Főoldal » 2019 » Január » 22 » 2019. 01. 22. SZEKSZÁRDTÓL SZÁLKÁIG A PIROS TÚRÁN
7:24 PM
2019. 01. 22. SZEKSZÁRDTÓL SZÁLKÁIG A PIROS TÚRÁN

Aki Szekszárdtól a piros túra útvonalán teszi meg az utat Szálkáig, az nagyon sok szép látnivalóval találkozhat. Egyrészt Szekszárd városa csodálatos, minden műemlék felújítva, rengeteg a köztéri szobor, az információs tábla. Most is nagyon kellemes a patinás városban sétálni, hát még, ha kitavaszodik. Itt első benyomásra feltűnik, hogy olyan vezetése van a városnak, aki szívén viseli a település sorsát. És ezt nem csak a látottakra alapozom, elég sok folyóirat vagy internetes felület erről tanúskodik. A környező domboldalakról, szőlőkről, pincékről, és erdőkről is hasonló a véleményem, mert a természeti környezet is csodálatos, ami Szekszárdot körbeveszi. Ajánlom, a honlap olvasóinak is, hogy kerekedjenek fel, egy jó kis tolnai túrára.


Rockenbauer kopjafa


Evangélikus templom

Az evangélikus templom 1928-ban épült neoklasszicista stílusban. Orgonája 1800-ból származik, és a bonyhádi templomból került Szekszárdra 130 éves korában. A szószék díszítése a Hegyi beszéd történetét jeleníti meg. Keresztelő medencéje márványból készült. A templom oltárképét Szabó Dezső művész alkotta meg, mely Szekszárd látképét ábrázolja, ahol Tolna megyére jellemző öltözetben jelennek meg Jézus körül a hívők. Mottója: „Jöjjetek énhozzám mindannyian”. A rózsaablakokat 1938-ban készítették, az üvegen Lukács, Máté, Márk, János evangélisták láthatóak. Pál apostol és Luther Márton alakja is megjelenik. Az ablakra a gyülekezet adta össze a pénzt, a színes üvegeken az adományozó családok nevei olvashatóak.

Wosinsky Mór hazai és külföldi expedícióin nagy értékű, főként régészeti anyagot gyűjtött össze. Apponyi Sándor gróffal elhatározták, hogy létrehozzák Tolna vármegye múzeumát. Első kiállításuk 1896-ban, a millennium évében, az akkorra elkészült szekszárdi főgimnázium termeiben nyílt meg. Ahogy a termek átvették oktatási funkciójukat, sürgetővé vált egy önálló múzeum alapítása. Wosinsky a kor neves építészeit, Schickedanz Albertet és Herczog Fülöpöt, kérte fel múzeuma megtervezésére. Wosinsky elhivatott tevékenysége nyomán, 1902-ben megnyílt a neoreneszánsz stílusú múzeumpalota. Unikális a megyei múzeumok között abban, hogy eleve múzeum céljára épült.

A múzeumban állandó kiállítások várják a látogatókat. A régészeti kiállítás, (a tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig), a földszinten tekinthető meg. Továbbá Tolna megye évszázadai, a középkori Tolna keresztény emlékei, Tolna megye településeinek 11-17. századi története, újjáépítés és konszolidáció című kiállítások gazdagítják a múzeum állandó tárlatait. Jelképes sétával, Szekszárd kelet-nyugati irányú tengelyén haladhatunk végig a tárlaton, olyan műemlékek között, amiket egykor a városba látogatók is megcsodálhattak. A régészeti- és fegyvergyűjteményt a pincemúzeumban lehet megtekinteni. Ezek mellett több időszaki kiállítás is látható.

A névadó Wosinsky Mór régész, múzeumalapító igazgató, tudós papnak állít emléket a múzeum előtt 1989-ben felállított bronz mellszobor, mely Farkas Pál alkotása. Mögötte láthatók a bölcskei Duna-mederben talált nagyméretű római oltárkövek. Az 1970-es évektől az 1990-es évekig az intézmény Béri Balog Ádám nevét viselte.

 

A zsinagóga 1897-ben épült romantikus stílusban, tervezője Hans Petschnigg grazi építész. A szecessziós épület kivitelezésén Szélig Gáspár bátaszéki építésvállalkozó és környékbeli mesteremberek dolgoztak. A szekszárdi zsidóság 1960-as évek elejéig használta a zsinagógát. Az elhagyott és lepusztult állapotú épületet 1971-ben a szekszárdi városi tanács megvásárolta a zsidó egyháztól, és 1981-ben megkezdték az átépítés munkálatait.

A felújítás során az Ybl-díjas építész Kerényi József maximálisan törekedett arra, hogy az épület külsőleg az eredeti állapotát kapja vissza, így az épület homlokzatán megmaradt Mózes kőtáblája is. Az egykori templom galériás megoldása is meg lett óvva. Azonban a korábbinál egy sokkal előkelőbb lépcsőfeljáró készült, és a színes üvegablakokat egy hullámvonalas szürkehatásúra cserélték. Lenyűgöző a kétszázhuszonnégy égőt tartalmazó világító térplasztika. A hatalmas új csillár Fülöp Zoltán és Máté János iparművészek alkotása. A felújított épületet 1984 augusztusában adták át Művészetek Házaként a nagyközönségnek. Az 1989-ben felavatott orgona a drezdai Jehmlich orgonagyár munkája, amely még ma is talán az ország legnagyobb koncerthangszere.

A Művészetek Háza Szekszárd egyik legmeghatározóbb kulturális intézménye lett, a mintegy 200 ember befogadására alkalmas, modern kiállítóterével és hangversenytermével biztosít kellemes időtöltést a látogatóinak. Rendszeresen teret biztosít kortárs művészek kiállításainak és komoly- és könnyűzenei koncerteknek. Az épület előtt magasodó diadalív egy modern keretbe foglalja azokat az öntöttvas oszlopokat, amelyeket a felújítás során megmentettek. A Művészetek Háza előtt áll 2004 óta a Holocaust emlékmű, amely Szatmári Juhos László alkotása.

 


Garay tér


A szálló ma is működik

A templom elődje az 1794-es tűzvészben égett le. Az új templomhoz szükséges anyagiakat a helytartótanács, a megye és az uradalom teremtette elő. A pénz lassan gyűlt össze, de Szluha György plébános közbenjárására maga Ferenc császár is adott 26 ezer forintot. Így jóval nagyobb, egyedi benyomást keltő templomot építhettek. Az új templomot Tallher József tervezte. Az idős mester a templomot — némileg megkésett módon, valószínűleg a helyi ízlésnek engedve — egytornyos barokk homlokzattal tervezte, de szigorú vonalvezetése már némi klasszicizáló hajlandóságot is elárul. A hatalmas templom oldalhomlokzatai már jóval eredetibbek: a középrész lépcsős ugrásokkal, szinte kupolaszerűen kiemelkedik a templomtestből és kiszélesedik. Ennek az ügyes megoldásnak köszönhetően a hatalmas hajó oldalról nem hat nyomasztónak. A templomot 1802 és 1805 között építette fel Schmidt Vencel helyi építőmester.

Alapkövét 1802. május 27-én tették le. Először az 1880-as években, Graitz Ede vezetésével állították helyre. 1925-ben leégett a templom tetőszerkezete és tornya. A tüzet három vásott gyerek okozta, akik a reggeli mise alatt felkúsztak a padlásra. A tető lángra kapott, a torony is kigyulladt, az egyetlen, a háborúban meghagyott harang is tönkrement. A tűz és az oltás több falképet is károsított, ezért 1928-ban felújították, egyes képeit újakra cserélték. A munkálatokat Groh István iparművészeti tanár vezette, Diczenty László helyi építőmester végezte. Ekkor kapta a torony a mai sisakját, aminek terveihez Jászay Oszkár pesti mérnök a pesti ferences templomot vette mintául. Az utolsó külső és belső helyreállítás 1983–1992 között volt. A falképeket dr. Szabó Zoltán és Nagy Kálmán restaurálta. 1998-ban a felújították a templom márvány padozatát. A templom falán emléktábla hirdeti: „A templom külső és belső felújítása 1983. évben kezdődött és 1992. évben, szent László király Szekszárd város védőszentje szentté avatásának 800. évfordulóján fejeződött be.”

Utolsó nagyszabású felújítása a plébániaépülettel együtt 2015-ben fejeződött be. A templom belső kiképzése késő barokkos, de a homlokzat elemei a copf stílust idézik. A Megváltót ábrázoló főoltárkép Schmidt József győri festő munkája. A szentély mennyezetén Jézus születése látható, a következő boltszakaszon pedig a Háromkirályok imádása. A következő boltszakasz Jézus színeváltozását ábrázolja, a sarkokban a négy evangélistával. Ezután egy csehboltozatos, szinte kupolaszerű rész következik: A mennyezeten Jézus mennybemenetelével, a sarkokon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képével. Ezeket a képeket 1928-ban festették. A következő boltszakaszon az utolsó ítélet Krisztusát látjuk a sarkokon angyalokkal, majd végezetül, a kórus felett újabb két angyal következik.

 


Városháza épülete

A tér déli részén található az 1763-ban emelt Szentháromság szobor, melyet az 1738-40 között pusztított pestisjárvány emlékére állíttattak. 1808-ban került ma helyére. Utolsó felújítása 2017-ben volt, megáldása Szentháromság vasárnapján történt. A terület nyugati részén található az 1842-46-ban klasszicista stílusban épült városháza, melyet 1904-ben szecessziós stílusban alakítottak át. Egy épülettel lejjebb az 1775-ben emelt barokk plébánia épület áll, udvarán Wosinszky Mór szobrával. Ettől egy épülettel lejjebb az 1840 körül klasszicista stílusban épített járási hivatal épületét láthatjuk.

A tér keleti felén a monumentális fehér épülettömb a volt vármegyeháza, ma levéltárnak és egyéb kiállításoknak ad otthont. A műemlék épület 1828-33 között épült klasszicista stílusban. Udvarán I. Béla király által 1061-ben építtetett Benedek rendi apátsági templom feltárt maradványai láthatók. Kívánságára az uralkodót itt temették el. A templom későgótikus átépítésekor a nyugati homlokzat elé tornyot emeltek, majd a 15. század végén várszerűen megerősítették. 1541-ben a törökök elfoglalták és várként használták.

A romos épületet 1726-ban plébániatemplommá építették újjá. ez a barokk templom a városi tűzvész idején, 1794-ben leégett. Romjait a megyeháza építésekor az udvarszintig elbontották. Feltárása 1969-71 között történt. Érdekesség még, hogy a téren a 15. századi vár falának maradványait vehetjük észre, ezt a mai térkövezésben egy régi fehér kőre írva láthatjuk. A tér északi oldalát is szép korabeli épületek zárják le, itt található például a törvényszék is.


A plébánia belső udvara


A volt vármegyeháza ma a levéltárnak ad otthont


A feltárt templom romjai


Kilátás a Kálvária-hegyről a Felsővárosra

Szekszárd jelképeiből hozta létre 1983-ban Kiss István a Szőlő-szobrot, ami a város felett magasodó Bartina-hegyen állva kilátóként működik. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik a városra. A Szőlő-kilátó (Kálvária-kilátó) az elmúlt évek folyamán maga is Szekszárd egyik jelképe lett. Évtizedek óta várja a látogatókat a város feletti hegyen, hogy innen élvezzék a városra nyíló gyönyörű kilátást.


Itt stációk nincsenek, csak a 3 kereszt


Úri negyed


Csatár


A Felső-erdőben


Szálkai-vadászház


Szálkai kis tó


Szálka főútján végig új aszfalt van.

Fotók: BEG

Megtekintések száma: 150 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
A leírtak és a megmutatott képek alapján érdemes Szekszárdra ellátogatni Jobbak a város gazdái, mint Pécs urai.

Név *:
Email *:
Kód *: