Főoldal » 2018 » Október » 15 » 2018. 10. 15. SZENTEGÁTON JÁRTAK A MECSEK EGYESÜLET TÚRÁZÓI
9:35 PM
2018. 10. 15. SZENTEGÁTON JÁRTAK A MECSEK EGYESÜLET TÚRÁZÓI

Október 14-én szép napos őszi időben indultunk el az Ormánság északi vidékére. Pécsről a 7.10-es busszal utaztunk Szigetvárig, onnan 2 perc várakozás után 7.55-kor indult járatunk Szentegát felé, melyről a Hamuházai elágazásnál szálltunk le 8.12-kor.

Első célpontunk a Hamuházi vadászház volt, majd a Regeház és Sikotai-erdőben vezetett utunk egészen a Sikotai-vadászházig, mely egy kis emeletes nagyon érdekes formájú vadászkastélynak épült 1889-ben. Itt tartottuk a mézek kóstolóját. Hársat, akácmézet dióval, vegyes virág és akácmézet mogyoróval kóstolhattak a résztvevők. Innen egy hosszú szép lénián értünk be Szentegátra, a 360 lakosú településre, ahol még egy hangulatos kocsma is üzemel, melybe be is tértünk. A szép kis parkban az artézi forráskút kifolyójából bőségesen csorog a mélyből feltörő, jellegzetes ízű hidegvíz.

A település látványossága a kastély és a hozzá tartozó, újabban Mária kápolnaként jegyzett épület, de helyesebb, ha mauzóleumnak nevezzük, mert ennek épült. Egy hölgy jött kinyitni a felújítás alatt álló épületet, amelyben azt hiszem csodát láthattunk. Néhány éve még romosan állt itt, és fák nőttek ki belőle, ma meg az ország egy legkiemelkedőbb értéke lett, és ezt valószínűleg még nagyon kevesen tudják. (Bár még nincs teljesen kész, most október 27-én, szombaton 14.00 órakor ünnepség keretében kerül sor a „kápolna” felavatására. A hölgy, aki kinyitotta nem igazán akart bőven beszélni (vagy nem beszélhetett) az „eseményekről”, de annyit elmondott, hogy nem lesz felszentelve…

Az alábbiakban közzéteszem az általuk (alapítvány) az interneten megjelentett közleményt, tanulságos, érdemes elolvasni:

"A valamikori Biedermann uradalom központjának kialakított kastély és kastélypark részeként, 1896-ban a bárói család mauzóleumaként épült. A kastély a hozzá tartozó részekkel a rendszerváltásig a Szigetvári Állami Gazdaság iroda épületeként működött, jelenleg üres, nincs használható állapotban van.

A kápolna a bárói család 1949-es „elköltözése” óta lényegi javítási munkálatok híján folyamatosan pusztult napjainkig. 2013 őszén, az akkor létrehozott Szentegát Községért Alapítvány tulajdonába került. Az alapítvány célja az épület végleges pusztulásához vezető, további leromlás megakadályozása volt.

Az alapítvány anyagi háttere kiegészülve 15 millió forint pályázati összeggel, volt a fedezete az ezidáig mintegy 70 millió forintértékben elvégzett külső felújítási munkáknak.

Az épület teljesen új külső vakolatot, festést, Rein-czink kupola héjazatot és bádogozást, vízelvezetést kapott. Emellett a teljes külső restauráció érintette a díszítő elemek pótlását, javítását az összes nyílászáró (52 db!) legyártását, üvegezését, illetve felújítását stb. A külső felújítási munkálatok 95 %-os kivitelezése 2014 decemberére megtörtént.

Az épület, jelentős építészeti értékének teljes meg őrzése érdekében a felújítási munkálatok során szigorúan ragaszkodtunk az eredeti állapot legteljesebb visszaállításához, tekintettel annak műemlék jellegű környezetéhez, bár maga a kápolna jelenleg nem áll műemléki védelem alatt. Mivel az épület teljes egészére sikerült elkészíteni a rekonstrukciós tervet a műemlékes szakembereknek, kötelességünknek érezzük és tervezzük (a megfelelő pénzügyi háttér előteremtésének függvényében) az épület teljes felújításának kivitelezését, annak parkjával együtt. Évtizedekig pusztuló torzóként, most pedig félkész torzóként nem állhat a megye egyik legszebb és egyben az egyik legértékesebb építészeti értéke, csak azért mert egy hátrányos helyzetű kis vidéki faluban építették.

A lepusztult omladozó belső vakolat és díszek, struktúrák felújítása, újraépítése mellett a nagy értékű freskók konzerválásával, díszítő festések pótlásával, illetve a karzatok és a sírhely helyreállításával a belső tér eredeti állapotának a visszaadása a cél. A Mária dicsőségét hirdető kápolna egyedi sírkápolna, családi mauzóleum, melyet báró Biedermann Rudolf építtetett fel 1896-ban a Millennium évében. A kápolna impozáns, igen drága anyagból, remekül megépített mestermű. Padozata siklósi márvány, freskói műalkotások, orgonáját a világhírű Angster cég készítette. Ez a kápolna volt szánva a Biedermannok „örök” nyugvóhelyének. A 296 m2-es kastélykápolnát Schlauch Imre építőmester (pl. Pécsi Nemzeti Színház) lehetséges, hogy Kirchstein Ágoston pécsi építésszel közösen a budapesti Szent István bazilika mintájára tervezte, kupolája a római Szent Péter bazilika kupolájának 1:8 arányú utánzata. A neoreneszánsz stílusú, felülről kereszt alaprajzú épület színvonalas reneszánsz elemekkel és stílusjegyekkel ellátott belső dekorációi tökéletes összhangban van a kápolna külső és belső megjelenésével. Az épület szemet gyönyörködtető díszítményei szerencsére részben vagy egészben megmaradtak így valamennyi minta rekonstruálható volt.

A bárói család mauzóleumaként nemcsak jelentős építészetei értékünk, de kulturális örökségünk is, hiszen az épület ilyenformán az elmúlt 150 év magyar történelmének esszenciája. Bár a kommunizmus kiradírozta a környék emlékezetéből Szigetváron a fő utca egykori elnevezését, a „báró Biedermann Rezső utczát”, ám múltunk megértéséhez csak a körülöttünk lévő történelmi emlékek megismerésén, megőrzésén keresztül vezet az út.

Tanulságos hogy a valamikori Európa két dúsgazdag zsidó dinasztia leszármazottai hogyan telepedtek le pont itt, hogy váltak igazán nemzeti érzelmű magyarrá, vettek részt az I. világháborúban, váltak magyar országgyűlési képviselővé, és élték túl a második világégést, majd tüntette el őket örökre a kommunista diktatúra és felejtette el a jelenkor.

II. Józseftől zsidó kereskedő családként – Bieder Mann – vagyis becsületes férfi nevet, majd később magyar országra telepedve bárói címet kapó Biedermannok 1850-ben szerezték meg a szabadságharc után emigrálni kényszerült Batthyányi Kázmér konfiskált vagyonát. Szentegáton uradalmi központot alapító Biedermann Rudolf Ferenc Józseftől bárói rangot kapott. Felesége annak a Bleichlöder berlini bankár családnak a sarja mely család finanszírozta a németek részéről sikeres francia hadjáratot és az ő tőkéjük választotta császárrá II. Vilmost Párizsban. A család bankja volt hivatva a francia jóvátételi összeg megfizetésének kiszámolásával, kezelésével!

Fiúk, Báró Biedermann Imre Magyar Országgyűlési képviselő 1931-1936 között, a Nemzeti Egységpárt tagjaként Bethlen feltétlen támogatója. 20 000 holdas uradalmukat valóságos mezőgazdasági laboratóriummá alakította, ahol a kor legmodernebb eszközeit, technológiáját használták. Villanytelep működött a megyében először itt, vasútvonalat épített, elsőként használt Magyarországon hibridkukorica vetőmagot, termesztett szóját és cukorrépát. A kaposvári cukorgyárat az általa termelt cukorrépa feldolgozására létesítették. Külföldi szakértőket hozatott és fiatal magyar gazdákat tanított.

Jótékonyságának bizonyítékaként - erdélyi feleségével, Kendeffy Katinkával - földet osztott, iskolákat tartott fenn, Szigetváron fiú és leánygimnáziumot alapított. Az ő segítségükkel épülhetett fel a városháza és a kórház is. Önkéntesként, kitüntetett háborús hősként tér vissza az I. világháborúból, gazdasága működik a Tanácsköztársaság alatt. Túléli a II. világégést, tiszti rangja és érdemrendjei mentik meg a náci deportálástól, bár többször is letartóztatják, majd a „teljes pompával a szentegáti kastélyban fogadott” bolgár főparancsnok megvédi őt és Szentegátot a pusztulástól. 1945-ben még meghagyják kastélyát és 300 hold birtokát az ellenállásban való részvétele elismeréseként. 1949-ben azonban elüldözik, deportálják, és 1950-ben Kistarcsán „kihallgatás” közben agyonverik. Rákoskeresztúri temetőben jeltelen sírba került a szentegáti kápolnában lévő sírhelye helyett.

Amit a család 1850 és 1950 között – alig két generáció által – teremtett, alkotott azonban ma is áll. Az általuk alapított pusztákban, falvakban laknak emberek, kastélyaikat használják a vadászvendégek, iskoláikban tanulnak a gyerekeink, és a mezőgazdasági termelés a mai napig is a bárói uradalom által kialakított területeken történik. A család még élő leszármazottai a diktatúra által okozott traumát a mai napig nem tudták kiheverni.

A Szentegáti kastélyról és a Biedermann féle történelmi hagyatékról ezidáig érdemben senki nem gondoskodott. Egy élő, katolikus, kulturális intézményt szeretnénk teremteni, még ha tisztában is vagyunk vele, hogy az épület teljes felújítása ennek az elképzelésnek „csak” a könnyebbik része.

Ugyanakkor a kápolna teljes helyreállítása sem kis feladat. Az eddig a külső felújításra elköltött cca 70 Mft mellé, újabb cca150 Mft-ot kellett előteremteni a belső helyreállítási munkák költségének fedezetére, valamint a kulturált környezet kialakítására.

Talán könnyebb egy új templomot építeni, mint egy régi romos épületet templomként helyreállítani, különösen egy olyan településen ahol a templomba járásnak semmiféle „hagyománya” nincs.

Ezenkívül Szentegát majdhogynem zsáktelepülés, messzebb várostól, forgalomtól, így ami itt történik, még nehezebben jut el máshová, illetve még kevésbé érdekli az embereket.

Számtalan hátránya mellett van néhány előnye is Szentegátnak és az itt történő kápolna felújítási projektnek, amelyeket kihasználva jelentős értéket lehet teremteni. Mindenekelőtt az immár több mint 20 éve itt érdekeltséggel rendelkező osztrák ingatlan befektető magánszemélyek jelenléte a legfontosabb. A többféle érdekeltségeik mellett a kastély tulajdonosaiként számtalanszor tanújelét adták nagylelkűségüknek, ha Szentegáton ésszerű és jövőbe mutató elképzeléssel találkoztak. Amennyiben sikerül nekünk az alapítvánnyal egy életképes működő projektet létrehoznunk, hozzájárul sikerével ahhoz, hogy a tervszinten már kidolgozott és előkészített milliárdos kastélyberuházás megvalósuljon. A két projekt összegszerűségében nem hasonlítható össze, de egymást segítve valósulhat meg és működhet később. De előbb nekünk helyieknek kell bizonyítanunk, hogy tudunk értelmes célokat megfogalmazni és megvalósítani a saját értékeinkkel kapcsolatban.

Tekintettel az épület kiemelkedő kulturális értékére, és a beruházás nagyságára az alapítvány keresi a lehetőséget a minél hatékonyabb kihasználás érdekében, tartós együttműködés kialakítására, valamely oktatási, vallási intézménnyel. Aki képes segíteni, megtölteni tartalommal és programokkal, „élettel” az épületet és annak kulturáltan kialakított környezetét.

A mauzóleum megtekintése után a Kígyós-erdőn át értük el az Okorág-Kárászpuszta vasúti megállóhelyet, ahol 16.09-kor vonatra szálltunk és szentlőrinci átszállással érkeztünk meg Pécsre.

Biki Endre Gábor, önkéntes túravezető


Hamuházi vadászház


Gomba a gombán? Mintha elpenészesedett volna...


Sikotai vadászház (térképen Punai kastély néven szerepel)


Az épület 1889-ben épült a falán lévő felirat szerint!


Mézkóstoló


Artézi forráskút


A Biedermann mauzóleum helyreállítva


Az építés évében 1896-ban.


Benőtte az erdő


Fák nőttek ki belőle


Romosan


Megújulva


Páratlan értéket képvisel


Biedermann kastély (felújításra vár és évek óta kiüresítve, de, ha a helyzet szerencsésen alakul a közeljövőben megkezdődhet a milliárdos beruházás)


Egy jól felszerelt kocsma is működik itt.

A képek B. Endre és M. Erzsike képei, de a fenti utolsó vonatos
képre kattintva Héjjas Péter fotói nyílnak meg.

Megtekintések száma: 265 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: