Főoldal » 2018 » Október » 13 » 2018. 10. 12. FÜRDŐTÚRA LEÁNYFALURA
0:35 AM
2018. 10. 12. FÜRDŐTÚRA LEÁNYFALURA

Leányfalu a Pilis hegység lábánál a Vörös-kő, Nyerges-hegy és a Duna között, Budapest északi részétől 22 km-re fekszik. 1949-től önálló település, 1970 óta nagyközség. A Dunakanyar régi, kedvelt nyaralóhelye, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Állandó lakóinak száma 3600 fő, lakosságszáma látványosan növekszik.

Leányfalura Újpest-Városkapu Központ volán pályaudvaráról általában 30 percenként indulnak 50 perces menetidővel járatok Szentendrén át Leányfaluba. Ide Kelenföldről az M4, M3-as, majd Lehel tértől M3 metrópótlóval juthatunk el. Fontos tudni, hogy a 3 közlekedési eszközre elegendő 1 menetjegyet érvényesíteni. A metrónál először a jegy normál felét kell érvényesíteni, a második metrón nem kell érvényesíteni, ha nem jövünk fel az alagútból, és a harmadik metrópótlón kell a jegy másik felét érvényesíteni.)

Találtak területén őskori csiszolt kőbaltát, kelta fazekasipar termékeinek töredékét, de első jelentősebb emlékei a római korból származnak. Központjában feltárt őrtorony 373-ban épült. Az V. században a hunok és az általuk leigázott népek támadásai következtében tűzvész martaléka lett. A népvándorlás korának csak szórványemlékei vannak, de az Árpád korból már sírok és kerámia töredékék is előkerültek. Természetes, hogy ezekhez a sírokhoz települések is tartoztak.

Oklevélben helynévként történő említését 1407-ből ismerjük. 1446 és 1447-ből már mint családnév jelentkezik: Leanfalw-i Miklós és Péter birtokperében. A törökkor Leányfalut is megviselte, más településekhez hasonlóan elnéptelenedett. 1690-ben a lakott helységek között számon tartott Pócsmegyerhez tartozott, és a régi térképeken mint "Leányfalva puszta" szerepel.

1728-tól birtokosaik a vidék lankáit szőlővel telepítették be, majd az 1860-as években felparcellázták és eladták. A század utolsó negyedévét tekinthetjük a tartós letelepedések évének. Az elsők között találjuk Szendrey Ignáczot, (Petőfi apósát), majd jött dr. Szitányi Ödön miniszteri osztálytanácsos, dr. Bradách Antal jogász, Szenes Ede nagykereskedő, Vámossy Mihály egyetemi tanár, Szendrey veje, Gyulai Pál író és kritikus.

Ők a "honfoglalók", a későbbi évek folyamán döntő befolyással lesznek a falu fejlődésére. Nekik köszönhető a nyaralóhely arculatának kialakítása, a mára oly jellegzetes, nyugalmat és egyben emelkedettséget árasztó fasorok telepítése. A XIX. sz. utolsó harmadában a filoxéria járvány következtében elárvulnak a virágzó hegyoldalak és présházak.

Az 1900-as évek első éveiben kezdődött meg a színészek, operaénekesek, írók, nagypolgárok kitelepedése a fővárosból a kies szépségű, nyugalmas vidékre.

A második világháború után államosított pompás nyaralókból szakszervezeti, párt és vállalati üdülők lettek. Az 1960-as években hétvégi házak százait építették fel a fővárosiak, 1972-ben fogadta első vendégeit az akkor 62 °C-os termálvizet hasznosító strandfürdő, amely lendületet adott a falu idegenforgalmának. A fürdő Leányfalun a központi (Pócsmegyer nevű) buszmegállótól csupán 30 m-re van.

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőhelyi Főigazgatóság a termálvizet gyógyvízzé minősítette. Az elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint a víz gyógyhatása egyértelműen igazolható, ezért a gyógyvíz megnevezés használatát engedélyezik. Az 1008 méter talpmélységű kút vizének hőmérséklete jelenleg 53,4 °C. A kút vize a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-szulfátos ásványvizek csoportjába tartozik. Az ásványvíz összes ion tartalma 1610 mg literenként.

A vízben végzett fürdőkúrától a mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek panaszainak csökkenése és gyógyulása várható. A gyógyvíz közismert gyógyhatása, hogy megnyugtat, csökkenti, vagy megszünteti az ideg- és izomfájdalmakat.​

A Duna partján csodálatos zöldövezetben kialakított fürdő legfőbb értéke a föld mélyéről feltörő gyógyvíz. A strand területén árnyat adó ősfák alatt pihenhetnek a hűsölni vágyók, de nagy, szabad zöldterületek várják a napimádókat is. A víz majdnem színtelen, csak kissé opálos, de kénes szaga jól érezhető. A fürdőnek fedett medencéje nincs, de ennek ellenére télen is üzemel négy medencével. Az ötödik, gyermekmedence csak nyáron üzemel. Egy családias hangulatú fürdő, és mind a személyzet mind a vendéglátós rendkívül kedves vendégbarát. Öröm ellátogatni ebbe a kis családias fürdőbe. Nagyon kellemes hely a pihenésre, feltöltődésre és fürdőzésre.

A rendszerváltás után Leányfalu Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése: új polgármesteri hivatala, új faluháza, megújult egészségügyi intézményei, új református temploma, új iskolája, óvodája, önálló könyvtára, helytörténeti múzeuma van.

Intézményei és gazdag civilvilága, állandó lakosai és nyaralói - köztük számos művész és közéleti személyiség - megbecsülik és gondozzák szeretett Leányfalujukat.

A településről két túraútvonal indul a Visegrádi-hegység szép erdei felé, majd a Vörös-kőtől (521 m) már számos további útvonalon fedezhetjük fel a hegység belső értékeit.

A bejárt túraútvonal az alábbi volt a Visegrádi-hegységben:

Leányfalu, Pócsmegyeri rév (termálfürdő) – Szénégető vagy Dóra-patak (jelenleg kiszáradva) – Meteor-forrás – Rekettyés-tó – Rekettyés-forrás – Pince-hegy – Szél Ede-forrás – Leányfalu – Leányfalu (Alszeghy K. tér)

Táv: 6 km. Szintemelkedés: 200 m.

BEG


1972-ben nyitás előtti napokban a strand


Az 1970-es években


1980-ban


2000-ben


Napjainkban


A gyógyvizű medence


Tanmedence


Gyermekmedence


Meteor-forrás, kb. 4 liter/perc vízhozammal


1962-ben épült


Sajnos több a hulladék, mint, ahogyan azt elszállítanák.
Sajnálatos, hogy az erdőt járók, nem viszik haza az üres
hulladékot egy-egy buli alkalmával.


Rekettyés-tó


Kellemes vize van, kb. 2,5 literrel folyik.


Ennél a forrásnál is van pihenőhely

Megtekintések száma: 38 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: