Főoldal » 2019 » Március » 6 » 2019. 03. 06. BUSÓJÁRÁS MOHÁCSON
4:50 PM
2019. 03. 06. BUSÓJÁRÁS MOHÁCSON

A busójárás keddi farsangzáró napján vettem részt. Mohács egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, százezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemi örökség listájára. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen 3 nap, farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, de már több évtizede 6 napos a rendezvény. A farsang csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A busók öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarásnak nevezik Mohácson. Régen a kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!"-t ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezzék jókívánságaikat, és részesüljenek az étel-ital adományokban.

A busójárás a Kóló téren kezdődik, ahol a beöltözött busók, jankelék gyülekeznek. Itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.

A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét. A busójárás az utóbbi időben 6 napos, csütörtöktől (kisfarsang), húshagyó keddig tart. A legnagyobb tömegeket (sok külföldi turista is érkezik ilyenkor a városba) a farsangvasárnapi programok vonzanak, de kedden is szép számmal jelennek meg a résztvevők, mely ünnep hagyományosan a „helyieké és a környező településekről” érkezőké.


Englert Antal busómaszkfaragó

Megtekintések száma: 71 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Jó móka, és ügyes húzás a várostól, hogy ezt a hagyományt így őrzik. Bizonyára hoz pénzt a házhoz - ami manapság nem elhanyagolható tényező.A magam részéről úgy érzem, egy ilyen busójáráson elég részt venni - nekem legalábbis elég volt. De talán van aki jobban kedveli a hangoskodást - akkor talán többször is ellátogathatnak. Mert néznivaló azért akad bőven.

Név *:
Email *:
Kód *: