbeli puszták közül ez volt a legnépesebb: iskola, bolt, sőt mozi is működött itt. Néhány éve még a bozótban a régi hársfák alatt megtaláltuk az iskola épületének maradványait, ma már szinte semmi nem látszik, úgy elvadult minden. Innen kukoricaföldek mentén értünk be az erdőbe, ahol kezdetben akácosban, majd hársas és bükkös erdőben folytattuk utunkat.


Sorban állás egy csepp vízért...


Bükkös-forrás

A Bükkös-forrás az Akác-völgyben található. A zöld jelzésről a hídon át a zöld kör jelzés vezet a bükkös erdőben található forráshoz. Gránitkövekből kiépített csőkifolyós forrás, merítős medencével és névtáblával ellátva. Gyér vizű forrás, mely időszakosan el is apadhat. Több vize is lenne, de egy része az építmény mellett folyik el. Sajnos sok évtizede rendkívül elhanyagolt, sem az itteni erdészet, sem a tolnai turisták nem viselik gondját. Szép völgyi erdőrészben haladtunk tovább felfelé a következő forrásig.

A Marika-forrás a Bükkös-forrás után kb. 1,5 km-re egy omladozó kis fahídon közelíthető meg a forrás. Idős Somlai Dénes kerületvezető erdész feleségéről nevezték el. Az 1970-es évek elején épült. Sajnos a forrás teljesen el van iszaposodva. A víz az építmény aljából bugyog fel. A forrás tábláján a felirat: „MARIKA FORRÁS, LÉGY FORRÁSA ÁRTATLAN ÖRÖMÖKNEK”. Tarvágott területre érve értünk el a környék egyetlen használható forrásához.

A Tértörő-forrás a Mórágytól délre a Cserfa-domb aljában található a foglalt forrás a zöld sávjelzésű turistaút mentén. Az 1970-es évekig Cserfa-forrás volt a neve. Az 1979-es felújításkor adták neki a Tértörő-forrás nevet. Gránitból épített kifolyócsővel ellátott forrás. A forrás vízhozama rendszerint 1-3 liter/perc. A forrást 2014 évben a Gemenc Zrt. kérésére Baumann József forrásépítő és Varga Jenő vállalkozó felújította.


Fotók: BEG

Három óra előtt pár perccel meg is érkeztünk Mórágyra, ahol még másfél óránk volt a buszindulásig, így kellemesen tölthettük az időt a Patakparti-kocsmában. Ezúton is szeretném megköszönni Péternek a szakszerű felkészülést, túravezetést, aminek köszönhetően sok szép látnivalóval gazdagodhattunk utunk során.

Biki Endre Gábor

 

Megtekintések száma: 215 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Szép út lehetett - habár a hőségben tán kissé hosszú... A Szt.Orbán kápolna szép helyen áll - s ha elkészül, akkor a  tán a kápolna is szép lesz....érdekes a története....

Név *:
Email *:
Kód *: