Főoldal » 2019 » Augusztus » 14 » 2019. 08. 13. KÁRPÁTALJA EGYETLEN MAGYAR SKANZENJÉBEN ÁLL A BIKY-HÁZ
0:20 AM
2019. 08. 13. KÁRPÁTALJA EGYETLEN MAGYAR SKANZENJÉBEN ÁLL A BIKY-HÁZ


A bal oldalon látható az eredeti helyén 1882-ben épült Biky ház.

Mindig is érdekelt a családfakutatás, az ősök története. Az anyai ágon eredetileg katolikus, apai ágon pedig református Biki család neve eredetileg „y”-nal végződött, 1947-ben, amikor a család a ki- és betelepítések során Kárpátaljáról, Tivadarfalváról (ma Tiszapéterfalva része) átkerült Baranyába, végleg törölték az „y”-t. Sokakét törölték, mert az akkori rendszernek szúrta a szemét. Az „y”-os végződésű családnevek története ugyanis régi korokba nyúlik vissza, és az nemesi rangot jelzett, így őseinké a Biky családé is.

A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén. A középkorban és az újkorban a társadalom uralkodó csoportját alkotta és a fő politikai és gazdasági hatalmat birtokolta. Ma már inkább csak jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rang egyes európai országokban.

A nemesség eredete a népcsoportok törzsi, nemzetségi berendezkedésig vezethető vissza. A törzsi és nemzetségi közösségeken belül a törzsfő környezete, nemzetségfők, katonai vezetők fokozatosan a többieknél nagyobb vagyonra, földbirtokra és kiváltságokra tettek szert, e réteg kiegészült későbbi betelepülőkkel és a társadalmi ranglétrán helyben felemelkedettekkel. Így kialakult egy uralkodó réteg, melynek kiváltságait uralkodójuk törvényben is elismerte, külön megnevezéssel említve őket. A kora középkori európai államok megalakulásakor e „nemesek” bizonyos kiváltságokat élveztek, amely a többi társadalmi osztály tagjaitól megkülönböztette őket. Így ők intézték az állami ügyeket, az ő feladatuk volt az ország védelme stb. A nemesi kiváltságok alapját a hűbéri rendszer (feudalizmus) jelentette. A nemesség eredete és jellege szerint nem mindenütt volt egyforma, néhol békés fejlődés eredményeként jött létre, másutt hódítás útján alakult ki. Minthogy a hűbéri rendszer az európai országokban különböző volt, a nemesség fejlődése is különbözőképpen történt.


Birtokfeljegyzések is megmaradtak a Biky családról

A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban. Története a honfoglalásig és az akkori társadalom törzsi, nemzetségi berendezkedéséig vezethető vissza, kiegészülve a későbbi betelepülőkkel és betelepítettekkel, valamint a társadalmi ranglétrán helyben felemelkedettekkel. A nemesi rangok és címek viselésének végleges megszüntetéséről és magyarországi használatuk megtiltásáról a jelenleg is hatályos 1947. évi IV. törvény rendelkezik.

Tiszapéterfalván található ma Kárpátalja egyetlen magyar skanzenje, a Tiszaháti tájmúzeum. A módos gazda háza Biky József tiszapéterfalvai kisnemes 1882-ben épült otthona, melyet szétszedtek, majd a skanzen területén összeállítottak. A cseréppel fedett vályogház háromosztatú: tornácos ún. első házból, pitvarból, valamint ún. hátsó házból áll. Az első ház a fapadlós tisztaszoba, ahol csak vendégeket fogadtak keresztelő, esküvő, temetés alkalmából. Itt is népi bútorok sorakoznak, de a magasra felvetett ágyat és a két oldalán álló két szekrényt szép faragásokkal ékesítették. A berendezést asztal, székek és egy pamlag egészíti ki. A pitvart nyáron konyhaként, télen pedig füstölőként használták. Az ún. hátsó házban álló, döngölt földpadlójú szoba-konyhában lakott a család. Rakott ún. spór szolgált főzésre és fűtésre, az ágyak egyszerűbb kivitelezésűek, mint a tisztaszobáé, az asztal és a székek mellett pedig dagasztóteknő, régi krumplitörő, fém kávépörkölő, csizmahúzó, magas szárú csizmák, mángorló és szilkék egészítik ki a berendezést. Míg a helyiségből nyíló kamrában vajköpülő, pásztorszék és cserépedények kaptak helyet. A ház mellett istálló is található.


A Biky ház tisztaszobája

A fenti képre kattintva egy videó nyílik meg, ahol 43:47 perctől kerül ismertetésre a Biky ház.

... és ott a háttérben van a leggazdagabb, legmódosabb porta. Igen, az egy módos gazda háza Biky József (Jóska) féle porta. A Biky ház 1882-ben épült, ez egy tornácos pitvaros nagyon szép régi ház, ahol van tisztaszoba, ahol van egy nagyszerű konyha és egy kamra, mindennel ellátva, és látszik, hogy palánkkal van körbevéve, galambdúccal, kerítéssel, és méhkaptárral és gazdasági melléképületekkel, tehát jelzi azt, hogy ez egy gazdagabb ember volt.  (Méhkaptára a Biky családnak abban az időben nem volt, ezt csak a skanzenben helyezték el, saját megjegyzésem.)

A Biki, korábban Biky család néhány őse

Biki Endre Gábor 1984

Biki Endre 1954

Biky Gáspár (1906 – 1996) Innentől "y"-nal.

Biky Menyhért (1868 – 1939)

Biky Lajos (1840 körül - ?)

 

Tivadarfalva legidősebb lakosa 2011-ben a kilencvenegy éves Gyarmati Júlia néni az alábbiakat mesélte Biky Elemérről.

 

Itt, ebben a községben születtem 1920-ban. A szüleim felesben dolgoztak a helybeli Biky Elemér földbirtokosnál, s már én is 14-15 éves lányként munkába álltam nála. Dohányt termesztettünk egy általa kijelölt parcellán, s a kiszáradt, kisimított dohánylevelekért kapott pénz fele minket illetett. Ha pedig egy munkása, napszámosa vagy felese anyagilag megszorult, kamatmentes kölcsönt adott neki. Jó ember volt…

 

II. Erzsébet angol királynő magyar ősei közt volt a Biky család is

II. Erzsébet őfelségének ükanyja magyar asszony volt, gróf kisrédei Rhédey Klaudia, Rhédey László és báró Inczédy Ágnes leánya. Egy farsangi bálon ismerkedett meg az alig 20 éves csodaszép grófnő a nála 8 évvel idősebb Sándor württembergi herceggel. A bál után kérőként jelentkezett a herceg Rhédey gróf uramnál, aki elutasította a kérőt azzal az indokkal, hogy nem tud magyarul, meg hogy ez a Rhédeyek számára rangon aluli (?) lenne. Az erdélyi főúri családban büszkén őrizgették a fejedelmi ősök emlékét. Rhédey Ferenc máramarosi főispán például egy évig volt Erdély fejedelme, földi maradványai a huszti vár romjai között nyugszanak. Kemény János fejedelem is az ősök között található, de még Aba Sámuel királyig is próbálták a Rhédeyek őseiket visszavezetni. A herceg családjában még nagyobb megütközést keltett a szerelem híre, de hát az igazi szenvedély legyőzi az akadályokat, végül két év múlva egybekeltek a fiatalok, addigra Sándor herceg is megtanult magyarul és magyar huszárruhát is öltött magára. Három gyerekük született: Klaudia 1836-ban, Ferenc 1837-ben és Amália 1838-ban. A negyedik gyermeket várva egy utazás alatt erősen megfázott, elvetélt és a sok vérveszteség következtében Rhédey Klaudia 29 évesen, 1841. október 1-jén meghalt. Október 21-én temették el az erdőszentgyörgyi református templomban, ahol egykor megkeresztelték. Ferenc fiuk lett II. Erzsébet dédapja. A királyi család az általuk is feldíszített sírhelyet már többször meglátogatta.

Erzsébet királynő magyar gyökerei közül a kárpátaljaiak számára külön családtörténeti érdekesség, hogy a családfának ez az ága tovább követhető. Mint feljebb írtam, Rhédey Klaudia édesanyja báró Inczédy Ágnes volt, akinek ükanyja Inczédy Pálné bilkei Lipcsey Klára, ennek pedig dédanyja az úrmezei születésű Sarmasághy Zsigmondné csebi Pogány Krisztina, akinek édesapja csebi Pogány Menyhért Máramaros vármegye alispánja, édesanyja fancsikai születésű Biky Zsófia volt. Biky Zsófia 1652-ben halt meg 41 évesen és a máramarosszigeti református templomban nyugszik. (Józan Lajos huszti lelkész gyűjtéséből.)

A Biki (korábbi írásmóddal) Biky család, Tivadarfalva, Tiszapéterfalva, Fancsika és Forgolány települések környékén gyakran felbukkan a régi iratokban, a neten is több vonatkozásban megtalálhatjuk.

Forrás: http://www.karpatutazo.hu/latnivalok/muzeumok-tajhazak/tiszafarkasfalva-nagyszolosi-jaras/tiszahati-tajmuzeum-skanzen

Megtekintések száma: 23 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0 Spam
1 aranyosfodorka  
Szédületes ! Hogy mi derülnek ki - egy kis történelmi kutatás alapján ! Nagyon jó volt olvasni ezt az érdekes család-történeti leírást !! Köszönet érte.

Név *:
Email *:
Kód *: