Főoldal » 2019 » Május » 1 » 2019. 05. 01. BONTJÁK A TURBÉKI KEGYHELYET…
10:08 AM
2019. 05. 01. BONTJÁK A TURBÉKI KEGYHELYET…


Elbontották a Remete-lakot (Aranyos fodorka képe)

Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban, minden könyv 3 nagy baranyai kegyhelyről tett ismertetést a kisebbek mellett. Rangban első helyen Máriagyűd állt, ezután következett Máriakéménd, majd harmadiknak a Szigetvár melletti Turbék.

Pár évtizede valószínű, még sokan nem gondolták volna, hogy a 3 nagy kegyhelyből, kettő majdnem odalesz. Mert jó állapotban most csak Máriagyűd van, Máriakéméndet visszahoztuk a „koporsóközeli” állapotból, de ott van Szigetvár szomszédságában az a szerencsétlen Turbék, melyet Segítő Szűz Mária kegyhelynek neveznek. Hát Szűz Mária sokaknak segített, de a most élők, és az egyházmegye képtelen, hogy ezen a kegytemplomon segítsen.

A turbéki kegyhelyen mind a mai napig évente van még 5 misealkalom, ebből három búcsú. Valamikor 1-2 ezren jöttek, ma legfeljebb 200-250 ember. Egykor itt állt a Rózsa-csárda, és még 3-4 épület tartozott ide, melyek idővel mind a föld színével váltak egyenlővé. A kegyhelynek saját kálváriája is volt 14 stációval, melyek a kerítés oszlopaiba voltak beépítve. Ma már ez is a múlté, csak az üres fülkék árulkodnak arról, hogy itt bizony volt valami. 1-2 stációképet még őriznek a szigetvári plébánián.

Mivel a templom környezete jórészt elhanyagolt, és az udvar sem olyan nagy, a búcsúkat a kerítésen kívül tartják mostanában egy mobil WC társaságában. Ez is szégyen, hogy a templom udvara nem alkalmas a rendezvények megtartására. A templomon hatalmas repedések, idő kérdése meddig bírja még.

Az elmúlt években a kegyhely gondozása még a fűnyírás szintjén sem volt megfelelő, nyaranta gyakran felverte a gaz. Talán 2-3 éve jobban elkezdték gondozni, jelenleg a fűnyírás megoldott, és a kerítéseket is részben kiszabadították a bozót fogságából.

A helyi plébános az utóbbi években rendszeresen hirdeti (az itteni búcsúkon is), hogy kéri az adakozókat, járuljanak hozzá a templom állagmegóvásához. Azért pár év alatt némi perselypénz már biztosan összejött, ám eddig mindössze annyi történt, hogy idén tavasszal elkezdték elbontani a Remete-lakot. A kegyhelyen plébánia úgy, mint pl. Kéménden nem volt, itt helyben nem lakott pap, az mindig is Szigetvárról járt ki, ezért az itt élő remeték gondozták a kegyhelyet.

Mivel a világ változott, remeték már nincsenek, az épület lakatlan, a templom környezete gondozatlan maradt. Ez a romos épület volt az egyetlen ház, ami, ha netán felújították volna, alkalmas lett volna rendezvények, búcsúk szervezésére, benne pl. mosdókat is kialakíthattak volna, vagy akár egy szép zarándokszállás is lehetett volna. De ehelyett a lebontást választották, és nem hiszem, hogy épül helyére bármi is. Szégyen, ami itt Szigetvár város határában történt az oly jól ismert Zrínyi és Szulejmán árnyékában. Mennyi látogató (köztük külföldi) érkezik Szigetvárra, akik megnézik a várat, de sokan még a kegytemplomhoz is kijönnek, vajon ők mit gondolnak az áldatlan állapotokról. Az elmúlt években számtalan török delegáció is látogatását tette a városban, természetesen a kegytemplomhoz ők is elzarándokoltak. Meglehet a véleményük keresztény kultúránkról, és, ahogy a történelmi emlékeinkkel (műemlékeinkkel) bánunk.

Ugyan az utóbbi években van némi mozgolódás Szigetváron a kegyhely iránt, pl. egy könyvet is írtak róla, melyet nagyszabású könyvbemutatón mutattak be a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2016-ban. Egyébként a búcsúkra is az Alföldről hívnak püspököt, mert a pécsi, az nem jön el. Hogy ez mozgolódás mire lesz elegendő, nem tudni, de félő, hogy komoly tettek híján, a most már magában maradt templom is lassan elenyész.


Korabeli ábrázolás az 1930-as évekből, melyen jól látszik a most lebontott Remete-lak


2011-ben már így nézett ki


Leszakadt ereszcsatorna, szétnyíló falak


Gondozatlanság


Csalántenger a bejáratnál a 2011-es évben


Leszakadt bádogborítás


Összeomló kerítés


A hajdan szép sárga szín szinte megfeketedett


Felvizesedve


Remete-lak (ma 2019 tavaszán már nem áll, lebontották)


Teljesen elvadult itt minden

Csak az a furcsa, hogy még ma is számos helyen, többek között
a neten is hirdetik a kegyhelyet, mind Szigetvár nevezetességét.
Hát ez inkább szégyen, mint nevezetesség.


A februári búcsút a templomban tartják, nem a szabadtérben, viszont a templomban, se fűtés, se áram nincsen, így félig sötétben zajlik a ceremónia. De, mint látható hit az van, mert még ma is sokan eljönnek ide.


Kicsit jobb időben


Egy kis változás elindult: elkezdték kipucolni a kerítések környezetét


A Turbéki kegytemplom közelében egykor 14 kereszt volt, ebből ma már csak talán 4 db van meg. Ezek egykor a búcsúra érkező zarándokok állomáspontjai voltak.


Szigetvárt elhagyva egy kápolna és kereszt is jelzi, hogy hamarosan a szebb napokat látott kegyhelyre érkezünk.


Búcsú

Megtekintések száma: 124 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 4.0/1
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Szomorú beszámoló. Hamarosan a csendhegyekben is ismertetem a jelenlegi helyzetet - egyelőre adatokra várok.
Amit már többször leírtam, csak ismételni tudom, nem értem, hogy miért ilyen a pécsi püspökség hozzáállása ezekhez a híres kegyhelyekhez...Nincs olyan "rengeteg".
Minden összedőlő templomért kár - még ha egyre kevesebb is a hívő - de a nevesebb helyszíneket kötelesség lenne megtartani.
Viszont tény, öröm, hogy növekedett a sportlétesítmények száma...
Nem imádkozni kell, hanem lőni - focilabdát a kapuba.
És akkor lehet ujjongani, hogy sikerült !

Név *:
Email *:
Kód *: