Főoldal » 2019 » Április » 7 » 2019. 04. 07. KISNYÁRÁDTÓL INDULT A SÁRGA TÚRA 2. SZAKASZÁNAK VÁNDORLÁSA
2:08 PM
2019. 04. 07. KISNYÁRÁDTÓL INDULT A SÁRGA TÚRA 2. SZAKASZÁNAK VÁNDORLÁSA

A képre kattintva T. K. fotói nyílnak meg.

2019. április 6-án folytatódott a Baranyai Sárgatúra 2. szakaszának bejárása. Hosszú aszály után végre érkezett az éjjel egy kevés csapadék, mely felfrissítette a természetet, sár azonban szinte sehol sem volt utunkon. A DDKK nagyon rendes volt, másodrész-járatot küldött, mely átszállás nélkül vitt bennünket egészen Kisnyárádig. És, hogy ne kelljen kétszer jegyet váltanunk, a forgalmi szolgálattevővel úgy egyeztem meg, hogy mindenki Mohácsig kérje a jegyet, természetesen a nyugdíjasok ingyen utazhattak. Így a kiírtnál 20 perccel korábban megérkeztünk Kisnyárádra, de megvártuk az autóval érkezőket, és voltak, akik a menetrend szerinti járattal jöttek, azokat is.

Először magam köszöntöttem a résztvevőket, egy fontos közleményt megtéve. Rendkívüli hír bejelentése: A Magyar Állam 60 millió forinttal segíti a máriakéméndi kegytemplom felújítását, mely a Mecsek Egyesület Természetjáró Osztályának gondozásában áll.

Ezután átadtam a szót Varga Norbertnek, a Mecsek Egyesület új túravezetőjének, aki első nyílt túráját vezette ma. Norbert köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy utunk során milyen célpontok lesznek, majd felhívta a figyelmet a túra első szakaszán a körültekintő közlekedésre, mivel autóúton vezet a túra első része, de utána már végig erdőben haladunk. Kisnyárádról az alábbiakat tudhattuk meg beszámolójából: Nevét 1285-ban említik egy oklevélben, Narag alakban. A Nyárád helynév a magyar nyárfa név származéka. A török időkben 11 adózó házzal szerepelt, a felszabadító harcok alatt pusztává lett. 1695-ben az összeírásban nem szerepel. 1713-14-ben délszlávok települtek be. A török utáni első felméréskor 8 szerb családot találtak itt. A németek 1726-1731 között telepedtek le a faluban, amely ekkor a pécsváradi apátság birtoka. Műemléki védelem alatt álló barokk templomát 1777-ben építették. A II. világháborút követően a németektől elvették a földet, 48 lakóházat, az állatokat, és kitelepítették őket. Felvidéki telepesek jöttek a helyükbe. 1958-ban még a falu lakóinak 87%-a mezőgazdaságból élt, ma jellemzően Mohácsra vagy Pécsre járnak dolgozni. A Lánycsókkal összekötő szilárd burkolatú út 1972-ben épült meg. Jelenleg 167 lakosa van a településnek.

Az indulásnál a résztvevők különféle pogácsákat kóstolhattak, melynek egy részét, a medvehagymásakat Novotny Sári készítette (ezúton is köszönet érte), a másik felét pékségből vásároltuk. Kisnyárádon a templomnál már várt bennünket a templom gondnoka, aki megmutatta az épületet. Bár kívül nem túl régen tatarozták, de az épület mozgásban van, erős repedések futnak végig a boltozatokon, így két éve veszélyessége okán bezárták a templomot, a miséket azóta a faluházban tartják. Mi azért bementünk, de a padsorok közt is vakolatomlások jelezték, hogy mielőbb meg kellene kezdeni a helyreállítást, melyre anyagiak híján e kis falura ezidáig nem jutott pénz.

A sárga sáv jelzésen hátrahagyva a falut elindultunk a kis forgalmú bekötőúton a Szabari-erdő irányába. Az erdőt elérve Norbert jelezte, hogy itt egy pár száz méteren nem lesz út, csak „fától fáig” haladunk jól figyelve a sűrű jelzéseket.

Egy szép, ún. vadföldre értünk ki, amely most veteménnyel borított, e mentén értünk el a vadászházig, majd onnan a sárga emlékmű jelzésen a Mária képoszlopig. Norbert itt elmesélte a történetét, melyet 2017-ben a Mecsek Egyesület újított fel. A Molnár-hegyen, a ma már erdőben álló kőkép helyén egykor a székelyszabariak szőlői voltak. Egyszer az itt dolgozó házaspárra nagy vihar sújtott le. Az asszonyt villámcsapás érte, és meghalt. A férj felesége emlékére állította fel a 19. század második felében a nagyméretű képoszlopot ezen a helyen, ahol a tragédia történt. Szerepe az volt, hogy védelmezze a határt és a jövőben ne történjen hasonló eset.

Ebédünket a kellemes hangulatú, felújított Molnárhegyi-vadászház udvarán költöttük el. A pihenés után a műút északi felén elterülő Szabari-erdőben folytattuk vándorlásunkat, ahol túravezetőnktől az alábbiakat hallottuk: a Szabari-erdő Székelyszabar és Himesháza közötti viszonylag nagyobb összefüggő erdőterület. Közepén a völgyben szép kis erdészház áll. ez az erdő a vöröstölgy állományáról és a védett növényeiről nevezetes. Kevesen tudják, de a vöröstölgy valójában bükkfaféle. Észak-Amerika keleti felén egészen Kanada déli vidékeiig erdőalkotó. Nyugat-Európa parkjainak kedvelt díszfája. Hazánkban a legtöbb itt található belőle, de a Mecsekben is néhány helyen előfordul, pl. Éger-völgyben.

Szép változatos erdőben haladtunk, második pihenőnket a Szabari-erdészház mellett elhelyezett asztaloknál, padoknál töltöttük, mely kellemes célpont, régen Mohácsról is sokan jártak ide kirándulni. Mivel túl korán értünk a buszmegállóhoz, a csapat egy részével egy kisebb kitérőt tettünk a Szabari-erdő keleti tömbjében keresve azt a helyet, ahol pár éve terítve virágoztak az odvas keltikék, hiszen az erdészház környékén most is láttunk belőle bőven. Sajnos ahol lennie kellett volna, ott szinte teljesen visszaszorult, csak néhány tövet láttunk, de messze nem olyan összefüggő virágszőnyeget alkotva, mint nem is olyan rég. Valószínűleg az erdőnek ez a dombtetőn lévő része ma már túl száraz, és innen kipusztulhatott az állomány, mely a völgyben még egyenlőre megvan. Sajnos a klímaváltozás itt a nyakunkon, és rohamosan mutatkoznak a jelek, hogy baj van, az élővilág vészes ütemben pusztul bolygónkon.

 

Köszönjük túravezetőnknek, Varga Norbertnek az előzetes bejárást, a felkészülést és a túra levezetését, mely által a résztvevők sok élménnyel gazdagodhattak, a már zöldülő tavaszi erdőben. A túrán 50+1 fő a Zserbó nevű kutyus vett részt.

 

Biki Endre Gábor

 


A sárga jelzésen haladtunk


Innen a sárga emlékműjelzésen tettünk kitérőt a képoszlophoz


Mária képoszlop


A Mecsek Egyesület újíttatta fel


Molnárhegyi-vadászház


Szabari-erdészház


Odvas keltikék


Szabari-erdőben


Túránk végén az Erdősmároki elágazásnál buszra várva


Fotók: BEG, FME

Megtekintések száma: 432 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: