Főoldal » 2018 » Október » 23 » 2018. 10. 23. FÜRDŐTÚRA ESZTERGOMBA
7:52 PM
2018. 10. 23. FÜRDŐTÚRA ESZTERGOMBA

Pécsről Esztergomba Budapesten keresztül juthatunk el. Kelenföldről a 4-es, majd a Kálvin tértől a 3-as metró visz a Nyugati pályaudvarra, ahonnan 30 percenként indul vonat Esztergomba. Szép alacsonypadlós vonatok járnak erre, az 53 km-es utat 65 perc alatt teszi meg. Elég sok megálló van, és elég kanyargós a pályaszerkezet, ezért a sebesség nem túl nagy, viszont nagyon szép útvonalon, részben a Pilis hegyei között vezet az út. Esztergom vasútállomása zsákvonal, úgy mint, pl. Komló, tehát innen a vonatok visszaindulnak Bp-re, más irány nincs. A Budapest–Esztergom-vasútvonal Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonala. Ezen a vasútvonalon – a vonal legmagasabban fekvő szakaszán – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút. A vonal villamosítása és felújítása 2012 és 2015 között lezajlott. Az itt található településeken (Solymár, Piliscsaba, Dorog, stb.) az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség volt a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A beruházás során 33,6 milliárd forintot költöttek el, és 2018 tavaszától már csak a legkorszerűbb kocsik közlekednek erre.

Esztergomot méltán nevezhetnénk a műemlékek városának is. Ahhoz képest, hogy nem egy nagyváros, mindössze 27.000 lakója van, rengetek a műemlék épület és a vallási emlék, köztük számos templom, kápolna, fogadalmi keresztek, sőt, ami ritkaság, ebben a városban két kálvária is található. Országos és nemzetközi hírű a bazilika (Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház a hivatalos megnevezése), mely Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország egyik legmagasabb épülete is egyben. (Nála csak a TV tornyok magasabbak.) A városban végigsétálva érződik az a szellemi tudás, és vallási hagyományok tisztelete, melyet az egykori létrehozók a jelenkorra hagytak. Nagyon szép és rendezett város a Duna partján, ahol a Mária Valéria hídon át juthatunk Szlovákiába, a 11.000 lakosú Párkány városába.

A hidat 1894-ben kezdték építeni és 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el. A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott. A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak. A gazdasági szükségesség és a Nemzetközi Duna Bizottság ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999-ben megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Az építkezés 2000 októberében kezdődött. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert ekkor még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos.

Esztergomot nevezhetnénk a fürdők városának is. A Kis-Duna partján van a Szent István strandfürdő, melyet egy télen-nyáron 29 fokos helyben feltörő bővizű forrás táplál. (Ennek vize folyik bele a Kis-Dunába.) Vele szemben a Prímás-szigeten található az Aquasziget Élményfürdő, de itt nincs gyógyvíz. Van még egy fürdő, ez már a belvárostól elég messze (kb. 8 km-re), Esztergom-Kertváros nevű lakótelep melletti Palatinus-tófürdő (Dorogi-tónak is nevezik), de ez csak a nyári szezonban vehető igénybe.

BEG


Szent Flórián szobra a tűzoltóság épülete előtt


Szent Anna (kerek)-templom, mely éppen felújítás alatt áll.


Szerb ortodox templom


A Ferences templom tornya utólag épült, és ez a templom hátulján van, melyet ma már emeletes házak vesznek körbe. Érdekes így a forma...


A Ferences templom oldalát vastag kőpillérekkel erősítették meg.
Valószínű statikailag gyenge lehetett korábban. Akkor még nem ismerték a vonórudas összehúzást, de úgy tűnik ezzel a módszerrel is lehetett eredményt elérni, sőt ezek a pillérek szép erdőtemplom jelleget kölcsönöznek.


A Ferences templom homlokzata (melynek tornya hátul van)


Belvárosi templom


Páduai Szent Antal szobra


Kis-Duna-parti sétány


Kálváriakápolna a Szent Tamás-hegyen


Vízivárosi templom, háttérben a vár


A bazilika és a vár látképe


Vízivárosi templom


Szentháromság szobor


Ez volt Esztergom Vármegye régi székháza


Tanítónő képző


Régi hangulatos kis házacskák sorakoznak a belvárosban


Ezen a lépcsősoron lehet feljutni a Szent Tamás-hegyre, a stációk útközben vannak


Itt csak 6 stáció van, de azok jó nagyok, plusz két kápolnafülke, és a kálvária-kápolna


A csendhegyek blogban részletes információ található róla


Csodálatos a kilátás felülről


Mária Valéria híd


Egyre kevesebb a víz a Dunában


A Szent István strandfürdő 29 fokos forrásának kifolyója


Egészen langyos a kristálytiszta forrásvíz,
melyből még mésztufakiválást is lehet azonosítani.


Aquasziget Élményfürdő bejárata


A Vak Bottyán palota ma a Városházának ad helyet


Szentháromság szoborból is kettő van.


Fogadalmi kápolna


Indul a vonat Budapestre

Megtekintések száma: 55 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Olyan rég jártam ott, hogy már fel sem ismerem a helyszíneket...egy kettőt kivéve. Szép város. A híd történetét nem ismertem - de jellemző... magyar módi....

Név *:
Email *:
Kód *: