Főoldal » 2018 » December » 17 » 2018. 12. 17. FÜRDŐTÚRA SZENTGOTTHÁRDRA
11:53 AM
2018. 12. 17. FÜRDŐTÚRA SZENTGOTTHÁRDRA

Pécsről 6.15-ös indulással Szentgotthárdra egy átszállással juthatunk el, a vonat Szombathelyre 10.45-kor érkezik. Innen 11.06-kor indul alacsonypadlós FLIRT személyvonat Szentgotthárd felé, mely a pályakorszerűsítés óta 72 helyett 48 perc alatt ér célba. A vasútvonalat a Magyar Nyugati Vasúttársaság építette a Szombathely – Graz fővonalának részeként. A 65 km hosszú vonalszakaszt 1872. szeptember 1-jén nyitották meg a forgalomnak.

Ilyen is van Magyarországon: 2011-től kezdve jelentősen nőtt a sebesség és így csökkentek a menetidők. Bevezették az ütemes menetrendet. A módosítás előtt a vonatok 1 óra 12 perc alatt tették meg a Szombathely - Szentgotthárd közti 54 km-es távot. Így az eddigi 46 km/h átlagsebesség 70,4 km/h lett. Az eljutási idő 24 perccel csökkent, az utasok ezt veszik észre leginkább. A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon 9 állomás felújítása, autóbusz kapcsolatának javítása, parkolókés kerékpártárolók építése történt meg. Körmend felújított vasútállomását 2012 decemberében nyitották meg.

A GYSEV 2006-ban vette át a MÁV-tól fejlesztésre és üzemeltetésre a kincstári tulajdonban lévő a pályaszakaszt. Az utasok szinte azonnal tapasztalhatták, hogy a GYSEV valóban fejleszteni jött: kényelmes, korszerű vonatok álltak hadrendbe.

A GYSEV 2007 tavaszán kezdett hozzá a műszaki és pénzügyi előkészítéshez. Először a kormányt győzték meg 2008 telén arról, hogy a fejlesztésnek van jövője, ezt követően küldték el az EU bizottságához a programot. 2009 augusztusában pedig végleg zöldre váltott a szemafor. Brüsszel a költségek 85 százalékát állta, ami egyedülálló támogatási arány a fejlesztési programok között. Ez az első olyan vasúti projekt a 2007–2013 közötti időszakra az egész unión belül, amelyet az EU támogatásra érdemesnek tartott. A közel 50 milliárd forintos fejlesztés során 2009. szeptember elején indult meg a kivitelezés Szombathely–Körmend között.

Ahhoz, hogy a beruházáshoz használt anyagmennyiségek munkaterületre juttatása minél gördülékenyebben tör­ténjen, a kivitelezőknek komoly szállítói kapacitást kellett koncentrálniuk igen rövid idő alatt. Ezért választották a tervezők a rekonstrukcióhoz a Magyarországon még szokatlan nagygépes technológiát. A tervek szerint 2011 második fe­­lében fejeződött be a vonalfelújítás. Mindenhol 30-ról 55 centiméterre emelték a peronok magasságát. A Pinka- és a Lapincs-hidat is teljes egészében felújították.

A korszerűsített vonalon a GYSEV azóta négy új beszerzésű motorvonattal bonyolítja a forgalmat. A projektnek köszönhetően a vasútvonal korszerűsítése közel 300 embernek adott munkát.

 

Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. Napjainkban Vas megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő nagyságrendben élnek szlovének és németajkúak is.

A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor a franciaországi Trois Fontaines-ből ciszter szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el.

A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányok építették.
Széchy Margit 1556-ban elűzte innen a cisztereket, majd a monostort és az erődöt is a Bocskai-felkelés idején az osztrákok felrobbantották, így a szerzetesi élet hosszú időre megszűnt.

A középkori templom és rendház maradványai a modern színház épületébe építve ma is láthatóak. Mellette emelkedik az ország egyik legnagyobb barokk temploma és a vele egybeépült rendház. Mindkettő a barokk építészet nagyszerű emléke, pompás berendezéssel és belső díszítéssel. Alapításakor Franciaországból jövő szerzetesek népesítették be. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra.

A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. A hétórás küzdelem döntő mozzanata volt, hogy a menekülő törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába.

Miután 1872-ben elkészült a vasútvonal Graz felé, megkezdődött Szentgotthárd iparosodása is. A város gyors összeköttetésbe került a fejlettebb stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Ez a fejlemény hihetetlen gyors gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezetett Szentgotthárdon az 1800-as évek végén. Egymás után alakultak a gyárak, üzemek (Játékgyár, Dohánygyár, Óragyár, Selyemszövőgyár, Kaszagyár). A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szerveződések. A 20. század első évtizedének végére Szentgotthárd pezsgő kisváros lett, a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak.

A szentgotthárdi fejlődés egyik mozgatója Széll Kálmán volt, aki előbb a térség országgyűlési képviselőjeként, később miniszterként és miniszterelnökként támogatta az elképzeléseket.
A város aranykora az első világháborút követő Trianoni békeszerződések után véget ért. Vonzáskörzetének nagy része külföldre került. A két világháború között stagnálás, a szocializmus első évtizedeiben az elsorvadás jellemezte a települést. Szentgotthárdot nem fejlesztették és intézményeit is fokozatosan elköltöztették.

Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett. A monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltozás jelentette. A város szabadabban tudta szervezni évtizedekig elvágott kapcsolatrendszerét. Ez először a kultúra, a sport területén hozott sikereket, de a gazdasági eredményekben is tükröződött. Sok külföldi befektető is érkezett.

A város vezetése felismerte a történelmi esélyét és nagyszabású infrastruktúra és iparfejlesztési programot indított el. Létrejött a Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Park, amely ma több mint 3000 fő számára biztosít munkalehetőséget. Az iparfejlesztéssel párhuzamosan az intézményhálózat is bővült, oktatási, egészségügyi és kulturális létesítmények sora újult meg. A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek gomba módra szaporodtak el a városban és a környéken. A kereskedelem és néhány szolgáltatás fejlődésének hátterében a nagyarányú osztrák és szlovén bevásárló turizmus állt. Napjainkban a bevásárló turizmus jelentősége lecsökkent. Szentgotthárdnak és térségének egyre inkább a minőségi turizmus és más szolgáltatások irányába kell fejlődnie. Ehhez minden lehetőség adott, hiszen már szervezett formában foglalkozik a város és a térség a turizmus fejlesztésével.

Visszafelé Szentgotthárdról 18.36-kor indul vonat, mely Körmendre 18.58-kor érkezik. Innen az állomás melletti buszpályaudvarról a hetek első iskolai előadási napján 19.40-kor indul buszjárat, mely Pécsre Uránvárosba 23.43-kor érkezik. Tehát ennek a járatnak köszönhetően hetente egyszer egy nap alatt meg lehet járni a Pécs – Szentgotthárd távot oda-vissza, különben a többi nap 16.06-kor már vissza kellene indulni, de akkor túl kevés idő lenne az ott tartózkodásra, így viszont bőségesen jutott idő mindenre.


A felújítás előtt ilyen piroskavonatok döcögtek csak erre. (Egyházasrádóc vasútállomása)


A megújult és kiemelt peron Körmenden


Valami gyógyfürdő van a kórházban is.


Temetőkápolna, de a temető arrébb költözött


A múzeum érdekes épülete


Híd a Rábán


Rába-folyó


A Nagyboldogasszony templom és az önkormányzat épülete


A színház is templom volt egykor.


A középkori templom és rendház maradványai


A templom belső tere felújítás alatt áll


Az egykori monostor (volt ciszterci apátság) épülete


Szállodák a fürdő közelében


Rengeteg az élő zöld növény ebben a fürdőben


Az élménymedence 32 fokos


A meleg-vizes medence 37 fokos


A termálmedence 34 fokos


Nagyon sok program volt még vasárnap este is. Vas népe sokféle kulturális program közül választhat. Épp a moziba mentek be sokan.


Az üzletekben a ruhadivat kicsit az osztrák viseletre hajaz

Megtekintések száma: 61 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Bizony sokat számít, ha egy város vezetősége a város érdekeit tartja szem előtt....
Ami a vasúti közlekedés "csodáját" illeti - hát igen, ott se a magyar államvasutak a tulajdonos, és ez meg is látszik...Érdekes, hogy egy templomot alakítottak színházzá - bár így biztos többen járnak oda.

Név *:
Email *:
Kód *: