Főoldal » 2018 » November » 30 » 2018. 11. 30. FÜRDŐTÚRA BIKALRA
6:10 PM
2018. 11. 30. FÜRDŐTÚRA BIKALRA

Pécsről autóbusszal a következőképp lehet eljutni Bikalra. 7 órakor indul busz Komlóra, mely 7.38-kor érkezik, és 2 perc várakozás után 7.40-kor indul a mágocsi járat Bikal felé. A csatlakozást pár éve még én intéztem, mert régebben 7.35-kor indult a mágocsi busz, mióta 5 perccel később indul, többször is mentünk, igaz mindig hétvégén, és elértük.

Gondoltam, hogy munkanap indul Pécsről 6.45-kor is busz, ne kockáztassunk, menjünk azzal. Én időben el is indultam Uránvárosból a 4-es helyijárattal, de az egyik megállóban előttünk egy lerobbant másik helyijárat vesztegelt. Annak utasai átszálltak hozzánk, de, mivel mögénk is beállt egy harmadik jármű, nem tudtunk kifordulni. 10 percet vesztegeltünk, mire megoldódott a helyzet, így a 6.45-ös komlóinak már csak a hátulját láttam. Jó, akkor marad az eredeti terv, megyek a 7 órásival. A 7 órakor induló komlói busz csak nem akart jönni, végül 12 perc késéssel indult útnak. Ekkor telefonáltam Andrisnak, ha ő leér a 6.45-össel Komlóra, szóljon a forgalmi irodába és/vagy a sofőrnek, hogy várjon meg. Azt mondták 5 percet tud várni, de többet nem. Rendes volt a sofőr, a nagy könyörgésre azért mégis megvárt, 7.49-kor ért be a járat, és még át tudtam szállni.

Így 8.30-ra érkeztünk meg Tófűre, és innen túráztunk erdőkön, mezőkön, völgyeken, dombtetőkön át Bikalig. Szép erdők, patakok vannak a környékben, de jelzett turistautak nem vezetnek erre. Baranya északi peremvidékén, a tolnai megyehatár közelében, a dombok lankái alatt meghúzódó Bikal története közel hét évszázadra, az 1330-as évek elejére vezethető vissza.

A falu nevének jelentése bükk-al, vagyis "bükkös erdő alja". Első okleveles említése 1325-ből való. A település Villa Bykol alakban jelenik meg először. A falu és a környék birtokosai Szente-Mágocs nemzetség Treutel, Cseh és Országh família. A török hódítók az 1540-es évek közepére a Mecsek északi oldalára is eljutottak, vidékünk is hódoltsági területté vált.

1542. márciusában Werbőczy Imre a szászi várból 225 lovassal és 200 gyalogossal a török után eredt, és a kozári mezőn rajtaütve legyőzte azt. Kilencven levágott fejjel tértek vissza a csatából, és kiszabadították a magyar foglyokat is. A csaknem másfél évszázadig kettős adóztatás szorításában élő, megfogyatkozott népesség kegyetlen sorsa az úgynevezett felszabadító háborúk (1686-1687) során teljesedett be, Bikal és környéke szinte teljesen elnéptelenedett.

A pusztává lett települést az uralkodó által újraadományozott terület birtokosai (előbb a Rindsmaul, majd - főként - a Petrovszky család) újranépesítették horvát és német telepesekkel. A telepesek és utódaik fejlett gazdálkodási módszereket honosítottak meg a vidéken, különösen a dohánytermesztés számottevő. 1726-ban már állt a fából és sárból felhúzott templomuk, de a török idők előtt is létezett valószínűleg egy kőtemplom. Mai katolikus templomát, Winkler Mihály apát-plébános nagyvonalú áldozatkészségének köszönhetően 1797. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. A környék egyik legszámottevőbb evangélikus közösségének temploma 1869-ben épült fel a faluban. Homlokzata nemrég szépen megújult, de a többi oldala eléggé romos, és elhanyagolt. Érthetetlen, hogy a falból kibújó diófát hagyják nőni, veszélyeztetve ezzel a templom épületét.

Egy 1833-as német tudományos feljegyzés szerint Bikal horvát és német falu. Az 1840-es évek végén építtette lakhelyét Bikal új földesura, báró Puchner Antal. A kastély többszöri átalakítását követően a 19. század végén nyerte el végleges, ma is látható, kései historizáló stílusú formáját. A polgári korszakban a népesség gyarapodása mellett az "elnémetesedés" az egyik legjellemzőbb sajátossága a falunak.

A vasút nyomvonala elkerülte, s ez, valamint az amúgy sem jó közúti közlekedési viszonyok valamelyest visszavetették fejlődésében, megakadályozták abban, hogy az idegenforgalomban és a vendéglátásban szerephez jusson. A falu hagyományosan és jellemzően mezőgazdasági jellegű maradt. Körjegyzőségi központ rangja viszont megkülönböztetett helyet biztosított számára a környék települései sorában. A második világháború 75 áldozatot követelt Bikaltól. Ugyancsak súlyos kataklizmát jelentett a település történetében a német lakosság nagyarányú kitelepítése, melynek során 1947-48-ban több mint négyszáznegyven falubelit űztek el. A kitelepítettek helyét SzlovákiábóI áttelepített magyar családok, valamint Zala megyéből, illetve Hódmezővásárhely környékéről ide költözők foglalták el. 1949-ben létrehozták a térség egyik legjelentősebb állami gazdaságát Bikal székhellyel. Ez időtájt Bikal lakossága 1100 fő fölött volt.

A rendszerváltás az állami gazdaság felszámolásához vezetett (1994). Ennek nyomán a település fejlődése is megtorpant, mely a lélekszám rohamos csökkenését eredményezte. Jelenleg már csak 700 fő körül van. Ugyanezen okból került sor 1998-ban Bikal és Egyházaskozár iskoláinak társulására. Ebből a helyzetből a kiutat az életképes kisvállalkozások jelenthetnék. E téren új színfolt a Puchner-kastély szállodaként és konferenciaközpontként való megjelenése, amely az ugyancsak a közelmúltban kialakított termálfürővel, szép, nyugodt környezetével az idegenforgalom fellendülésének esélyét is magában hordozza.

Bikalon megnéztük a falu látnivalóit, majd Péter is ideért autóval, és bementünk a Puchner-kastély fürdőjébe. A kastély és a fürdő egybenyílik a közeli reneszánsz élménybirtokkal, ami viszont ilyenkor szezonon kívül már nincs nyitva. Nagyon szép a fürdő, és kellemesen lehet itt tölteni az időt. Az ár is egészen elfogadható a színvonalas szolgáltatás fejében. A belépő 3000 Ft, ha svédasztalos korlátlan vacsorával kéri a vendég, akkor 5400 Ft. Mi így kértük, és nagyon sokféle étel közül lehetett választani. Este 8 óra után indultunk vissza kocsival. Ezúton is köszönjük Péter meghívását a fürdőbe.


Tófű katolikus temploma


Bővizű forráskút van a templom előtt


Az Egyházaskozár felé vezető út


Löszszurdokok a régi út mentén


???


Egyházaskozár


Ez már Bikal, balra a katolikus, jobbra az evangélikus templom


Hol vannak már az egykori sváb lakók, akik nagy gazdaságot, szép portát tartottak fenn?


Evangélikus templom


Mint az alma: kívül szép belül rohadt...


Egy kiszáradt forrásféle


"Kerekes fa"


Tájház Bikalon


A jó állapotú katolikus templom


Puchner-kastély


A kinti medence csak nyáron működik


A fürdőkomplexum nyáron

Megtekintések száma: 35 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 2
0 Spam
2 aranyosfodorka  
A fürdő valóban szép. Az árakat nem tudom minősíteni, mert nem járok máshol se fürdőbe,de talán elfogadható.Ami nem tetszik, ezek a ma már úton-útfélen látható "szobrok"...Na, de nem az én fürdőm.Az az öreg, vadszőlővel (vagy mivel) befuttatott kerekeskút szomorú, de mégis jó rénázni. Emléket állít valaminek - ami volt....

0 Spam
1 RA  
Tényleg csodás egy hely így összefoglalva még inkább!

Név *:
Email *:
Kód *: