Főoldal » 2019 » Június » 23 » 2019. 06. 23. ÚRNAPI KÖRMENET LETT VOLNA A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOMNÁL
2:34 PM
2019. 06. 23. ÚRNAPI KÖRMENET LETT VOLNA A MÁRIAKÉMÉNDI KEGYTEMPLOMNÁL

A Mecsek Egyesület túrát szervezett Máriakéméndre, az Úrnapi körmenetre. Ilyenkor a környék 4 falujából ide jönnek a hívek és itt ünneplik meg az eseményt a kívül virágokkal feldíszített Nagyboldogasszony kegytemplomnál. Sajnos az idei évben már két hónapja az időjárás kiszámíthatatlan, nagy párás meleg, iszonyú hőség, amit szinte minden nap hatalmas viharok, jégesők és széllökések kísérnek. Kátolyban péntek óta többször is kiöntött a Karasica-patak, házak váltak lakhatatlanná, sokaknak szinte mindenük odalett. A túrázások szinte ellehetetlenültek, az a csoda, hogy még akad pár fő, aki nekivág a körülmények ellenére. A mai alkalomra 5 fő jött el. Viszont az eső már fél kilenckor eleredt, és egyre intenzívebbé vált, ezért az Úrnapi körmenetet a szabadtérben nem lehetett megtartani, ezért bent a templomban kicsit szűkösen lett megtartva a szertartás. Ezúton is megköszönöm a Gayer Évi túravezető és a túrázók kitartását, akiket autókkal Szederkénybe vittünk.

Az úrnapja katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá.

Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik. Ausztriában, Németország és Svájc bizonyos részeiben, Brazíliában, Dominikában, Horvátországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Trinidad és Tobagóban és Portugáliában munkaszüneti nap. Gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Ebben az időben a püspökök beiktathattak helyi egyházi ünnepet: 1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte az ünnep évente történő megtartását.

Az ünnepen általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel Magyarországon és másutt is összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe.

A körmeneten Magyarországon más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, melyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek.

A feljegyzések szerint Úrnapját hazánkban először 1292-ben ünnepelték meg. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

Sok helyen, például Abádszalókon sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járják végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjed: családok saját házuknál vállalják az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonják a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálja, hogy az áldás az otthonokra is kiterjed. Pesthidegkúton még az 1940-es években is „lombkápolnákat” állítottak, a körmenet útvonalán faágakat szúrtak a földbe, a gyerekek a földeken virágot gyűjtöttek a virágszőnyeghez: az úrnapi előkészületekben gyakorlatilag az egész falu részt vett. Korondon kőrisfaágakkal díszítették az utcát, hazafelé mindenki tört róluk egy ágacskát, és azt tartották: hazaérve annyi Miatyánkot kell elmondania, ahány levél volt az ágacskán.

Székelykevén úrnapján virágokból fonnak koszorút és ezt elviszik a templomba megszenteltetni, majd a bejárati ajtó fölé akasztják. Amikor eljön az ideje, három virágot kihúznak a koszorúból és a tűzben, vagy szentelt gyertya lángjában elégetik és közben az Úrangyalát imádkozzák. Mihálygergén a lombkunyhó hazavitt ágait a ház négy sarkába tűzték, hogy megóvja a házat a villámcsapástól. Baranyában az ágakat az istálló fölé dugták, hogy áldás legyen az állatokon. Pilisvörösváron a templom körüli utcákat teljes hosszukban összefüggő virágszőnyeggel díszítik ezen a napon.

Jellemzően ilyenkor az elsőáldozók fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek az Oltáriszentség elé és a templom elé.


A kegytemplom tetejéről levitte a szél a bádogborítást, és a stációkig repítette.


A megáradt Karasica


Az egész rétet elöntötte a víz. A túrázók itt mentek volna végig a patak partján,
ami most konkrétan víz alatt volt, illetve sáros víz hömpölygött.


Fotó: BEG, FME

Megtekintések száma: 161 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Még csoda, hogy a zord idő ellenére ennyien is eljöttek. A Karasica völgyet nagyon tönkretette ez a felhőszakadás. Kár, hogy nem volt lehetőség a hagyományok szerinti szertartásra.

Név *:
Email *:
Kód *: