Főoldal » 2019 » Augusztus » 10 » 2019. 08. 10. ALFÖLDI FÜRDŐTÚRA A CSANÁDI-HÁTRA
4:28 PM
2019. 08. 10. ALFÖLDI FÜRDŐTÚRA A CSANÁDI-HÁTRA

Mint közismert, az Alföldön, különösen a Tiszántúl térségében rengeteg termálvizű (gyógy)fürdő található. Vannak nagyok, közismertek, de vannak alig ismert kisebbek, melyek csak 1-3 medencével rendelkeznek. A Körös-Maros közének egyik kis tájegysége a Csanádi-hát. A kistáj 97 és 104 méter közötti tengerszint feletti magasságú lösziszappal fedett hordalékkúp-síkság.

A tájegységben található Mezőkovácsháza város, ahol a szállásom is volt. Békés megyében található, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa. Ide Pécsről szegedi átszállással juthatunk el. 1986-ban kapott városi rangot, 1969 óta tartozik hozzá Reformátuskovácsháza. A város régóta fontos központja szűkebb környékének, egyike a járás három olyan településének, amely nem számít társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve ahol a munkanélküliség nem jelent komoly gondot.


Mezőkovácsháza, rk. tp.

 

A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A Kovács szó személynévi eredetű. A település nevének másik eredete a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, akkoriban a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak. Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett építkezett. Nyilvánvaló hogy a nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. Az így kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet.

 

 

A városban működik a Borostyán termálfürdő, melynek kitűnő barna színű gyógyvizét élvezhetjük. 3 medencéje van, a részben fedett gyógy, az úszó és a gyermekmedence. A fürdő kevés fejlesztést kapott az évtizedek során, de szép a környezete, igyekeznek az állagmegóvásokat elvégezni. A helyiektől hallottam, hogy sokszor társadalmi munkában jöttek festeni, a pavilont felszerelni, mert sosem volt rá elég pénze az önkormányzatnak.

 

 

Második nap Battonya következett, ami a Száraz-ér mellett, a román határtól 1 km-re található. Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal. Egy másik magyarázat szerint a pelikán régi magyar nevéről (patonya) kapta a nevét. Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonya-ként mondja. Ezt a városban valóban megfigyelhetjük, hogy mindenki így ejti, így rögtön észreveszik az idegent, aki nem így mondja ki.

 


Száraz-ér


Ezek nem pincék, hanem árusító pavilonon Battonyán (nekem nagyon tetszettek)


Városháza Battonyán

 

Gyógyfürdőjében nagyon kellemes aranyszínben csillogó barnás víz van. Nem nagy fürdő, de színvonalas, és 4 medencével rendelkezik, és nagy forgalmat bonyolít le, a vendégek 90%-a román, hiszen közel a határ, és sokan jönnek át fürdeni, hiszen a túloldalon nem sok gyógyfürdő működik. A város ezért szerencsés, hogy bevételi forrása van a külföldi turizmusból.

 


Battonya fürdő bejárata

 

A város 2000-es évek vége felé az akkori polgármester szócsatái miatt volt hangos. A már nem fiatal Karsai polgármester az akkori MSZP színeiben volt már évtizedek óta. De, amikor Gyurcsányék kísérletet tettek a Dél-Alföld infrastruktúrájának összedöntésére, a megszorítások, és egyéb spórolási akciók keretében ő volt az egyetlen a pártban, aki felállt, és kiállt városa mellett. Óriási felháborodást kiváltva, éhségsztrájkkal és egyéb megmozdulásokkal sikerült elérnie, hogy városa megmenekülhetett a „kasza éle” elől. Végül a pártból is kilépett, jelezve, hogy az egykor a szocialista értékeket képviselő párt, mára már nem más, mint csak és kizárólag a profit érdekében működő ország-romboló buldózer. (Később még Szili Katalin volt, aki szintén nemet mert mondani, és kilépett a pártból.)

 

A Battonya - Mezőtúr vasútvonalat már az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció is megszüntetésre ítélte, a bezárás időpontját többször is kitűzték, azonban továbbra is megmaradt. A vonalbezárás ötlete felmerült 2006-ban és 2007-ben is, azonban mindkét alkalommal megmaradt a forgalom, köszönhetően a polgármester kiállásának. Miután „sokak örömére” Karsai nyugdíjba vonult, a FIDESZ bár meghagyta, de napi 2 járatpárra csökkentette a közlekedést 2012-ben, így már csak hajnalban, és késő este jár a vonat, majdnem olyan, mintha nem is lenne.

 


Nagybánhegyes pár éve átadott, de nem működő szökőkútja

A rohamosan csökkenő, egykor közel 3000, ma már csak 1200 lakosú Nagybánhegyes Békés megye déli részén helyezkedik el. Az írásos adatok azt bizonyítják, hogy Bánhegyesse néven már a 15. században is lakott volt. Nevét Maróti János macsói bántól kapta, a hegyes szó pedig rétet, kaszálót jelent.

A faluban termálfürdő is működik, ám sajnos ennek igénybevételére nem volt módom. Az indulás előtt az interneten tájékozódtam, és úgy találtam, hogy nyitva lévő, üzemelő fürdőről van szó. Ám mint kiderült, üzemel, ám mégis zárva tart a fürdő, ugyanis csak heti 3 napot, péntek, szombat és vasárnap üzemel 10 órától, ám a neten olyan is van, hol 12 órai nyitást jeleznek. A fürdő udvarára be tudtam menni, ott láttam, hogy valaki szerel valamit a szerszámos bódéknál. Érdeklődtem, hogy miért nem teszik közzé a pontos nyitva-tartást, erre a válasz, hogy nagyon kicsi a forgalom, és ide szinte csak helyiek jönnek, ők tudják e nélkül is. Viszont üzemel a strandon egy kemping is, ahol egyetlen lakókocsi volt, ahol éppen egy személy vette igénybe a kempinget. A karbantartó fiú mondta, hogy a kempinget igénybe-vevők bármikor használhatják a fürdő egyetlen gyógymedencéjét, most is van benne víz, ezt láttam is, le is fényképeztem, a kitört ablakok résein. Rögtön meg is kérdeztem, ha tulajdonképpen üzemel, nem lehetne, hogy én is kipróbáljam, legalább egy órára, természetesen megfizetem. Hát… nem is tudom, mert kulcsot a fürdő ajtajához a kempingezők is kapnak, mondta. Megkérdezem az üzemeltetőt telefonon, mondta, szólok, hogy érkezett egy fürdővendég.


A szörnyeteg fürdő bejárata

Már kezdtem örülni, hogy csak-csak. Hát sajnos az üzemeltető azt mondta, nem lehetséges, és kész. Kit érdekel egy vendég, aki Pécsről utazott ide, pedig mondtam én mindent, de hiába. Enyhén szólva, dühítő, hogy üzemel, fel van töltve a medence, ragyogóan süt a nap, és mégsem lehet bemenni. Ilyen üzemeltetéssel, még életemben nem találkoztam, máshol örülnek, és mindent megtesznek a vendégért, lásd Szulok… Viszont, nem vagyok az a fajta, aki hamar feladja. Elmentem a terület kerítésének végéhez, hátha van a strand felől valami kifolyó, ahol esetleg lehetne lubickolni. Meg is találtam egy erdős-bokros részen, ahol egy betonlapokkal kirakott árokban folyt el a langyos termálvíz. Mégiscsak fürödtem, pancsoltam egyet, mégpedig ingyen. Így legalább ezt a fajta hévizet is kipróbáltam, még ha nem is olyan körülmények között, ahogy igazán jól esett volna.


Itt folyt el a termálvíz


A fürdő udvara


A hétköznap nem használható nagybánhegyesi fürdő

Egyébként meg kell említeni, hogy én eddig 146 fürdőzőhelyet kipróbáltam az országban, de ilyen elhanyagolt környezetűvel még nem találkoztam. A gyógymedence üveg-pavilonjában számtalan üveg ki van törve. Egyáltalán, hogy lehet a medencék mellett a föld színétől a mennyezetig vékony, üvegházakhoz hasonló elrendezésű régi típusú üveg??? Mi van, ha valaki megcsúszik a vizes csempés kövezeten, és belezúg a hatalmas, amúgy is repedt, törött üvegfalba, ami a medencéktől csupán 1 m-re van.

Az udvaron egyáltalán nincs medence csak a kemping, ahol egy kis részen van csak lenyírva a fű, a többi részen fél méteres, a fürdőépület mellett óriási kiásott gödrök, a föld a járdára dobva, azon elmenni nem lehet. Nem friss munka, hiszen a gaz már jócskán kinőtt a földkupacokból. A strand területén egyetlen díszítőelem, vagy virágláda sincs, csak a gazos udvar. Hát szégyen, ahogy kinéz.

Mivel sokat időzni ebben a szerencsétlen faluban nem tudtam, ezért busszal átmentem a szomszéd faluba Magyarbánhegyesre. Azt még megjegyzem, hogy Nagybánhegyesre eljutni, nem éppen egyszerű, vasút nem érinti, és munkanapokon is csak napi 4 buszjárat van mindössze, hétvégén csak kettő. Ezért is voltam kénytelen a kis fürdés után még két órát várni a buszra, amivel Magyarbánhegyesre utaztam.

Magyarbánhegyesen a régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Neve először egy 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta. Szép rendezett falu, mely vasútállomással is rendelkezik. A központi rész szépen parkosított, egy szép szökőkút is működik itt. Egyébként meg kell jegyezni, hogy milyen szépek az alföldi települések, a nagyobbak főként, a kisebbekben pedig jellemző, hogy a főtér környéke milyen szépen fásított, parkosított, ami meghatározza a település arculatát, bár ez is csak látszólagos, hiszen a kisebb településeken csak ez az egy központi rész ilyen gondozott, aztán jönnek a belső utcák, a sok romba dőlt és elhanyagolt házzal, udvarral, ott már szépséget ne keressünk. Bár igaz ez a Dunántúlon is sok helyre. Pécsen sincs ez másként, a szépen gondozott belvárost elhagyva a lakótelepek már sok helyen mennyire elhanyagoltak, ne is beszéljünk arról, mi van a peremkerületeken, és a cigány gettótelepeken, pl. Meszes vagy Vasas környékén.


Magyarbánhegyes

Magyarbánhegyesen első „élményem” a katolikus templomban volt. Nyitva volt ugyanis az ajtó, és, mint mindig, ha nyitva van, bemegyek fotózni. Egészen az oltárig „merészkedtem”, amikor lépteket hallok a csigalépcső felől. Két férfi jön le a karzatról, illendően köszönök, majd mintha ott sem lennék, az egyik fogja és bezárja a nagy ajtót belülről, ahol bejöttem. Szaladok oda, hogy engedjen ki, erre minősíthetetlen reakcióval, fordul felém, hogy mertem ide bejönni, mit keresek én itt. Most azonnal lefényképezem (amit rögtön meg is tett a mobiljával) és beküldöm a fotót a rendőrségre, mondta. Erre odadörmögi kollégájának (az egy munkásruhában lévő valaki volt), hogy csak most jöttünk, és pár percre nyitottuk ki az ajtót, és máris bejön ez a…, és, hogy a múltkor is elloptak egy Mária szobrot.

Na, én szépen bemutatkoztam, ki is vagyok, ha nem tűnt volna fel neki, hogy egy hátizsákos személy, térképpel a kezében, valószínűleg nem egy tolvaj. Ő ekkor sem mutatkozott be, hogy ő az arany-nyakláncos rövidnadrágos fickó volt a plébános, csak sejtettem, és a neten hazaérve meg is találtam, és fényképről én is „beazonosítottam”. A bemutatkozásomra csak annyit mondott, nem igaz… Máriakéménd? Olyan nincs is, Baranyában Máriagyűd kegyhelye van. Sajnálom, hogy szegénynek ilyen hiányosak az ismeretei.

Az incidens után a buszmegálló melletti parkban vártam meg a buszt, hogy mielőtt elhagyhassam ezt a … vidéket. Egyébként még egy érdekesség, ami szembetűnő sok alföldi településen, és itt is, hogy a nyugdíjasok házilag gyártott elektromos háromkerekű szerkezettel gurulnak ide-oda a faluban, de nem azért mert mozgáskorlátozottak, hiszen, ha kell, kiszállnak, csak annyira tunyák és lusták, hogy egyszerűen a legkisebb mozgáshoz sem fűlik a foguk. Volt, aki mondta is a másiknak, én mindenhová ezzel megyek, amióta megvan, mindek mozogjak, ha gurulhatok ezzel is. No comment…


Repülőüléses Ikarus buszból kivett ülésben feszítenek egyesek...

Mezőhegyes város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban. 1989-ben várossá nyilvánították. A város négy irányban nagyon jó vasúti összeköttetéssel rendelkezik, ütemesen 2 óránként indulnak a járatok, igaz mindenhová csak 1-3 kocsiból álló piroska szerelvények közlekednek.

Ez a város számomra csillagos ötös. A képeken látható az sok eklektikus és faszerkezetes épület, amit emléktábla is jelöl. Nagyon gazdag, jól prosperáló település volt mindig is. Mezőhegyes sikerét, és a lovak kiválóságát a gazdag termőföld, a remek genetikájú lóállomány, és a magas fokú szakképzettség adta. Napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. őrzi Mezőhegyes évszázados értékeit, és tradícióit. Tevékenységüket az eredeti formájában, több mint 230 éves műemléképületekben végzik. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében folytatja a megkezdett hagyományokat.

Kozma Ferenc miniszteri tanácsos így fogalmazott már 1868-ban: „Vegye kezdetét a koronauradalmakban a növénynemesítés, az állatnemesítés, a gépek kipróbálása, a gazdálkodás mintaszerű bemutatása nem a saját hasznára, hanem a nemzet javára.”

A nemzeti ménestelep honlapja itt érhető el, javaslom alapos megtekintését.

https://mezohegyesbirtok.hu/hagyomany/muemlekek/

Most már csak egy kérdés jöhet, miből, és hány milliárdból újulhatott meg ez a sok-sok műemlék épület és birtok. Erre a kérdésre az alábbiak adhatnak magyarázatot:

Lázár János kormánybiztos tárgyalásokat kezdeményezett a vetőmagüzem visszavásárlásának feltételeiről. A tárgyalások eredményeként a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megvásárolta a Limagrain Hungary Kft. 100 %-os üzletrészét. Mivel ezen pénzeszközök már folyamatban lévő és később megvalósítandó fejlesztések forrásai, ezért ezt csak átmenetileg használhatták fel a vételár finanszírozására. A Pénzügyminisztériummal történt előzetes egyeztetés szerint két lépésben, összesen 8 milliárd forint értékben tőkeemelés kerül végrehajtásra. Ennek első lépése a jelenleg folyó 3,8 milliárdos tőkeemelés. A fennmaradó 4,2 milliárd forint 2019 novemberében érkezhet meg Mezőhegyesre. A tőkeemelés biztosítja többek között a Ménesbirtok iskolájának átfogó fejlesztéséhez szükséges forrást, amelynek kivitelezési munkálatai 2019 szeptemberében kezdődnek el.


Hatalmas gazdaság volt itt egykor, és szerencsére ma újra


Az egyik épület falán érdekes tábla. Mezőhegyesen a 19. században egy darabig a kórházat, emberkórodának nevezték, valószínűleg, úgy, alakult ki, mint az óvoda szó. Aztán kikopott ez az elnevezés, és kórházzá módosult.


Több katolikus templom is van Mezőhegyesen


Tó is van.

Mezőhegyes, mint említettem, számomra csillagos ötös, de azért van egy negatívum, ami pedig mégiscsak fontos lenne, és ennek fényében már nem is csillagos az az ötös, sőt… A fürdő! Mezőhegyesen is volt fürdő az 1990-es évek végéig. Ebben is termálvíz volt. A neten még találhatók róla fotók, videók. Egy 2013-as videón megnyitották a kutat és egy hatalmas vascsövön zubogott be a termálvíz a fürdőbe. Azt reméltem, ez még most is folyik, sajnos már nem, sőt azóta minden sokkal elhanyagoltabb lett. Nagy kár, hogy itt már nem lehet élvezni a gyógyvíz jótékony hatásait, vagy legalábbis egy jó kis csobbanást.


Mezőhegyes egykori fürdője


Az egykori úszómedence


Még fedett részlege is volt


Nem volt ám mindig náddal benőve az úszómedence!


1982-ben még nagy élet volt a hegyesi strandon


Már akkor megvolt a műanyag borítású fedett medence

Mivel Mezőkovácsházáról reggel az 5.02-es vonattal utaztam Mezőhegyesre (érk. 5.25, éppen csak pirkadt), így belefért, hogy ezen a napon két települést látogassak meg. Még délelőtt Mezőhegyesről vonattal Orosházáig, onnan busszal Nagymágocsra utaztam. Mágocs Baranyában is van, a két településnek ugyanaz volt a birtokosa, így nem véletlen a hasonló név.


Nagymágocs

Nagymágocs nagyközség Csongrád megyében, a Szentesi járásban. A településnek a legfőbb turisztikai látványossága az itt található Károlyi-kastély. A községben egy éven át nevelkedett Petőfi Sándor fia, Zoltán. 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. A kastélyt 41 hektáros park öleli körül, sajnos ma már csak a kastély környéki részt gondozzák, a többi része teljesen elhanyagolt. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék lennének, és itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú templom is. A kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tóba sajnos újabban szennyvizet vezetnek, az egész sötét színű, és bűzlik, több csövön a kastély felől folyik bele a trutyi… A kastély egyébként csak kívülről látogatható, mivel szociális otthonként működik.


A hullakamra vasajtós bejárata nyitva volt. Lemenni (egészen)
nem mertem, mert valami furcsa köd gomolygott kifelé.


Károlyi kastély


A szennyvíztől bűzlő tó

Na és itt lett volna még egy lehetőség egy jó kis termálvíz kipróbálására, noha fürdő nincs a településen. Akkor, hogy lehetséges ez? Az 1980-as években már miután a többi környékbeli településen elkészültek a fürdők, itt is fúrtak és találtak is melegvizet. Rögtön a fürdőépítés volt a cél. A Makovecz féle tervek 1988-ra elkészültek, majdnem olyan lett volna, mint a későbbiekben megépített Hagymatikum Makón. Az építkezéshez 1989-ben neki is fogtak, ám korai stádiumban abbamaradt az építkezés, a rendszerváltozás környéki bizonytalanságok miatt letettek a fürdőépítésről. A polgármester szerint ma már nem is lenne értelme, hiszen a környék településein jól bejáratott fürdők üzemelnek, a jelenlegi helyzetben nem lenne garantálható a kellő vendégforgalom. A melegvíz viszont egy vascsőből azóta is folyik, az önkormányzat pedig szeretné kertészet és egyéb célokra hasznosítani, ám más kérdés valamiről álmodozni, és más, azt meg is valósítani, hiszen 30 éve már, hogy nem történik semmi.


Hát ez az, amit nem találtam meg!

A feltörő termálvizű kútról a neten vannak fotók, ám pontos leírás, arról, hogy hol van, nem található, csak annyi, hogy a kastély tavát táplálja, egy másik helyen pedig, hogy a kastélyhoz tartozó templom mögött található. Sajnos két óra bolyongás után sem akadtam nyomára, csak egy másik csövet találtam, amiből, valamiféle barna színű termálvíz csorgott a tóba, de az nem az volt, és nem is lehetett még odahajolni sem hozzá, annyira távol volt a parttól.

Utolsó nap, már útközben hazafelé Ásotthalom következett, mely egy nagyközség Csongrád megyében, a Mórahalmi járásban. A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el, közel a déli országhatárhoz. A környék tanyavilágának a központja. Környéke erdős, homokos, gazdaságát a szőlészet és a vadászat jellemzi. 1778-ban találkozni először a helynévvel, amely az „Ásott Halom” elnevezésű homokdomb körüli szállásokat jelölte. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni, a 19. század közepén kezdett tanyaközponttá fejlődni. 1927-től kisvasút kötötte össze Szegeddel, melyet 1975-ben megszüntettek. 1950-ben vált önálló községgé, 2014-ben felvette a nagyközség címet.

A településen működik szezonálisan az 1970-es évek óta a Homokháti Strandfürdő. Amit megtudtam róla a helyiektől: eredetileg kb. 500 m mély kútból, mely a strand területén van, jött fel a 32-34 fokos víz, ám az évek alatt csökkent a vízhozam és a hőfok is, ezért elrendelték a kút kitisztítását. Sajnos a művelet közben a kút beomlott, és anyagi lehetőségek híján, csak arra volt mód, hogy 300 m-ről 25-26 fokos vizet nyerjenek a továbbiakban. 2013-ban felújították a fürdőt, azóta, csak hidegvízzel töltik fel a medencéket, forró nyári napokon azonban elérheti a 28-29 fokot is. A víznek egyébként gyengén kénes szaga van, és nem teljesen átlátszó, egy kis termál beütés felfedezhető. Mérték is, 25,5 fokot regisztráltak, a bejáratnál 26 fokot írtak a táblára, de én többnek éreztem. Én 28-29 fokra tippeltem volna, mert a 25-26 fokos vízben csak rövid ideig szoktam úszni, hosszan nem tartózkodok benne, ebben meg akár egyszerre egy órát is kellemesen tudtam eltölteni.


A strand bejárata

A strandon egyébként két medence van, a nagy és egy kis gyermekmedence, ahol a víz kissé sötétebb, és 30 fok körüli. Akkor ezek szerint valahogy mégiscsak jön fel egy kis meleg(ebb) víz is, de sajnos ezt csak 6 éves kor alatt lehet kipróbálni.

A fürdőt egyébként gyerekek üzemeltetik, és nagyon barátságosak, kifejezetten örülnek, ha vendég érkezik, különösen, amikor egész délelőtt összesen csak egy fő fürdik. Délután jöttek még 5-en. A gyerekek szépen karbantartják a fürdőt, éppen az ablakkeretet festették, de nagyon igényesen, állványról, ami kicsit félrecsöpögött, azt az egyik már ronggyal azonnal törölte is le. A gyerekek facebook oldalt is üzemeltetnek, ahol minden héten megírják és hírként közlik az éppen aktuális fejlesztéseket. Pl., hogy az öltöző ablakkeretei lefestésre kerültek, vagy két új napernyőt vásároltak, vagy ezt, meg azt tudtak javítani. Egyébként hétvégente italakciókat, és egyéb kedvezményeket kínálnak, és koncerteket is szerveznek, akkor állítólag néha egész sokan vannak, noha a kis strand a gyerekek minden jó szándéka ellenére sem veheti fel a 10 km-re lévő Mórahalom 20 medencés melegvizű gyógyfürdőjével, csúszdaparkjával, wellness-részlegével a versenyt, ahová a közeli határátkelő felől rengeteg szerb vendég is érkezik.

Ásotthalomról, Ikarus csuklós busszal (sok éve nem utaztam gyermekkorom kedvenc busztípusával, hiszen sok éve már leselejtezték őket Baranyában és az ország nagy részében, így nagyon megörültem, hogy ez jött), utaztam Mórahalomig, majd onnan autópályás gyorsjárattal Pécsre. Ami feltűnő, hogy az a nem túl sok busz, ami az Alföld ezen régiójában mennyire kihasználatlanul közlekedik. Battonyáról pl. üresen jött vissza Mezőkovácsházára a délutáni busz.

Megtekintések száma: 27 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
UFF! Hát ez nem semmi :-) Micsoda "országjáró" fürdőtúra. A csoda gondolta, hogy ennyi melegvizes fürdő van relatív közel egymáshoz.
A sok érdekesség között számomra két figyelemre méltó rész volt, az egyik a modortalan pap - érdekes, a katolikus vallás szolgáinak "minősége" meredeken romlik lefelé mostanában ? - Én is egy ilyennel találkoztam, Jászjákóhalmon. Az ásotthalmi gyerekek által üzemeltetett fürdő ötlete nekem nagyon tetszett. A magyarországi falvak és a benne élők lepusztulása pedig - hát nem lep meg, Aki itt maradt, az így él. Aki máshogy akar élni, elmegy.

Név *:
Email *:
Kód *: