Főoldal » 2019 » Január » 14 » 2019. 01. 14. FÜRDŐTÚRA PESTERZSÉBETRE A JÓDOS-SÓS GYÓGYFÜRDŐBE
2:06 PM
2019. 01. 14. FÜRDŐTÚRA PESTERZSÉBETRE A JÓDOS-SÓS GYÓGYFÜRDŐBE

Pesterzsébet, (tréfás nevén Böskefalva) Budapest 20. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Kelenföld állomástól 9 km-re található. Hosszasan gondolkodtam, hogyan tervezzem meg az ide eljutást. A legegyszerűbb a taxi lenne, de az kb. 3000-4000 Ft.-ba kerülne, oda vissza már a duplája. Közösségi közlekedéssel jelenleg az átépítések miatt 3 járattal (két busz és egy villamos, vagy hév jöhet még szóba). Ez oda vissza 4 db menetjegy és minimum egy óra utazás a sok átszállással. Törtem a fejem, hogy lehetne olcsón és gyorsan eljutni. Megjött az Isteni szikra: Pesterzsébetnek van vasúti megállója. Vajon nem lehet-e eljutni ide vonattal? Rákerestem a neten Pécs – Pesterzsébet kereséssel. Természetesen nem adott ki találatot. Viszont beírtam részkereséssel külön-külön is, és meglett a megoldás, még hétvégén is félóránként, illetve óránként közlekedik errefelé vonat.

A vonatpótló 8.20-ra beér Kelenföldre, most épp 8.11-re beért, így még elérhető volt a 8.16-os vonat, ami 8.22-kor Ferencváros állomásra ért, innen 8.29-kor indult vonat Kunszentmiklós felé, mely 8.36-kor Pesterzsébetre ért. Tehát 20 perc alatt megoldottam azt, ami helyi tömegközlekedéssel egy óra lett volna, ráadásul mindezt ingyen! Én otthon előre kiszámoltam a menetjegyek pontos összegét. A Bp-en belüli két vonatra 2 x 200 Ft., azaz oda vissza 800 Ft. lett volna az utazás. A készülék azonban annak ellenére, hogy a menetjegyen feltüntette az összes utazási viszonylatot az átszállásokkal, a menetjegyen a 800 Ft-os tétel nem jelent meg, az utazás tarifáját csak Pécs – Bp, Kelenföldig számolta a gép. Így végre egyszer szerencsém volt, az összes vonat gyorsan, és percre pontosan közlekedett, így sikerült megvalósítani, hogy könnyen eljuthassak Pesterzsébetre. Vissza 16.21-kor indult vonat, mely Ferencváros állomásra 16.28-ra érkezik, onnan 16.35-kor indult vonat Kelenföldre, mely 16.41-re megérkezett és innen 16.57-kor indult közvetlen vonat Pécsre.


Pesterzsébet, vasúti megállóhely. Innen a fürdő kb. 600 m-re van.

Régen Pesterzsébetnek ezen a részén, a folyóparton szinte csak ipari telepek voltak, téglaégető és hasonló létesítmények üzemeltek. Az itteni Gubacspuszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. Ma kb. 65.000 lakója van ennek a városrésznek. A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944-ben négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját. Pestszenterzsébet nevéből 1950-től a szent szót kivették. A kerület központjában lévő nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1976–1983 között házgyári panelházakból lakótelepet építettek fel. Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakítottak ki.

Pesterzsébeten csak kevés műemlék épület volt, azok jó része is áldozatul esett a II. világháború pusztításainak, vagy a szocialista panelépítkezéseknek. Szerencsére néhány középület megmaradt a városrész központjában. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor készített. Védett emlék a Városháza, amely 1905–1906-ban épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület még az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok.

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utcában található Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége, hogy a királyné egy kutyával van ábrázolva. A legfrissebb szobor, amit 2006 novemberében adtak át Széchenyi István mellszobra, mely a kerület városközpontjában található. Kölcsey Ferenc mellszobra a Topánka utcában került felavatásra. A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen.

Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdőjét – veszteséges működése miatt – évekkel ezelőtt bezárták: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogad vendégeket. A felújítási munkálatok 2018 elején kezdődtek meg, melynek eredményeként 2018. december 17-én próbaüzemben megnyitásra került a fürdő fedett egysége.

Budapest különösen gazdag gyógy- és termálforrásokban, és az ezekre épült fürdőkben, ám a pesterzsébeti fürdő vize mégis különleges. Ezen a helyen már az 1920-as években strandfürdő működött. A Soroksári-Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is tartalmazó hévízre bukkantak. A 644 m mély kútból 43 fokos kénes víz tör elő, a 112 m mély kútból jódos-sós víz, de ez csak 15 fokos, ezért önmagában sajnos nem élvezhető, így keverik a melegebb kénes vízzel. A sótartalom a 12 grammot is eléri literenként. Egyébként korábban több kisebb 30-50 m közötti sekély kutat is fúrtak, és meglepő módon ezekből is szulfidtartalmú langyos sós víz nyerhető ki. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették. A fürdő felújítása egy 3,1 milliárd forintos beruházási projektből 2018 januárjában kezdődött meg. Eddig a fedett részleg készült, mely 2018. december 17-től próbaüzemben már látogatható. A külső strand- és gyógymedencék kivitelezése jelenleg is folyik. A tervek szerint a nyáron már azok is üzemelnek majd. Jelenleg 4 medence üzemel, de a kiírt hőfoknál hűvösebbek. Nagyjából a következő a kínálat: 1 vizibiciklis kénes gyógymedence 33 fokos, oktogon gyógymedence 34 fokos, hosszúkás gyógymedence 37-38 fokos. A legkisebb az igazi jódos-sós medence, ez 32 fokos.

A szaunavilágban egy finn szauna, egy kombinált, sós infraszauna és egy gőzkamra várja a vendégeket. A fürdőt 14 éven aluli gyermekek nem látogathatják. A jelenlegi egyidejű befogadóképesség: 70 fő. Megtelés esetén a pénztárnál csak akkor engednek be újabb fürdőzőket, ha jönnek ki. Annyian mehetnek be, amennyien kijöttek, ezért napközben jellemzően 30 perces várakozások előfordulnak. Érdemes 9 órára, nyitásra menni, mert egy órán belül megtelik. Elsősorban a környékbeliek keresik fel, akik nagyon örülnek annak, hogy egykor kedvenc fürdőjük újra megnyitott. Ha elkészül az egész komplexum, 2000 főt tud majd fogadni. A fürdő ekkorra 7 további medencével bővül, többek között egy 25 méteres úszómedencével, egy hullámmedencével, egy élménymedencével, egy gyermekmedencével, Kneipp- és merülő-medencékkel. Jelenlegi árak: felnőtt napi belépőjegy: 1.900 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt), nyugdíjas napi belépőjegy: 1.500 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt).


A fürdő környéki városrész a meszesi lakótelepre hasonlít. Megépülésekor jellemzően szegényebb, ipari munkások költöztek ide. Amúgy viszonylag rendben-tartott városrész.


A házakon a kornak megfelelő minták. Ezek jelentőségéről, én azt hallottam,
legalábbis Uránváros esetében, hogy azért készültek, mert az első paneles
beköltözőknél, a kisgyerekek miután a játszótérről vissza akartak menni,
a sok egyforma épület közül nem találták, hogy melyikben laknak,
olvasni pedig nem tudtak (házszám, vagy utacnév), így minden háztömb
egy kerámiamintát kapott, így mindenki könnyebben megjegyezte,
melyikben lakik ő vagy az ismerőse.


Az is érdekes, hogy több pesterzsébeti emeletes házon,
a mai napig ott van a TISZTA UDVAR RENDES HÁZ felirat.


Így nézett ki az első strand az 1920-as években a Soroksári-Duna partján.


A kupolás fürdő az 1950-es években


A fürdő fénykora az 1970-es években


Az 1980-as évek


Mivel nem fejlesztették, a karbantartások is egyre inkább elmaradtak,
a bezárás éveiben már csak árnyéka volt önmagának.


A 2000-es évek végére már teljesen elhanyagolódott a bezárt létesítmény


2010 után már a teljes bontás is szóba került


2014-ben megszületett a döntés, hamvából újjáépítik Pesterzsébet városrész
egyetlen gyógyfürdőjét, mely egyedülálló gyógyvíztípussal rendelkezik. A pénz előteremtése, a tervezések és a közbeszerzés, még évekig eltartott, de 2018-ban
megkezdődhetett a várva várt beruházás.


A látványterv


Elkészülte után ilyen lesz a fürdő (felülnézetből)


Jelenleg a próbaüzem alatt még csak egy ideiglenes bejárat működik.


A megnyitott fedett részleg


Oktogon medence


Csempés kupola


Egyenlőre ez a pici medence az igazi sós-jódos.


Vízibicikli is van.


Míg bent már zajlik a fürdőélet, kint még javában tart az építkezés


Már a díszletekre is fordítottak gondot. (Ez egy mohából készült alkotás.)


Petőfi szobra Pesterzsébeten


Városháza


Még két tornya is volt egykor a városháza épületének, amit a háborúban lebombáztak.


A Kossuth Lajos (sétáló) utca


Erzsébet királyné kutyával


Széchenyi István szobra


Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom


Szobor 1933-ból

Megtekintések száma: 281 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 5.0/1
Összes hozzászólás: 2
0
2 Endi  
De épphogy könnyű és gyors az eljutás a többszöri átszállás ellenére. Pécsről amúgy sem lehet átszállás nélkül Bp-re eljutni. Mások órákat utaznak reggel és délután Bp-en belül a munkahelyükre, én meg 20 perc alatti eljutást találtam, ami igazán kedvező. Egy alacsonypadlós vonatról leszállni és szemben 3 m-re ugyanarról a vágányról átszállni, nem hiszem, hogy bárki számára megterhelő lenne. Mert itt még pont úgy is jött ki, hogy Ferencvárosnál, ahová beérkezik az egyik vonat ugyanonnan, csak szemközt, indul a másik. Pl. leszállok a 4-es vágányon és szembe mindjárt a 3-asról indul, ami közös peronon van.

0 Spam
1 aranyosfodorka  
Kissé kalandos az eljutás erre a fürdőhelyre - nem hinném, hogy mondjuk Pécsről túl sokan vállalkoznának erre az útra.
A fürdő egyébként biztos szép lesz és szerencse hogy valaki "felkarolta" - mert máskülönben ez is az enyészeté lett volna mint oly sok minden más....

Név *:
Email *:
Kód *: