Főoldal » 2019 » Szeptember » 15 » 2019. 09. 15. BÁTÁRA, A MEGÚJULT SZENT VÉR KEGYHELYRE VEZETETT A ZARÁNDOKTÚRA
12:19 PM
2019. 09. 15. BÁTÁRA, A MEGÚJULT SZENT VÉR KEGYHELYRE VEZETETT A ZARÁNDOKTÚRA

A Mecsek Egyesület szervezésében szeptember 14-én, szombaton zarándoktúra indult Palotabozsokról Bátára a Szent vér kegyhely főbúcsújára. Ez a „kis” zarándoklat véméndi indulással már több éve működik, melyet Baumgärtner Norbert túravezető szokott szervezni, idén pedig a Mecsek Egyesület keretein belül is meghirdetésre került.

Túravezetőnk Palotabozsokon köszöntötte a résztvevőket, majd betértünk a szép freskókkal díszített templomba, ahol Norberttől énekeket kaptunk fénymásolt lapon. A Máriához, drága Szűzanyánkhoz tisztelettel járulunk éneket énekeltük el a templomban.

A falu utcáin még többen csatlakoztak, így összesen 32-en indultunk el, pécsiek, véméndiek, palotabozsokiak, és persze több környékbeli településről is érkeztek.

Első megállónk a Szent Rókus-kápolnánál volt, mely 1738-39-ben épült fából és sárból. Minden év augusztus 16-án, Rókus napján körmenettel vonultak a helyiek a kis kápolnához, melynél még ma is minden évben egyszer miséznek. Szent Rókus, aki 1295-ben Franciaországban született, a szegényeket és a betegeket (pestis), gyógyította. A járvány az 1730-as években Palotabozsok lakóit is elérte, sokan meghaltak. A túlélők fogadalomból kápolnát építettek. A járvány megszűnését ennek tulajdonították. 1839-ben téglából újjáépítették a kápolnát. A 2000-es években sorozatos betörések érték a kápolnát, belső berendezését ellopták, a torony lemezborítását is elvitték. Ezután a tornyot fából építették újjá, a belső tér azóta üres, csak a búcsúra rendezik be, és díszítik fel.

A kápolna után a sárga sáv turistajelzésen újabb vallási emlékhez, a Sarlós boldogasszony-kápolnához értünk.

Szent-kút: Somberek és Palotabozsok dél-keleti határában, a Véméndi-patak völgyében a halastótól 150 m-re található. A forrás vize a Mária-kápolna falából egy alumíniumcsőből folyik ki, de szárazabb időszakokban a cső alatt a falból folyik ki a víz. A Szent-kút fölé épült kápolnát 1892-ben emelték Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A helyiek szerint a csodatévő forráshoz emberemlékezet óta jártak a környékbeliek betegségükben enyhülést keresni. A helyi hagyomány szerint a török előtti időkben itt állott a régi Bozsok falu temploma. Lerombolása után itt a forrás közelében kőoszlopot állítottak Mária-képpel. Ekkoriban a határ tulajdonosa mérgében amiatt, hogy bevetett földjét az odajáró zarándoklók letaposták, a kőoszlopot szekérre rakta és hazavitte. Az ökrök útközben elpusztultak. Más változat szerint a gazda a korábban ott állt templom köveit vitte haza lovaival, majd családtagjai hirtelen meghaltak. Miután lovaival szerencsétlenül járt, a visszavitt kövekből kápolnát emeltetett.

Visszatérve a Bozsokot Bátával összekötő földútra az egykori malom közelében egy ledőlt képoszlopot fedeztünk fel. Ezúton szeretném felhívni, valamennyiünk figyelmét, hogy a gazzal benőtt, félbetört képoszlop méltatlan keresztény kultúránk megőrzéséhez, ezért javaslom, kezdeményezzük ennek helyreállítását. Ebben mindenkit kérek, segítsen oly módon, ahogy lehetőségei engedik, gondolok itt most arra, hogy első körben beszélni kell róla, vagyis mondjátok el a faluban, hogy ledőlt a bátai úton álló képoszlop, és, ha már szóbeszéd tárgya, biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk közösen a módját a helyreállításnak. Ismét csak Berki Zoltán térképész barátom intelmeit tudom idézni: „Ne azt kérdezzük, hogy ez mégis kinek a feladata lenne. Ne azt kérdezzük, mit adhat nekem a hazám. Azt nézzük, mit adhatok én a hazámnak.”

Dimbes-dombos tájakon, és völgyeket bejárva értünk az 56-os főútig a Bátai elágazáshoz. A műúton jutottunk be a kb. 1600 lakosú faluba (itt kell megjegyezni, a 20. század fordulóján még 4200 lakosa volt Bátának!), melyet végigjártunk. A falu elején népviseletbe öltözött fiatalok köszöntöttek minket. Nagyon hosszú a főutca, melyen több látványosság is akad, keresztek, szobrok és kis kápolnák. Sajnos, ahogy haladtunk beljebb a faluba, egyre rosszabb állapotú házakat (pedig egykor a magyar lakosság díszes, módos házai voltak), és elhanyagolt, gazzal felvert portákat, járdákat láttunk. Sok az üres ház is, amiből már kihaltak. Ami feltűnt, hogy az emberek nem készültek a búcsúra, azon nem vettek részt. Szinte minden portán munkásruhában ügyködtek, dolgoztak, vagy épp iszogattak… Jöttek viszont sokan az egész országból, nagy turistabuszok és autók sokasága parkolt a falu utcáin.

Mire felértünk a felújított Szent Vér kegytemplomhoz, már megtelt a templom előtti tér. A kései középkorban már nagy jelentőségű Szent Vér búcsújáró hely volt Báta, de a török időkben elpusztult. 1539 és 1939 között romokban hevert a régi szentély.

A Szent Vér-kegyhely temploma és környezete teljes felújításon esett át, amelynek kertjében szabadtéri oltár létesült. A szentmise főcelebránsa, Erdő Péter bíboros megáldotta a felújított kegyhelyet és szabadtéri oltárát. „Legyen ez a kegyhely nemzetközi viszonylatban is egy vonatkozási pont, ahol hitünknek egy mély pontjával találkozunk.” –mondta. A szentmise végén Udvardy György megköszönte a munkálatok kivitelezésében résztvevő szakemberek munkáját. „A magyar egyház egységét és jelképét is jelenti számunkra ez a hely” –fogalmazott. Az ünnepi szentmise eucharisztikus körmenettel zárult, mely a templomban ért véget a bátai Szent Vér-ereklye és a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós keresztje előtt. A búcsún kb. 1300 ember vett részt.

 

Ezúton is köszönjük Norbertnek a túravezetést és a felkészülést, továbbá mindazoknak a hozzászólását, akik egy-egy megálló alkalmával elmondták azt, amit az adott helyről tudni lehet, így tudásunkat újabb információkkal gyarapíthattuk.

 

Biki Endre Gábor


Palotabozsok temploma


Szent Rókus-kápolna


Sarlósboldogasszony-kápolna


A ledőlt képoszlop


Korábbi fénykép, amikor még állt a képoszlop, bár kép már régóta nem volt benne.


Szent Mihály templom


Egykor szép házak lehettek


Szent Vér-kegytemplom


Felülről lenézve látszik a sok autó


...és a sok zarándokbusz


A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) missziós keresztje,
mely járja az országot, most Bátán volt látható.


A kálvária stációi sírkövekből lettek kialakítva


A felújított kegytemplom


Könnyek útja


Egyik állomáspont a Könnyek útján


A plébánia és zarándok épület is megújult


Történelmi tanösvény is létesült a kegyhelyen


Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó


Erdő Péter bíboros


Nyúl Viktor pasztorális helynök


A bíboros megáldja a felújított kegyhelyet

Megtekintések száma: 226 | Hozzáadta:: Endi | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
0
1 aranyosfodorka  
Én úgy gondolom, a pénz nem minden - habár igen szépek a felújított helyszínek ... de valószínű nincs se közös cél, se közös akarat a lakosokban.Önmagukon kívül mással nem törődnek. Sajnos nincsenek egyedül ebben az országban.
Nincs tippem miképp lehetne őket "felrázni"....

Név *:
Email *:
Kód *: