Főoldal » 2019 » Június » 11 » 2019. 06. 11. FÜRDŐTÚRA CSORNÁRA
2:32 AM
2019. 06. 11. FÜRDŐTÚRA CSORNÁRA

Csorna Győr-Moson-Sopron megyében található 10.000 lakosú kisváros. A Rábaköz fővárosaként említik. Pécsről egy napos út során megjárható, igaz ehhez a hajnali IC-vel kell elindulni, és az utolsóval hazatérni. Kelenföldön jó átszállás van a győri vonalon Csorna felé. Mind a négy IC (oda kettő és vissza kettő) pontosan, a menetrendnek megfelelően közlekedett. Igaz, Kelenföldön nem nyíltak ki a győri vonat ajtajai, de sikerült a kalauznak megoldani. Visszafelé a Sopron felől jövő vonatban olyan forróság kezdett eluralkodni, hogy többen szóltak a kalauznak. Állítása szerint elromlott a légkondi, de valójában, többen látták, hogy központilag kikapcsolta. Légkondis vonaton az ablakok nem nyithatóak. Többen nehezményezték, hogy milyen hőség uralkodik, annak ellenére, hogy feláras a vonat. Lehet, hogy ezt a vonatot ezért nevezik Tűztorony IC-nek, és a szauna a plusz szolgáltatás.

Csorna szép kis város, de a fürdő a vasútállomástól elég messze van, sőt, nem is a városban, hanem attól még 1 km-re északra a Bősárkány felé vezető út mentén a város határában lévő körforgalomnál. Meglepő, hogy csak munkanap jár erre busz, hétvégén, épp a strand szezonjában nem. Így gyalog a vasútállomástól jó 50 perc az út idáig, a városnézéssel együtt persze több. A fürdő az 1970-es években létesült. A 2000-es években nagyon sok probléma volt az üzemeltetéssel, a furcsa eladásokkal, új tulajdonossal, stb, mely odáig vezetett, hogy 2009-re a fürdő bezárt. Csak 3 év után 2012-ben nyitott meg újra, de azóta is csak szezonálisan 3 hónapot üzemel, júniustól, augusztusig, bár korábban volt, hogy már májusban kinyitott. E kis családias fürdő, megmaradt olyannak, amilyennek épült, hiszen az eltelt közel 50 évben nem fejlesztették, csak az állagmegóvás fért bele. Ennek ellenére szép a környezete, a park, a medencék is jó állapotúak, azok műanyag gumibevonatosak. Én szeretem ezeket a fajta medencéket, pl. nem csúszik, mint a csempések. Ilyen van Dunaföldváron és Kiskunhalason is. A strand medencéiben élményelemek nincsenek, pontosabban azokat egy kapuvári asszonyság szolgáltatja. Két éve, mikor Kapuváron fürödtünk, tűnt fel egy nyugdíjas házaspár, abból is az asszony volt, az akinek mindig valami problémája volt, nem elég meleg a víz, fúj a szél, jönnek a legyek, stb. Mindenkihez odamegy és beszél, beszél, beszél. Nekem rögtön feltűnt 2 év után, hogy megint ő az. Szerencsére nem ismert már meg.

A fürdőn túl, Csorna történelmi és egyházi híressége a Premontrei Prépostság. Ennek gyönyörű műemlék épületei a városközpontban találhatók. A templomban épp felújítási munkálatok, és egy keresztelő folyt, így igazán nem lehetett körbenézni, a kiállítás pedig felújítás miatt zárva volt. A közeli park is le van zárva, ott is fejlesztések folynak. Azért úgy-ahogy sikerült körbejárni, és lefotózni legalább kívülről a barokk műemlék épületeket.

A Szent Mihály arkangyalról nevezett csornai Premontrei Prépostságot az Osl nemzetség alapította, birtokainak jelentős részét is ettől kapta, melyek első összeírása 1230-ból való, de birtokállományát újabb adományok később is gyarapították. Alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány az alapítás évét 1180-ra teszi, mivel azonban Csorna első ismert említése 1228-ból maradt fenn, sokan az alapítást az 1220-as évek elejére teszik. Az első premontreiek Hatvanból jöttek Csornára, ez a prépostság az első magyarországi monostornak, az 1130-as években közvetlenül Prémontréből alapított Váradhegyfoknak volt a fíliája. A prépostság Sopron vármegyében, a győri egyházmegye területén található. Története során fontos hiteleshelyi munkát végzett egészen 1874-ig. Az általa kiállított legrégibb ismert függőpecsétes oklevél 1247-ből való. A 13. században igen népes csornai konvent alapította a türjei prépostságot 1184-ben, és a rajkit 1239-ben. Ám a hanyatlást Csorna sem kerülhette el. 1542-től megszűnt a premontrei élet a monostorban, birtokait 150 évig világi papok kapták kommendaként.

 

A szerzetesi élet 1702-től indult újra Csornán előbb osztrák, majd morvaországi premontreiek segítségével, ez azonban 1786-ban II. József rendeletével félbeszakadt. Majd 1802-től a Türjével és Jánoshidával egyesített prépostság tagjai, leginkább „tanítórendi” munkát vállalva, pontosabban arra kötelezve folytathatták működésüket a csornai anyaházban, a szombathelyi és a keszthelyi gimnáziumokban, valamint a türjei és jánoshidai plébániákon.

 

A türjei premontrei prépostságot 1184-ben Lambert de Tyrle, Szent László király nővérének, Zsófiának a fia alapította a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Dienes de S. Gerardo szentgróti bán IV. Béla király idejében, 1241-ben jelentékeny birtokkal gazdagította. Hiteleshelyi munkát a monostor a 13. század második felétől mintegy 70-80 éven át végzett. A mohácsi vész és a reformáció után kegyurai közül többen a hitújítókhoz csatlakoztak, ezért a prépostság sokszor állott hadban például a szentgróti Hagymásyakkal. 1567-től 1610-ig a veszprémi püspökök voltak a kommendátorai, majd a Batthyány család birtokába került. 1703-ban Schöllingen Ferenc perneggi és csornai prépost szerezte vissza a rend számára, végül 1741-ben néhány évtizedes perneggi kormányzás után Csornával egyesítették. 1767-ben egy rövid időre újra önálló lett, mígnem 1785-ben II. József betiltó rendelete el nem törölte. Az 1802-es visszaállításkor újra egyesítették Csornával, s attól kezdve kis számú konventjével rendi plébániaként működött, s majd látni fogjuk birtokainak a rend gazdasági életében való jelentős szerepét.

 

A Szent Péter és Pál apostolokról nevezett horpácsi prépostság valószínűleg az ágoston-rendi kanonokoké volt, azonban egy 1226-ban kelt okirat István csornai prépostot egyben horpácsi prépostnak is mondja, amiből a történészek sokáig arra következtettek, hogy a horpácsi prépostság már a 13. században létezett, sőt Csorna alapítása volt. Majd 1702-ben Schöllingen Ferenc perneggi és csornai prépost egyszer s mindenkorra a csornai prépostsághoz csatolta, s azóta címét és javainak egy csekély részét együtt adományozták a csornai prépostsággal.

 

A Keresztelő Szent Jánosról nevezett jánoshidai prépostságnak sem alapítóit, sem kegyurait nem ismerjük, alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány szerint alapítása 1186-ban történt a kökényesi monostorból. A török időkben teljesen elpusztult, azután viszont morvaországi premontreiek által új életre támadt, akik vállalták a hely lelkipásztori ellátását is. Így birtokai is a zabrdovici apátsághoz kerültek. Az e korból fennmaradt anyakönyvek virágzó hitéletről tanúskodnak, ami magyarázza azt is, hogy egészen 1790-es feloszlatásig premontreiek voltak a plébánosok Jánoshidán. 1802-ben szintén Csornához csatolták és ugyanúgy, mint Türje, rendi plébániaként működött.

 

A fentiekből a horpácsi prépostság és a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett prépostság az érdekes, hiszen mindkettő név a baranyai Somberek melletti templomromhoz kötődő nevek, és ott egy bizonyos Zebegénnyel is összefüggésbe hozzák. A patak neve Sombereknél ma is Horpács, és ezen a néven a török idők előtt itt falu létezett. Ki tudja a szálak másfelé is elvezetnek?

 

Forrás: http://www.opraem.hu/

 


Premontrei prépostság


Zárva!


A fürdő bejárata


Rendkívül magas a víz ásványi-anyag tartalma, 11.400 mg/liter, ezért nagyon hatásos,
kár is, hogy nem működik egész évben


Délutánra rengetegen lettek


A fólia alatt dunsztolódhatnak a vendégek, mint uborka a kovászos üvegben...


Jó ám ez, csak azért mégis kicsit több árnyék kellene


A gyógyvíz színe É-NY-Magyarországon általában színtelen


Jézus Szíve templom

Megtekintések száma: 30 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *: